2012. július 19-én benyújtott kereset - T&L Sugars és Sidul Açúcares kontra Bizottság

(T-335/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: T&L Sugars Ltd (London, Egyesült Királyság) és Sidul Açúcares, Unipessoal Lda (Santa Iria de Azóia, Portugália) (képviselők: D. Waelbroeck ügyvéd és D. Slater solicitor)

Alperesek: az Európai Bizottság és az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak a jelen, a 367/2012 rendelettel, a 397/2012 rendelettel, a 356/2012 rendelettel, a 382/2012 rendelettel, a 444/2011 rendelettel és a 485/2012 rendelettel szemben az EUMSZ 263. cikk (3) bekezdése alapján benyújtott megsemmisítés iránti keresetet és/vagy az EUMSZ 277. cikk alapján benyújtott jogellenességi kifogást;

semmisítse meg a kvótán felüli cukor és izoglükóz további mennyiségeinek 2011/2012-es gazdasági évben csökkentett többletilletékkel történő uniós piacra bocsátásával kapcsolatos szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2012. április 27-i 367/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 116., 12. o.);

semmisítse meg a kvótán felüli cukornak a 2011/2012. gazdasági évben az Unió piacán csökkentett többletilletékkel történő értékesítése céljából rendelkezésre álló további mennyiségei vonatkozásában alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról, a további kérelmek elutasításáról és a kérelmek benyújtási időszakának lezárásáról szóló, 2012. május 8-i 397/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 123., 35. o.);

semmisítse meg a 2011-2012. gazdasági év tekintetében a cukor csökkentett vámtétellel történő behozatalára vonatkozó második, valamint az azt követő részleges pályázati felhívások keretében benyújtható pályázatok benyújtási időszakairól szóló 356/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 113., 4. o.) módosított 1239/2011/EU végrehajtási rendeletet (HL L 318., 4. o.);

semmisítse meg az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott ötödik részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló, 2012. május 3-i 382/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 119., 41. o.);

semmisítse meg az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott hatodik részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló, 2012. május 24-i 444/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 135., 61. o.);

semmisítse meg az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott hetedik részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról szóló, 2012. június 7-i 485/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 148., 24. o.);

másodlagosan i. nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak az 1234/2007 rendelet² 186. cikkének a) pontjával és 187. cikkével szembeni jogellenességi kifogást, és nyilvánítsa e rendelkezéseket jogellenesnek, illetve semmisítse meg a megtámadott rendeleteket, amelyek közvetlenül vagy közvetetten e rendelkezéseken alapulnak; és ii. nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak a 367/2012 rendelettel és a 356/2012 rendelettel módosított 1239/2011 rendelettel szembeni jogellenességi kifogást;

kötelezze a Bizottság által képviselt Európai Uniót, hogy térítsen meg minden kárt, amelyet a felperesek a Bizottság jogi kötelezettségei megsértésének eredményeképpen elszenvedtek, és a felperesek által a 2012. január 30. és 2012. június 24. közötti időszakban elszenvedett kár címén járó kártérítés összegét 75 051 236 euró összegben állapítsa meg, illetve ítélje meg az ezen időszak után jövőben felmerülő károk, illetve bármilyen más, a felperesek által elszenvedett vagy jövőben felmerülő károkat tükröző, a felperesek által a jelen eljárás során - különösen a jövőbeli károk megfelelő figyelembe vétele céljából - meghatározott összeget;

kötelezze a Bizottságot a Törvényszék ítéletének időpontjától a tényleges kifizetésig terjedő időszak tekintetében a kifizetendő tőke utáni kamat megfizetésére, amelynek mértéke a tárgyidőszakban az Európai Központi Bank által a fő újrafinanszírozási műveletekre vonatkozóan meghatározott kamatláb, plusz két százalékpont;

a Bizottságot kötelezze az eljáráshoz kapcsolódó költségek és kiadások viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

Az első, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap, mivel egyfelől a 367/2012 rendelet meghatározott, általánosan alkalmazandó 211 euró/tonna - vagyis a szokásos 500 euró/tonna felénél kevesebb - többletilletéket ír elő, amely adott mennyiségű (250 000 tonna), kizárólag a cukorrépát feldolgozó felperesek között egyenlően felosztott cukorra alkalmazandó. Másfelől a 356/2012 rendelettel módosított 1239/2011 rendelet ismeretlen, nem előrelátható vámtételt ír elő, amely kizárólag a pályázatnyertesekre (akik lehetnek cukornád-finomítók, cukorrépa-feldolgozók vagy bármely harmadik személy) alkalmazandó, meg nem határozott végösszegben. A vámtételt legutóbb 312,60 euró/tonna összegben állapították meg, vagyis közel 50%-kal magasabb mértékben, mint a cukorrépa-feldolgozókra vonatkozó többletilletéket. A két intézkedés közötti ellentét nem lehetne élesebb. Valójában az intézkedések minden eleme hátrányosan megkülönbözteti a cukornád-finomítókat a cukorrépa-feldolgozókkal szemben.

A második, az 1234/2007 rendelet megsértésére és a megfelelő jogalap hiányára alapított jogalap, mivel a 367/2012 rendelet tekintetében a Bizottságnak semmilyen hatásköre sem volt a kvóták emelésére, és a felperesek éppen ellenkezőleg magas, elrettentő mértékű vám kiszabását kérik az EU piacon a kvótán felüli cukormennyiségre. A pályázati eljárásokat illetően a Bizottságnak egyértelműen nincs sem felhatalmazása, sem hatásköre az ilyen jellegű intézkedések meghozatalára, amelyről az alaprendelet soha nem rendelkezett.

A harmadik, a jogbiztonság megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság olyan rendszert hozott létre, amelyben a vámok nem előreláthatóak és nem összefüggő, objektív kritériumok alkalmazása révén kerültek meghatározásra, hanem szubjektív fizetési szándékon (továbbá olyan szereplőkön, akikre nagyon eltérő nyomás nehezedik, és akiket nagyon eltérő motivációk vezérelnek) alapulnak, amelyek egyáltalán nem állnak összefüggésben a ténylegesen importálni kívánt termékekkel.

A negyedik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottságnak módjában állt volna olyan kevésbé szigorú intézkedéseket elfogadni az ellátási hiány leküzdésére, amelyek nem kizárólag az importőr cukorfinomítókra lettek volna hátrányosak.

Az ötödik, a jogos bizalom megsértésére alapított jogalap, mivel a felperesek jogosan elvárhatták, hogy a Bizottság az 1234/2007 rendeletben biztosított eszközöket alkalmazza a finomítandó nyersnádcukor-ellátás elérhetőségének helyreállítására. A felperesek azt is jogosan elvárhatták, hogy a Bizottság megőrizze az egyensúlyt az importőr cukorfinomítók és a hazai cukortermelők között.

A hatodik, a gondos ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap, mivel az ellátási hiány fényében a Bizottság által hozott intézkedések nyilvánvalóan alkalmatlanok voltak. A Bizottságnak enyhítenie kellett volna a cukornád-finomítókra vonatkozó behozatali korlátozásokat. A Bizottság ehelyett növelte a hazai termelést, továbbá büntető és nem előrelátható terheket vetett ki a többletbehozatalra.

A hetedik, az EUMSZ 39. cikk megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság nem ért el két, a Szerződés e rendelkezésében meghatározott célt.

A nyolcadik, az 1006/2011 bizottsági rendelet megsértésére alapított jogalap, mivel a fehércukorra alkalmazandó terhek valójában csak részlegesen magasabbak, mint a nyerscukorra alkalmazandók, a különbség körülbelül 30 euró/tonna. Ez éles ellentétben áll a finomított cukorra (4129 euró) és a finomítandó nyerscukorra vonatkozóan 1006/2011 bizottsági rendeletben megállapított normál behozatali vám (339 euró) közötti 80 euró összegű különbséggel.

Ezenfelül a kártérítési kereset alátámasztása érdekében a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság passzivitásával és nem megfelelő intézkedéseivel súlyosan és nyilvánvalóan túllépte az 1234/2007 rendeletben számára biztosított mérlegelési jogkört. Ezen túlmenően az, hogy a Bizottság nem hozott megfelelő intézkedéseket, a "magánszemélyek számára jogok keletkeztetésére irányuló célt" megfogalmazó szabály nyilvánvaló megsértésének minősül. A Bizottság többek között megsértette a jogbiztonság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az arányosság, a jogos bizalom és a gondos ügyintézés kötelezettségének uniós alapelvét.

____________

¹ - A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 299., 1. o.).

² - A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 1006/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 282., 1. o.; helyesbítés: HL L 290., 2011.11.9., 6. o.; HL L 52., 2012.2.24., 32. o.; HL L 226., 2012.8.22., 8. o.).