A Közszolgálati Törvényszék F-96/09. sz., Cuallado Martorell kontra Bizottság ügyben 2012. szeptember 18-án hozott ítélete ellen Eva Cuallado Martorell által 2014. március 12-én benyújtott fellebbezés
(T-506/12. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Fellebbező: Eva Cuallado Martorell (Augsburg, Németország) (képviselő: C. Pinto Cañón ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
adjon helyt a Közszolgálati Törvényszék (második tanács) F-96/09. sz. ügyben hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezésnek, ezen ítéletet részben helyezze hatályon kívül, éspedig konkrétan azon részét, amelyben a Közszolgálati Törvényszék elutasította a vizsgabizottság azon határozatának megsemmisítése iránti kérelmet, amely megtagadta a fellebbező szóbeli vizsgára bocsátását, és azon részét, amely elutasította az azon határozatok megsemmisítése iránti kérelmet, amelyek megtagadták a kijavított dolgozatai, valamint az említett dolgozatokra vonatkozó egyéni értékelő lap fellebbezővel való közlését;
teljes egészében adjon helyt az első fokon előadott érveinek, kivéve a b) és c) vizsgán megírt dolgozatokra vonatkozó megtagadó határozatok vitatását, annyiban, amennyiben e határozatok megtagadták a fellebbező által készített dolgozatoknak és e dolgozatok mindegyikére vonatkozóan a vizsgabizottság által készített értékelő lapok közlését, mivel azokat az EPSO 2010. június 16-i levelében közölte az érintettel (72. és 73. pont), és
hagyja helyben az alperes elsőfokú eljárás költségeinek viselésére való kötelezését, és az alperest kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a felperes által a keresetben előterjesztett néhány kérelmet, megsértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében rögzített hatékony bírói jogvédelemhez való jogot.
E tekintetben a fellebbező azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék a keresetet az abban megfogalmazott néhány kérelmet illetően késedelmesen előterjesztettnek tekintette, mivel a pro actione elvét megsértve úgy vélte, hogy a sérelmet okozó jogi aktus meghozatalától számított keresetindítási határidő kiszámításakor nem kellett figyelembe venni a fellebbező által az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 90. cikkének (2) bekezdése értelmében közigazgatási úton benyújtott panaszt.
A második jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 296. cikknek a megsértésén alapul, mivel a Közszolgálati Törvényszék kimondta, hogy az általános versenyvizsga két írásbeli vizsgáján kapott pontszámoknak a pályázóval való, további érvelés nélküli egyszerű közlése megfelelő indokolásnak minősül.
Az első fokon eljáró bíróság azon megállapítását illetően, miszerint a vizsgabizottság egész eljárása titkos, ami a határozat immunitásával jár, a fellebbező úgy érvel, hogy a vizsgabizottság határozatai bíróság által felülvizsgálhatók a technikai értékelési eljárása keretében a „határozat érdemi magjaˮ és „körvonalaiˮ között tett különbségtétel alapján.
A harmadik jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. és 52. cikkének a megsértésén alapul.
A fellebbező e tekintetben úgy érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel megállapította, hogy az általános versenyvizsgán részt vevő, és a kapott pontokkal egyet nem értő pályázó nem rendelkezik a kijavított dolgozatokhoz való hozzáférési joggal, megsértve ezáltal a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jogát.