2023. december 29-én benyújtott kereset – Alessio és társai kontra EKB

(T-1193/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: Roberto Alessio (Torino, Olaszország) és másik 77 felperes (képviselők: F. Ferraro és A. Califano ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank (EKB)

Kérelmek

A felperes azt kérik, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg az EKB szerződésen kívüli felelősségét és kötelezze őt az alábbiakból eredő vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére: a Banca Carige rendkívüli vagyonkezelés alá helyezéséről szóló határozat (az EKB 2019. január 1-jei ECB-SSM-2019-ITCAR-11. sz. határozata), a meghosszabbításról szóló határozatok (az EKB 2019. március 29-i, a rendkívüli vagyonkezelés alá helyezés időtartamának 2019. szeptember 30-ig történő meghosszabbításáról szóló ECB-SSM-2019-ITCAR-13. sz. határozata, az EKB 2019. szeptember 29-i, a rendkívüli vagyonkezelés alá helyezés időtartamának 2019. december 31-ig történő meghosszabbításáról szóló határozata; az EKB 2019. december 19-i, a rendkívüli vagyonkezelés alá helyezés időtartamának 2020. január 31-ig történő meghosszabbításáról szóló határozata), a 2019. január 1-jei és 2019. március 29-i határozathoz a hozzáférést megtagadó határozat (az EKB 2019. május 29-i LS/LDG/19/182. sz. határozata), a Banca Carige feletti felügyeleti feladatainak 2019. január 1. és 2023. december 6. közötti gyakorlása.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tizenegy jogalapra hivatkoznak.

Első, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a nemo auditur propriam turpitudinem allegans elvet, valamint a gondossági kötelezettséget és a megfelelő ügyintézési kötelezettséget azzal, hogy hozzájárult a Banca Carige vagyoni helyzetének gyengítéséhez a rendkívüli vagyonkezelés alá helyezését megelőző időszakban.

Második, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a 2014/59/EU irányelv 27-29. cikkét és a Testo Unico Bancario italiano (az olasz banktörvény egységes szövege; T.U.B.) 69. octiesdecies cikkét, valamint az arányosság elvét azzal, hogy a Banca Carigét rendkívüli vagyonkezelés alá helyezte jogellenesen, amint azt az Európai Unió Törvényszéke a 2022. október 11-i, T-502/19. sz., Corneli kontra EKB ügyben hozott ítéletében kimondta. Az EKB továbbá súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a T.U.B. 72. cikkét azzal, hogy megakadályozta a felperes részvényesek felelősség megállapítása iránti igényének érvényesítését azáltal, hogy olyan személyeket neveztek ki rendkívüli biztosnak, akik közvetlenül a rendkívüli vagyonkezelés alá helyezést megelőzően a Banca Carige vezetőségének tagjai voltak.

Harmadik, arra vonatkozó jogalap, hogy az EKB kellően súlyosan megsértette a felperes jogos bizalmát azzal, hogy először egyértelmű és kifejezett módon azt állította, hogy a Banca Carige helyreállítása nem feltétlenül szükséges, majd nem sokkal később mégis rendkívüli vagyonkezelés alá helyezte azt. Ezzel az EKB megsértette az Unió céljainak végrehajtása során alkalmazandó lojális együttműködés elvét.

Negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette az EUMSZ 63. cikket és az egyenlő bánásmód elvét, amennyiben a Banca Carige jogellenesen történő rendkívüli vagyonkezelés alá helyezése és az ebből következő, a felperes részvényeseket megillető opció nélküli tőkeemelés önkényesen kizárta e részvényeseket azon lehetőségből, hogy a bankba fektessenek, és részt vegyenek annak átszervezésében, eltérően attól, ahogy az a múltban más pénzintézetek helyreállítási műveleteivel kapcsolatban történt.

Ötödik, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette az EUSZ 1. cikk második bekezdését, az EUMSZ 15. cikk (1) bekezdését és a 2004/258/EK határozat¹ negyedik cikkét azzal, hogy jogellenesen elutasította az azon, 2019. január 1-jei határozatához való hozzáférés iránti kérelmeket, amellyel a Banca Carigét rendkívüli vagyonkezelés alá helyezte jogellenesen, amint arra az Európai Unió Törvényszékének 2022. június 29-i, T-501/19, Corneli kontra EKB ügyben hozott ítélete is rámutat.

Hatodik, arra vonatkozó jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a 2014/59/EU¹ irányelv (40) preambulumbekezdését, valamint 29. cikkének (5) és (8) bekezdését, továbbá a T.U.B 56. és 61. cikkét azzal, hogy nem avatkozott közbe a rendkívüli biztosok azon jogellenes határozatát illetően, amellyel a rendkívüli vagyonkezelési rendszerben javasolt tőkeemelés alól kizárják a felperes részvényeseket, továbbá azzal, hogy elmulasztotta ellenőrizni a tőkeemelésre vonatkozó szavazati jogok átruházásának, valamint a CCB tőkeemelésben való tényleges részvételének szabálytalanságát.

Hetedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB alkalmazta azt a jogellenes határozatot, amely a Banca Carigét rendkívüli vagyonkezelés alá helyezte, amennyiben lehetővé tette az általa kinevezett új biztosok számára, hogy jogalap nélkül is jogi aktusokat hozzanak, és nem tette meg a hatályon kívül helyező ítéletben foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

Nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a fellebbezők tulajdonhoz való jogát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke).

Kilencedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a megfelelő ügyintézéshez való jogot (a Charta 41. cikke).

Tizedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB súlyosan és nyilvánvalóan megsértette az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó jogot (EUMSZ 15. cikk és a Charta 42. cikke), valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot (a Charta 47. cikke).

Tizenegyedik, arra alapított jogalap, hogy abban a valószínűtlen esetben, ha a Törvényszék nem állapítaná meg az EKB eljárásának jogellenességét, másodlagosan állapítsa meg az uniós felügyeleti hatóság jogszerű cselekményért fennálló felelősségét.

____________

¹ Az Európai Központi Bank az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i határozata (BCE/2004/3) (HL 2004. L 80, 42. o.).

¹ A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelv (HL 2014. L 173, 190. o.).