T‑556/22. sz. ügy
House Foods Group, Inc.
kontra
Közösségi Növényfajta‑hivatal
A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2024. február 28.
„Növényfajták – A közösségi növényfajta‑oltalom megadása az SK20 növényfajta számára – A fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezés elfogadhatatlansága – Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya – A 2100/94/EK rendelet 81. cikkének (1) bekezdése”
Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége – Kereset, amelyből a felperesnek előnye származhat – Egy növényfajta‑oltalmat megadó határozat ellen benyújtott kereset – A növényfajta‑oltalmi jog kérelmezője által az oltalom alatt álló fajta hivatalos fajtaleírásának módosítása iránt benyújtott kereset – A biztosított oltalom terjedelmét semmilyen módon nem érintő módosítás – Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 2100/94 tanácsi rendelet, (11) preambulumbekezdés, 5. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés, 13. cikk, (1) és (2) bekezdés, és 81. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 24., 25., 33–40. pont)
Összefoglalás
Ítéletében a Törvényszék elutasítja a House Foods Group, Inc. által a Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) fellebbezési tanácsának határozata (a továbbiakban: megtámadott határozat) ellen benyújtott megsemmisítés iránti keresetet. A Törvényszék úgy véli, hogy egy növényfajta nemesítőjének nem fűződik érdeke a CPVO által hozott, fajtájának oltalmat biztosító határozat azon okból történő hatályon kívül helyezéséhez, hogy e fajta hivatalos leírása nem tartalmaz egy, a nemesítő által igényelt kiegészítő jellemzőt.
2017‑ben a felperes az SK20 fajtára vonatkozóan közösségi növényfajta‑oltalom iránti kérelmet nyújtott be a CPVO‑hoz.(1) A kérelemhez csatolt szakmai kérdőívben a felperes a „nagyon alacsony könnyfakasztótényező‑ és pirosszőlősav‑tartalomra” hivatkozott olyan kiegészítő jellemzőként, amely segíthet az SK20 fajta megkülönböztetésében.
2021. május 3‑i határozatával a CPVO oltalomban részesítette a bejelentett fajtát. Mindazonáltal az SK20 fajta hivatalos fajtaleírása nem tartalmazta a szóban forgó kiegészítő jellemzőt, mivel a CPVO úgy ítélte meg, hogy a szakmai szempontok szerinti vizsgálat(2) eredménye az alkalmazandó szakmai protokollban szereplő szabványos jellemzők alapján meggyőző volt, így nem volt szükséges figyelembe venni a felperes által igényelt kiegészítő jellemzőt a szakmai szempontok szerinti vizsgálat során.
A megtámadott határozattal a CPVO fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést, amellyel a felperes azt kérte, hogy az alacsony könnyfakasztótényező‑ és pirosszőlősav‑tartalmat vegyék fel a fajta hivatalos leírásába. A fellebbezési tanács úgy találta, hogy a felperesnek nem fűződött érdeke az eljáráshoz, mivel nem vitatta a közösségi növényfajta‑oltalom SK20 növényfajtának való megadásáról szóló határozatot.
A Törvényszék álláspontja
A felperes eljáráshoz fűződő érdekéről határozva a Törvényszék megvizsgálja, hogy az oltalom alatt álló növényfajta oltalmat megadó határozathoz mellékelt leírásának módosításából származhat‑e a felperesnek előnye.
A Törvényszék először is megállapítja, hogy a növényfajta‑oltalom valamely bejelentett fajta számára történő megadása nem követeli meg e fajta összes jellemzőjének kimerítő értékelését, hanem kizárólag azokét, amelyek bizonyos jelentőséggel bírnak az oltalomra való alkalmassága, és különösen a megkülönböztethetősége szempontjából.(3) Így a szakmai szempontok szerinti vizsgálat kizárólag annak meghatározására irányul, hogy a bejelentett fajta kellően megkülönböztethető, egynemű és állandó‑e más fajtákhoz képest. Mindazonáltal e vizsgálatnak nem célja sem a bejelentett fajta valamennyi jellemzőjének, sem pedig az említett jellemzők hasznosságának vagy kereskedelmi értékének értékelése.
Ezenkívül a fajtának a vizsgálóhivatal által készített hivatalos leírása csupán a szakmai szempontok szerinti vizsgálat során tett észrevételek összefoglalását képezi, és csak bizonyos sajátos jellemzőket tükröz, amelyek elegendőek a fajta megkülönböztetésének bizonyításához.
Ezt követően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a fajta oltalomban részesüléséhez elegendő, ha a genotípusából eredő jellemzők közül legalább egy tekintetében megkülönböztethető.(4) Ennélfogva még ha a felperes által igényelt kiegészítő jellemző szerepelne is az SK20 fajta hivatalos fajtaleírásában, ez semmilyen hatással nem lenne az e fajta számára biztosított oltalomra. Egy új fajta ugyanis, amely ugyanazt az alacsony könnyfakasztótényező‑ és pirosszőlősav‑tartalmat mutatja, ugyanúgy állhat oltalom alatt, amennyiben egy vagy több olyan jellemzővel rendelkezik, amely megkülönbözteti a felperes fajtájától.
Végül a Törvényszék megállapítja, hogy a kiegészítő jellemzőnek az oltalom alatt álló fajta leírásához való hozzáadásából a felperesnek semmilyen előnye nem származhat, mivel az oltalom magára a genotípusából kifejeződött jellemzők összessége által meghatározott növényi anyagra vonatkozik, függetlenül attól, hogy e jellemzők szerepelnek‑e a fajta hivatalos leírásában, vagy sem.(5)
Így annak megállapításával, hogy a kiegészítő jellemzőnek a hivatalos fajtaleíráshoz történő hozzáadása egyáltalán nem módosítaná a felperes számára az SK20 fajta tekintetében megadott oltalom terjedelmét, a Törvényszék megerősíti, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a felperesnek nem fűződik érdeke az eljáráshoz.