T‑109/07. sz. ügy
L’Oréal SA
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A SPA THERAPY közösségi szóvédjegy bejelentése – Korábbi SPA nemzeti szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. Az átlagos fogyasztó számára a SPA THERAPY szómegjelölés, amelynek a Nizzai Megállapodás szerinti 3. osztályba tartozó kozmetikai termékek tekintetében közösségi védjegyként történő lajstromozását kérték, összetéveszthető a SPA szóvédjeggyel, amelyet korábban a Benelux Védjegyhivatalnál ugyanazon termékek tekintetében lajstromoztak.
A fogyasztók nagyobb figyelmet fordítanak a védjegyek elejére, mint a végére. Márpedig a korábbi védjegy a bejelentett védjegy elején helyezkedik el. Következésképpen az azon belüli önálló megkülönböztető pozíciója különösen alkalmas az érintett közönség megtévesztésére a termékek kereskedelmi eredetét illetően.
A „therapy” szó nem jó hírű kereskedelmi név (cégnév), hanem olyan kifejezés, amely bár a kozmetikai termékek tekintetében nem leíró jellegű, azok tekintetében nem rendelkezik különösen erőteljes megkülönböztető képességgel, hiszen úgy is felfogható, mint amely mindössze az említett termékek jótékony hatására utal.
Végül, gyakran előfordul, hogy a kozmetikai termékek gyártói több terméksorozatot különböző származtatott védjegyekkel megjelölve hoznak forgalomba. Következésképpen az a tény, hogy a bejelentett védjegy a SPA korábbi védjegyből és azt követően a „therapy” szóból áll, azt eredményezheti, hogy a fogyasztó azt hiszi, hogy a korábbi védjegy jogosultja által forgalomba hozott terméksorozatról van szó.
Így a megjelölések közötti azon eltérések, amelyek a „therapy” szónak a bejelentett védjegyben való szerepeltetéséből adódnak, nem olyan jellegűek, hogy ellensúlyoznák az ütköző megjelölések közötti azon jelentős hasonlóságokat, amelyek a korábbi védjegynek a bejelentett védjegy elején való szerepeltetéséből és az abban anélkül elfoglalt önálló megkülönböztető pozíciójából adódnak, hogy annak domináns elemét alkotná. Ezenkívül mivel az ütköző védjegyekkel jelölt áruk azonosak, meg kell állapítani, hogy az érintett közönség azt fogja gondolni, hogy azok – legalábbis – gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak.
Ebben az esetben ugyanis az összetéveszthetőség fennállásának megállapítását nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az összetett megjelölés által keltett összbenyomásban a korábbi védjegy alkotta rész a domináns.
(vö. 15., 19–20., 30–33. pont)
2. Azon a szokásos eseten túl, amikor az átlagos fogyasztó egészként észleli a védjegyet, és azon körülmény ellenére, hogy az összbenyomás kialakulásában meghatározó lehet valamely összetett védjegy egy vagy több alkotóeleme, egyáltalán nem zárható ki, hogy valamely konkrét esetben a korábbi védjegy, amelyet harmadik személy valamely összetett megjelölésben felhasznál, megőrzi önálló megkülönböztető pozícióját azon belül, anélkül hogy ennek domináns elemét alkotná, és ebből következően az összetett megjelölés által keltett összbenyomás a vásárlóközönség számára azt a látszatot kelthetné, hogy a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások – legalábbis – gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak, amely esetben meg kellene állapítani az összetéveszthetőség fennállását. Ebben az esetben ugyanis az összetéveszthetőség fennállásának megállapítását nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az összetett megjelölés által keltett összbenyomásban a korábbi védjegy alkotta rész a domináns.
(vö. 19. pont)