C‑36/16. sz. ügy

Minister Finansów

kontra

Posnania Investment SA

(a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Adózás – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – 2006/112/EK irányelv – A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja –A 14. cikk (1) bekezdése – Adóköteles ügyletek – Az »ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés« fogalma – Valamely ingatlannak az állam vagy területi önkormányzat részére adótartozás megfizetése céljából történő átengedése – Kizártság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2017. május 11.

Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Termékértékesítés – Fogalom – Az ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés fogalma – Valamely ingatlannak az állam vagy területi önkormányzat részére adótartozás megfizetése céljából történő átengedése – Kizártság

(2006/112 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont és 14. cikk, (1) bekezdés)

A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját, valamint 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy ingatlan tulajdonjogának valamely hozzáadottértékadó‑alany által valamely tagállam államkincstára, vagy ezen állam valamely területi önkormányzata javára az alapügyben szereplőhöz hasonló, adóhátralék megfizetése céljából történő átruházása nem minősül hozzáadottértékadó‑köteles, ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek.

Negyedsorban, egy ingatlan – a jelen ügyben egy földterület – tulajdonjogának egy közjogi szervezetre adóhátralék megfizetéseként történő átruházása ügyletét illetően meg kell állapítani, hogy valamely termékértékesítés csak akkor minősül „ellenszolgáltatás fejében teljesítettnek” a héairányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha az eladó és a vevő között létezik olyan jogviszony, amelynek keretében kölcsönös szolgáltatások kerülnek átadásra úgy, hogy az eladó által kapott juttatás képezi a vevő számára teljesített termékértékesítés tényleges ellenértékét (1999. április 27‑i Kuwait Petroleum ítélet, C‑48/97, EU:C:1999:203, 26. pont; 2013. november 21‑i Dixons Retail ítélet, C‑494/12, EU:C:2013:758, 32. pont).

Mindazonáltal az adóalany mint valamely adótartozás adósának a hitelezői minőséggel rendelkező adóhatósággal szemben fennálló fizetési kötelezettsége egyoldalú, mivel az adónak az említett adóalany által történő megfizetése csak a tartozástól való jogszerű megszabadulását jelenti, még akkor is, ha – amint a jelen ügyben is – a fizetés egy ingatlan átengedésével történik.

Az adó ugyanis olyan fizetési kötelezettségnek minősül, amelyet a hatóságok érvényesítenek a közhatalom által az adójogi hatáskörükbe tartozó személyek forrásai tekintetében. E fizetési kötelezettség célja az állami költségvetés közvetítésével közhasznú szolgáltatások biztosítása. E fizetési kötelezettség fejében, vonatkozzon az akár pénzösszegre, vagy, mint a jelen ügyben, akár birtokba vehető dologra, a hatóság nem nyújt semmiféle szolgáltatást, és – következésképpen – az adó alanya sem nyújt ellenszolgáltatást.

(vö. 31., 33., 34., 42. pont és rendelkező rész)