A Bayerischer Verwaltungsgerichtshof (Németország) által 2009. november 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Karl Heinz Bablok, Stefan Egeter, Josef Stegmeier, Karlhans Müller, Barbara Klimesch kontra Freistaat Bayern - Beavatkozók: Monsanto Technology Llc., Monsanto Agrar Deutschland GmbH, Monsanto Europe S.A./N.V.

(C-442/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bayerischer Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Karl Heinz Bablok, Stefan Egeter, Josef Stegmeier, Karlhans Müller, Barbara Klimesch

Alperes: Freistaat Bayern

Beavatkozók: Monsanto Technology Llc., Monsanto Agrar Deutschland GmbH, Monsanto Europe S.A./N.V.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a "géntechnológiával módosított szervezetnek" vagy "GMO"-nak a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 5. pontjában foglalt fogalmát, mint amely a géntechnológiával módosított növények anyagát (jelen esetben a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricavonal virágporát) is magában foglalja, amely ugyan géntechnológiával módosított DNS-t és géntechnológiával módosított fehérjét (a jelen esetben Bt-toxint) tartalmaz, de abban az időpontban, amikor élelmiszerbe (a jelen esetben mézbe) kerül vagy élelmiszerként illetve étrend-kiegészítőként való felhasználásra rendelik, (már) nem rendelkezik konkrét és egyedi szaporodóképességgel?

Amennyiben az első kérdésre adott válasz nemleges:

a)    Az 1829/2003/EK rendelet 2. cikkének 10. pontja értelmében "GMO-kból előállított" élelmiszerek esetében mindenképpen elegendő-e az, hogy az élelmiszer géntechnológiával módosított növényekből származó, olyan anyagot tartalmaz, amely korábban konkrét és egyedi szaporodóképességgel rendelkezett?

b)    Amennyiben erre a kérdésre igen a válasz:

Az 1829/2003/EK rendelet 2. cikkének 10. pontja és 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a "GMO-kból előállított" fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy a GMO-k vonatkozásában nem követel meg tudatos és célirányos előállítási folyamatot, és (korábbi) GMO-k nem szándékos és véletlen élelmiszerbe (a jelen esetben mézbe illetve virágporba mint étrend-kiegészítőbe) való kerülését is magában foglalja?

Abban az esetben, ha az első vagy a második kérdésre adott válasz igenlő:

Úgy kell-e értelmezni az 1829/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a természetben jogszerűen előforduló, géntechnológiával módosított anyag állati eredetű élelmiszerbe, például mézbe való bekerülése kiváltja az engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó kötelezettséget, vagy lehet egyéb érvényes határértékekre megfelelően hivatkozni (pl. a rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alapján)?

____________