C‑562/21. PPU. és C‑563/21. PPU. sz. egyesített ügyek
X
és
Y
(a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)
A Bíróság ítélete (nagytanács), 2022. február 22.
„Előzetes döntéshozatal – Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás – Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Európai elfogatóparancs – 2002/584/IB kerethatározat – Az 1. cikk (3) bekezdése – Tagállamok közötti átadási eljárások – Végrehajtási feltételek – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A 47. cikk második bekezdése – A független, pártatlan és a törvény által megelőzően létrehozott bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való alapvető jog – Rendszerszintű vagy általános hiányosságok – Két szakaszból álló vizsgálat – Alkalmazási feltételek – A végrehajtó igazságügyi hatóság annak konkrét és pontos értékelésére vonatkozó kötelezettsége, hogy komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető‑e, hogy az európai elfogatóparanccsal érintett személyt az e tagállamnak történő átadása esetén a független, pártatlan és a törvény által megelőzően létrehozott bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való alapvető joga sérelmének valós veszélye fenyegeti”
1. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat – Az elítélt vagy gyanúsított személyeknek a kibocsátó igazságügyi hatóságok részére történő átadása – Az alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – A tisztességes eljáráshoz való jog megsértése veszélyének megállapításához fűződő következmények
(EUSZ 2. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 tanácsi kerethatározat, 1. cikk, (3) bekezdés)
(lásd: 45., 46. pont)
2. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat – Az elítélt vagy gyanúsított személyeknek a kibocsátó igazságügyi hatóságok részére történő átadása – Az alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz való fordulás joga – A kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő rendszerszintű vagy általános hiányosságok – A bírói hatalom tagjainak kinevezésére vonatkozó eljárást érintő hiányosságok – Az említett jog megsértésének vélelme – Hiány – A végrehajtó igazságügyi hatóság általi vizsgálat – Terjedelem – Következmények
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 tanácsi kerethatározat, 1. cikk, (2) és (3) bekezdés)
(lásd: 50–53., 66., 76–81., 83–90., 93., 96–102. pont és a rendelkező rész)
3. Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bírósághoz való jog – Terjedelem
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
(lásd: 56–58., 69–75. pont)
Összefoglalás
Egy európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása: a Bíróság pontosítja azokat a szempontokat, amelyek alapján a végrehajtó igazságügyi hatóság a keresett személy tisztességes eljáráshoz való alapvető joga megsértésének esetleges veszélyét értékelheti
A lengyel bíróságok két európai elfogatóparancsot(1) bocsátottak ki 2021 áprilisában két lengyel állampolgárral szemben szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása, illetve büntetőeljárás lefolytatása céljából. Mivel az érintettek Hollandiában tartózkodnak, és nem egyeztek bele az átadásukba, ezen európai elfogatóparancsok végrehajtása iránti kérelmekkel fordultak a Rechtbank Amsterdamhoz (amszterdami bíróság, Hollandia).
E bíróság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy e kérelmeknek helyt kell‑e adnia. E tekintetben megjegyzi, hogy 2017 óta Lengyelországban a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot(2) és különösen a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz való jogot érintő rendszerszintű vagy általános hiányosságok állnak fenn, amelyek többek között abból erednek, hogy a lengyel bírákat a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország; a továbbiakban: KRS) javaslatára nevezik ki. Márpedig a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) 2020‑ban elfogadott állásfoglalása szerint a KRS a 2017. december 8‑i törvény hatálybalépése óta nem minősül független szervnek.(3) Mivel előfordulhat, hogy a KRS javaslatára kinevezett bírák vettek részt az érintett két személy egyikének elítéléséhez vezető büntetőeljárásban, illetve az érintett másik személy büntetőügyének elbírálására lehetnek hivatottak, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy fennáll annak a valós veszélye, hogy e személyeknek átadásuk esetén sérül a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz való joga.
E körülmények között e bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az európai elfogatóparancsok alapján történő átadással összefüggésben a Bíróság által a tisztességes eljáráshoz való alapvető joggal együtt járó függetlenségi és pártatlansági garanciákkal kapcsolatban megállapított kétszakaszos vizsgálat(4) alkalmazandó‑e a törvény által megelőzően létrehozott bírósághoz kapcsolódó, ezen alapvető joggal szintén együtt járó garancia esetében.
A nagytanácsban eljáró és az ügyet sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás keretében elbíráló Bíróság igenlő választ ad, és meghatározza e vizsgálat alkalmazásának részletszabályait.
A Bíróság álláspontja
A Bíróság úgy ítéli meg, hogy amennyiben az európai elfogatóparanccsal érintett személy átadásáról dönteni hivatott végrehajtó igazságügyi hatóság olyan információkkal rendelkezik, amelyek a kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásának függetlenségét, többek között a bírói hatalom tagjainak kinevezésére vonatkozó eljárást érintő rendszerszintű vagy általános hiányosságokról tanúskodnak, csakis akkor tagadhatja meg az átadást a 2002/584 kerethatározat(5) alapján, ha megállapítja, hogy az ügy sajátos körülményeire tekintettel komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető, hogy az érintett személynek sérült a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való alapvető joga, illetve e személyt átadása esetén ezen alapvető joga sérelmének veszélye fenyegeti.
E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy a „törvény által létrehozott” bíróság általi elbíráláshoz való jog jellegénél fogva magában foglalja a bírák kinevezésének folyamatát is. Így a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog – különösen a törvény által létrehozott bíróság követelményének be nem tartásával kapcsolatos – megsértése valós veszélyének fennállására vonatkozó értékelésre irányuló vizsgálat első szakasza keretében a végrehajtó igazságügyi hatóságnak a kibocsátó tagállam igazságszolgáltatási rendszerének működésére, különösen pedig e tagállam bíráinak kinevezését szabályozó általános keretre vonatkozó objektív, megbízható, pontos és kellően aktuális adatok alapján átfogó értékelést kell végeznie. Ilyen tényezőknek minősülnek a Bizottság által az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése alapján a Tanácshoz intézett indokolással ellátott javaslatban szereplő információk, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fent említett állásfoglalása, illetve a Bíróságnak(6) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának(7) vonatkozó ítélkezési gyakorlata. Ezzel szemben az a körülmény, hogy a döntően a jogalkotó vagy a végrehajtó hatalom képviselőiből vagy az általuk választott tagokból álló olyan szerv, mint a KRS, részt vesz a kibocsátó tagállam bíráinak kinevezésére irányuló eljárásban, nem elegendő az átadás megtagadásának igazolására.
Az említett vizsgálat második szakaszában az európai elfogatóparanccsal érintett személynek kell olyan konkrét bizonyítékokat előterjesztenie, amelyek arra engednek következtetni, hogy az igazságszolgáltatási rendszer rendszerszintű vagy általános hiányosságai konkrét hatást gyakoroltak a büntetőügyének elbírálására, illetve átadása esetén hatással lehetnek az ügy elbírálására. Ezeket a körülményeket adott esetben a kibocsátó igazságügyi hatóság által szolgáltatott információk kiegészíthetik.
E tekintetben, ami először is a szabadságvesztés‑büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancsot illeti, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie a büntetőügyet elbíráló ítélkező testület összetételére, vagy ezen ítélkező testület függetlenségének és pártatlanságának értékelése szempontjából releváns bármely más körülményre vonatkozó bizonyítékokat. Az átadás megtagadásához nem elegendő az, hogy az ezen eljárásban részt vevő egy vagy több bírát olyan szerv javaslatára nevezték ki, mint a KRS. Ezen túlmenően az is szükséges, hogy az érintett személy olyan bizonyítékokat szolgáltasson többek között az érintett bírák kinevezésére irányuló eljárásra, valamint e bírák esetleges kirendelésére vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható, hogy ezen ítélkező testület összetétele hatással lehetett a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogára. Egyébiránt figyelembe kell venni azt a lehetőséget, hogy az érintett személy a kibocsátó tagállamban kérheti‑e az ítélkező testület tagjainak kizárását a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának megsértése okán, valamint azt, hogy élt‑e ezzel a lehetőséggel, továbbá azt, hogy a kizárás iránti kérelme nyomán milyen intézkedéseket hoztak.
Másodszor, a büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetében a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie az érintett személy személyes helyzetére, a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény jellegére, az európai elfogatóparancs kibocsátásának ténybeli háttérre, vagy az ellene indított eljárásban valószínűleg eljárni hivatott ítélkező testület függetlenségének és pártatlanságának értékelése szempontjából releváns bármely más körülményre vonatkozó bizonyítékokat. E bizonyítékok között szerepelhetnek a hatóságoknak az adott ügy elbírálásának befolyásolására alkalmas nyilatkozatai. Ezzel szemben az a körülmény, hogy az érintett személy ügyében esetlegesen eljárni hivatott bírák kiléte nem ismert az átadásról szóló határozat meghozatalának időpontjában, illetve amennyiben a kilétük ismert, hogy e bírákat olyan szerv javaslatára nevezték ki, mint a KRS, nem elegendő ezen átadás megtagadásához.