2011. január 27-án benyújtott kereset - Castelnou Energía kontra Bizottság

(T-57/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Castelnou Energía SL (Madrid, Spanyolország) (képviselő: E. Garayar ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék nyilvánítsa a megsemmisítés iránti kérelmet elfogadhatónak;

a Törvényszék semmisítse meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. cikke értelmében a megtámadott határozatot;

kötelezze az Európai Bizottságot a jelen ügyben a Castelnou Energía S.L. részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megsemmisítés iránti kérelem alátámasztására a felperes nyolc jogalapra hivatkozik:

az első jogalap az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének, és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) 4. cikke (4) bekezdésének megsértésére alapul, amennyiben a határozat elfogadását nem előzte meg hivatalos vizsgálat indítása, annak ellenére, hogy a komoly kétségek merültek fel a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illetően;

a második jogalap az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésével együtt olvasott EUMSZ 107. cikknek, valamint a 659/1999 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének megsértésére alapul, amennyiben a Bizottság nem végzett teljes elemzést, mivel nem elemezte átfogóan a szóban forgó intézkedés összeegyeztethetőségét, mely utóbbi három különböző részből tevődik össze (a villamosenergia-termelőknek nyújtott pénzügyi ellentételezés, a kedvezményes belépési mechanizmus és a belföldi eredetű szén vételére vonatkozó kötelezettség);

a harmadik jogalap az EUMSZ 296. cikkben szereplő indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a Bizottság nem fejtette ki azon indokokat, amelyek alapján eltekintett az intézkedés valamennyi eleme összeegyeztethetőségének vizsgálatától;

a negyedik jogalap a közigazgatási eljárásra irányadó elveknek: a védelemhez való jog általános elvének és a gondos ügyintézés elvének a megsértésére alapul, mivel a Castelnout megfosztották annak lehetőségétől, hogy a érveit előterjessze a hivatalos vizsgálati eljárás keretében, amelyet a Bizottságnak meg kellett volna indítania;

az ötödik jogalap az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének, a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabálynak (HL C 297., 4. o.), valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26 i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 211. o.) 11. cikke (4) bekezdésének megsértésén alapul, mivel i) az intézkedést nem indokolja villamosenergia-ellátással kapcsolatos veszély, amely meghatározná - amint arra a Bizottság hivatkozik - a az általános gazdasági érdekű szolgáltatás szükségességét, és ii) még ha létezne is villamosenergia-ellátással kapcsolatos veszély (quod non), az intézkedés akkor is aránytalan lenne a villamosenergia-ellátás biztosításának céljához képest, és ennélfogva akkor is jogellenes lenne;

a hatodik jogalap a Bizottság hatáskörrel való visszaélésén alapul, mivel még azon objektív, releváns és egybehangzó bizonyítékok ellenére is, melyek szerint az intézkedés nem a villamosenergia-ellátás biztosítására hivatott, hanem a bányászati ágazat támogatására, a Bizottság olyan jogalapra alapította az intézkedés összeegyeztethetőségére vonatkozó határozatát, amelyről tudta, hogy valótlan, ekképpen az előadottaktól eltérő jogalapokra alapítva határozatát;

a hetedik jogalap a határozat jogellenességén alapul, mivel elfogadásával a Bizottság megsértette az EUMSZ-nek az áruk szabad mozgását (EUMSZ 28. és EUMSZ34. cikk), illetve a letelepedés szabadságát (EUMST 49. cikk) biztosító rendelkezéseit;

a nyolcadik jogalap egy Bizottság jogban való tévedésén alapul, mivel az intézkedés engedélyezése sérti az Unió másodlagos jogának bizonyos rendelkezéseit: a 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 140., 63. o.).módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanács irányelvet (HL L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.); a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL L 33., 22. o.), valamint a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendeletet (HL L 205., 1. o.).

____________