C‑58/22. sz. ügy
Parchetul de pe lângă Curtea de Apel Craiova
(a Curtea de Apel Craiova [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
A Bíróság ítélete (első tanács), 2024. január 25.
„Előzetes döntéshozatal – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 50. cikk – A ne bis in idem elve – In rem indított büntetőeljárás – Az eljárást megszüntető, ügyész által elfogadott végzés – Ugyanazon tényállásra vonatkozóan in personamindított, későbbi büntetőeljárás megengedhetősége – Feltételek, amelyeknek teljesülniük kell annak megállapíthatóságához, hogy valamely személyre vonatkozóan jogerősen büntetőítéletet hoztak – A részletes nyomozás követelménye – Az esetleges tanú kihallgatásának hiánya – Az érintett személy »gyanúsítottként« történő kihallgatásának hiánya”
1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Az Alapjogi Charta értelmezésére irányuló kérelem – Az uniós jog végrehajtására irányuló intézkedésnek minősülő nemzeti szabályozás – A Bíróság hatásköre
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 4. cikk, és 51. cikk, (1) bekezdés; 2003/568 tanácsi kerethatározat, 2. és 4. cikk; 2006/928 bizottsági határozat, melléklet)
(lásd: 40–42. pont)
2. Alapvető jogok – A ne bis in idem elve – Alkalmazási feltételek – Korábbi jogerős határozat fennállása – Értékelési szempontok – A büntetőjogi felelősségre vonhatóság megszűnése – Az érintett ügy érdemére vonatkozó, részletes nyomozást követő értékelés alapján meghozott jogerős határozat – A nemzeti bíróság általi értékelés
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 50. cikk)
(lásd: 48., 52., 61., 62., 64. pont)
3. Alapvető jogok – A ne bis in idem elve – Hatály – Az ügyészség által a terhelt büntetőjogi felelősségének vizsgálata nélkül meghozott, eljárást megszüntető végzés – Kizártság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 50. cikk)
(lásd: 70., 71., 73–75. pont és a rendelkező rész)
Összefoglalás
A Bíróság a Curtea de Apel Craiova (craiovai ítélőtábla, Románia) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján pontosítja az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 50. cikkében foglalt ne bis in idem elvének a „bis” és az „idem” elemét egy olyan üggyel összefüggésben, amelyben az érintett személlyel szemben egy másodikként indított büntetőeljárást megszüntettek az ügyészség által az első eljárás keretében hozott, eljárást megszüntető olyan végzés miatt, amelyből nyilvánvalóan nem tűnik ki, hogy megvizsgálták e személynek a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény tényállásának megvalósításáért büntetőjogilag felelős személyként fennálló jogi helyzetét.
2015. április 30‑án a BX szövetkezet egyik ülésén e társaság elnöke, NR bizonyos munkavállalóitól egy olyan összeg megfizetését kérte, amellyel saját maga másnak tartozott, és ennek elmulasztása esetére kilátásba helyezte a munkaszerződésük megszüntetését. Mivel kérésének nem tettek eleget, meghozta és aláírta az e szerződéseket megszüntető határozatokat.
Az érintett munkavállalók ezt követően két feljelentést tettek NR ellen, amelyeket a Parchet de pe lângă Judecătoria Slatinánál (a slatinai helyi bíróság mellett működő ügyészség, Románia) 673/P/2016. hivatkozási számon, illetve a Parchet de pe lângă Tribunalul Oltnál (az Olt megyei törvényszék mellett működő ügyészség, Románia) 47/P/2016. hivatkozási számon vettek nyilvántartásba.
A 673/P/2016. sz. ügyben az eljáró ügyész, miután zsarolás bűncselekménye miatt in rem büntetőeljárást indított, a nyomozó rendőrségi szerv jelentése alapján az eljárást megszüntető végzést hozott (a továbbiakban: megszüntető végzés). Ezt a végzést a feljelentők az előírt határidőn belül nem támadták meg. Ezenkívül a főügyész által előterjesztett, az eljárás újraindítása iránti kérelemnek az illetékes bíróság előkészítő tanácsa nem adott helyt.
A 47/P/2016. sz. ügyben in personam büntetőeljárás indult NR‑rel szemben passzív vesztegetés bűncselekménye miatt, amelynek eredményeként a Tribunalul Olt (Olt megyei törvényszék, Románia) olyan ítéletet hozott, amelyben felfüggesztett szabadságvesztés‑büntetést szabott ki NR‑rel szemben. NR fellebbezését követően a craiovai fellebbviteli bíróság – a kérdést előterjesztő bíróság – ezt az ítéletet az 1207/2020. sz. büntető ítélettel a Charta 50. cikkében rögzített ne bis in idem elvének állítólagos megsértése miatt hatályon kívül helyezte.
A Parchet de pe lângă Curtea de Apel Craiova (a craiovai ítélőtábla mellett működő ügyészség, Románia) által ezen utóbbi ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyában eljáró Înalta Curte de Casație şi Justiție (legfőbb semmítő‑ és ítélőszék, Románia) lényegében megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróság tévesen állapította meg a ne bis in idem elvének alkalmazhatóságát, mivel a szóban forgó megszüntető végzést nem előzte meg a 673/P/2016. sz. ügy érdemére vonatkozó értékelés, és azt nem indokolták megfelelően, így az nem tekinthető a büntetőjogi felelősségre vonhatóság megszűnését eredményező határozatnak. E bíróság ezért hatályon kívül helyezte az 1207/2020. sz. büntetőítéletet, és az ügyet újbóli vizsgálat céljából visszautalta a kérdést előterjesztő bíróság elé.
A kérdést előterjesztő bíróság ezen újbóli vizsgálat keretében úgy határozott, hogy kérdést intéz a Bírósághoz a Charta 50. cikkében rögzített ne bis in idem elvének az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló körülmények között fennálló alkalmazhatóságával kapcsolatban.
A Bíróság álláspontja
A Bíróság emlékeztet arra, hogy a ne bis in idem elvének alkalmazása két feltételtől függ, nevezetesen egyrészt attól, hogy legyen egy korábbi jogerős határozat („bis” feltétel), másrészt pedig attól, hogy a korábbi határozat és a későbbi eljárások vagy határozatok ugyanarra a tényállásra vonatkozzanak („idem” feltétel).
Ami a „bis” feltételt illeti, ahhoz, hogy valamely személyt úgy lehessen tekinteni, mint akivel szemben a Charta 50. cikke értelmében véve „jogerősen” büntetőítéletet hoztak a vele szemben kifogásolt tényállás miatt, először is az szükséges, hogy a büntetőjogi felelősségre vonhatóság a nemzeti jognak megfelelően véglegesen megszűnjön. A jelen ügyben, mivel egyrészt az alapeljárás feljelentői az előírt határidőn belül nem támadták meg a szóban forgó megszüntető végzést, és másrészt a büntetőeljárásnak a slatinai helyi bíróság mellett működő ügyészség főügyésze által elrendelt újraindításának megerősítése iránti kérelmet elutasították, úgy tűnik – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat sérelme nélkül –, hogy a 673/P/2016. sz. ügyben a büntetőjogi felelősségre vonhatóság véglegesen megszűnt, és a szóban forgó megszüntető végzés jogerőre emelkedett.
Másodszor ahhoz, hogy valamely személyt úgy lehessen tekinteni, mint akivel szemben a Charta 50. cikke értelmében véve „jogerősen” büntető ítéletet hoztak a vele szemben kifogásolt tényállás miatt, az szükséges, hogy a büntetőeljárást megszüntető határozatot az ügy érdemére vonatkozó értékelést követően, és ne pusztán eljárási okokból hozzák. A jelen ügyben csak akkor tekinthető úgy, hogy a 673/P/2016. sz. ügy érdemi értékelésére vonatkozó feltételt a szóban forgó megszüntető végzés teljesíti, ha ezen utóbbi tartalmaz az állítólagos bűncselekmény tényállási elemeire, így többek között NR – mint e bűncselekmény feltételezett elkövetője – büntetőjogi felelősségének elemzésére vonatkozó értékelést. Márpedig a BX szövetkezet 2015. április 30‑i ülésén jelen lévő tanúk kihallgatásának elmaradása – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat sérelme nélkül – az ilyen elemzés hiányára utaló valószínűsítő körülménynek minősülhet.
Az „idem” feltételt illetően magából a Charta 50. cikkének szövegéből következik, hogy az tiltja, hogy ugyanazon személyt ugyanazon bűncselekmény miatt többször eljárás alá vonják vagy szankcionálják. E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy annak meghatározásához, hogy valamely személlyel szemben az ezen 50. cikk értelmében vett „jogerős” büntetőítéletet hoztak‑e, a vele szemben hozott határozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az e határozatot megelőző nyomozás során – függetlenül attól, hogy azt in rem vagy in personam indították – megvizsgálták az említett személynek a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény tényállásának megvalósításáért büntetőjogilag felelős személyként fennálló jogi helyzetét, és az eljárást megszüntető végzés esetén azt kizárták. Ha nem ez a helyzet – amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia –, a ne bis in idem elve nem alkalmazható, következésképpen az ilyen személyt nem lehet úgy tekinteni, mint akit a Charta 50. cikke értelmében jogerősen felmentettek.