T‑195/08. sz. ügy

Antwerpse Bouwwerken NV

kontra

Európai Bizottság

„Közbeszerzési szerződések – Közösségi közbeszerzési eljárás – Referenciaanyagok gyártására szolgáló csarnok építése – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság – A dokumentációban előírt feltétel értelmezése – Az ajánlat dokumentációban előírt feltételeknek való megfelelősége – Az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosítás kérésére vonatkozó jogkör gyakorlása – Kártérítési kereset”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Előkészítő aktusok – Kizártság

(EK 230. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Természetes vagy jogi személyek

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

3.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

4.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Az intézmények azon kötelezettsége, hogy éljenek azon lehetőséggel, miszerint az ajánlatok felbontását követően felvehetik a kapcsolatot az ajánlattevőkkel – Feltétel

(2342/2002 bizottsági rendelet, 148. cikk, (3) bekezdés)

5.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési eljárás

(1605/2002 tanácsi rendelet, 89. cikk, (1) bekezdés, és 100. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés; 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk)

6.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása

(EK 288. cikk, második bekezdés)

1.      A közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat – amelynek a kidolgozására belső eljárás keretében, több szakaszban kerül sor ‑ előkészítésére, illetve a benyújtott ajánlatok elbírálására irányuló közbenső intézkedéseket illetően, a bírálati jegyzőkönyvek önmagukban nem támadhatók meg megsemmisítés iránti keresettel. Az ilyen kereset csak a Bizottságnak az e belső eljárás végén kialakított végső álláspontját meghatározó intézkedéssel szemben terjeszthető elő.

(vö. 28. pont)

2.      A valamely természetes vagy jogi személy által megsemmisítés iránt indított kereset csupán abban az esetben elfogadható, amennyiben e személynek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez. Ez az érdek feltételezi, hogy a megtámadott aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, és a kereset ezért – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat.

(vö. 33. pont)

3.      A Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közbeszerzési eljárásban a szerződés odaítéléséről hozott határozat meghozatala során figyelembe veendő szempontok tekintetében. Szintén széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik mind a közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó szabályok tartalmának, mind azok alkalmazásának meghatározásában. Másfelől az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás feltételeit köteles pontosan és érthetően megfogalmazni, nem köteles azonban minden olyan lehetséges – akár csak nagyon ritkán előforduló ‑ esetet figyelembe venni, amely a gyakorlatban előfordulhat. A dokumentációban előírt feltételeket azok tárgyára, rendszerére, és szövegére figyelemmel kell értelmezni. Kétség esetén az érintett ajánlatkérő esetről esetre történő vizsgálattal, valamennyi releváns szempont figyelembevételével mérlegelheti az ilyen feltétel alkalmazhatóságát. Figyelembe véve a Bizottság széles mérlegelési jogkörét, a bírósági felülvizsgálat az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség betartásának, valamint a tények pontosságának, a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik. Az ilyen felülvizsgálat keretében a közösségi bíróság feladata többek között annak meghatározása, hogy a Bizottság mint ajánlatkérő által a dokumentációban előírt valamely feltételre vonatkozóan elfogadott értelmezés helyes‑e, vagy sem.

(vö. 49–53. pont)

4.      A költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 148. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az intézmények számára, hogy kapcsolatba lépjenek az ajánlattevővel, amennyiben az ajánlatok felbontását követően szükségessé válik egyes ajánlatok tisztázása, vagy nyilvánvaló elírást kell kijavítani valamely ajánlatban. Ebből következik, hogy e rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy azon rendkívüli és körülhatárolt esetekben, amelyekre vonatkozik, az intézmények számára kötelezővé tenné a kapcsolatfelvételt az ajánlattevőkkel.

Ez akkor sem lehet másként, ha az általános jogelvek alapján e lehetőség magával vonhatná a Bizottság azon kötelezettségét, hogy valamely ajánlattevővel felvegye a kapcsolatot. Ez a helyzet többek között akkor, amikor valamely ajánlat szövegét kétértelműen fogalmazták meg, és az ügynek a Bizottság által ismert körülményei alapján úgy tűnik, hogy a kétértelműség valószínűleg egyszerűen megmagyarázható és könnyen megszüntethető. Ilyen esetben főszabály szerint ellentétes a gondos ügyintézés elvével az, ha a Bizottság felvilágosítás kérése nélkül elutasítja az ajánlatot. Ilyen körülmények között korlátlan mérlegelési jogkört elismerni a Bizottság számára ellentétes lenne az egyenlő bánásmód elvével.

Emellett az arányosság elve megköveteli, hogy a közösségi intézmények aktusai ne haladják meg a kitűzött cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket, azaz több megfelelő intézkedés közül a kevésbé korlátozó jellegűt kell választani, és az okozott hátrányok nem lehetnek aránytalanok az elérendő célhoz képest.

Mindazonáltal a jogbiztonság elősegítése érdekében az is fontos, hogy a Bizottság pontosan meg tudja állapítani a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlat tartalmát és különösen a dokumentációban előírt feltételeknek való megfelelőségét. Így amennyiben valamely ajánlat kétértelmű, és a Bizottság nem tudja gyorsan és hatékonyan megállapítani, hogy az említett ajánlat valójában mit takar, nincs más választása, mint elutasítani azt.

Végül végső soron a közösségi bíróság feladata meghatározni, hogy az ajánlatkérő által előterjesztett felvilágosítás iránti kérelemre az ajánlattevő által adott válasz az ezen ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalma tisztázásának minősül, vagy meghaladja annak kereteit, és módosítja ezen ajánlatnak a dokumentációban foglalt feltételek szerinti tartalmát.

(vö. 54–59. pont)

5.      Az átláthatóság mind az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében, mind az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkében előírt elvét össze kell egyeztetni a közérdek, a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekei és a tisztességes verseny védelmével, amelyek indokolják a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt azon lehetőséget, hogy egyes részleteknek az elutasított ajánlattevővel való közlését mellőzzék, amennyiben ez szükséges a fenti követelmények tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.

(vö. 84. pont)

6.      Az EK 288. cikk második bekezdése alapján előterjesztett kártérítési kereset megalapozottságához szükséges bizonyos feltételek együttes fennállása, amelyek a következők: az intézményeknek felrótt magatartás jogellenessége, a kár bekövetkezése, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés. Ha akár egyetlen feltétel nem teljesül, a keresetet teljes egészében el kell utasítani, anélkül hogy a többi feltétel teljesülésének vizsgálatára szükség lenne.

(vö. 91. pont)