A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2011. december 12.

T‑365/11. P. sz. ügy

AO

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Fellebbezési határidő – Elkésettség – A fellebbezés aláírt eredeti példányának határidőn túli benyújtása – Előre nem látható körülmények – A Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikkének 6. §‑a – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan fellebbezés”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑45/10. sz., AO kontra Bizottság ügyben 2011. április 4‑én hozott ítélete ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. AO maga viseli saját költségeit, valamint a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Határidők – Eljárásgátló jelleg

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 9. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Előre nem látható körülmények vagy vis maior – Objektív és szubjektív elemekből álló fogalom

(A Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)

3.      Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Előre nem látható körülmények vagy vis maior – Fogalom – Harmadik személynek betudható téves címzés – Kizártság

(A Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)

1.      A Bíróság alapokmánya I. melléklete 9. cikkének első bekezdése szerint többek között a Közszolgálati Törvényszék eljárást befejező határozata ellen a Törvényszékhez a megtámadott határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani. Ez a keresetindítási határidő, amelyet a jogi helyzetek egyértelműségének és kiszámíthatóságának biztosítása és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezettek be, kógens jellegű, és az uniós bíróság feladata, hogy – hivatalból – ellenőrizze a betartását.

(lásd a 23. és 24. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑246/95. sz. Coen‑ügyben 1997. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1997., I‑403. o.) 21. pontja;

a Törvényszék T‑121/96. és T‑151/96. sz., Mutual Aid Administration Services kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1997., II‑1355. o.) 38. és 39. pontja.

2.      A Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdésének megfelelően csak egészen kivételes körülmények, előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállásakor lehet eltérni az eljárási határidőkre vonatkozó szabályoktól. A vis maior és az előre nem látható körülmények fogalma egyfelől az érdekelt számára idegen, szokatlan körülményekre vonatkozó objektív elemet foglal magában, másfelől pedig ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek gondosan kell ügyelnie különösen a megindított eljárás lefolyására, és többek között gondot kell fordítania a megállapított határidők betartására. Az előre nem látható körülmények fogalmára – mivel ezek kivételnek minősülnek a kógens eljárási határidők elmulasztása miatti elfogadhatatlanság alól – annak a félnek kell hivatkoznia, és azt annak a félnek kell bizonyítania, akinek az az érdekében áll.

(lásd a 31–33. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑242/07. P. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2007. november 8‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑9757. o.) 16. és 17. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Törvényszék T‑40/07. P. és T‑62/07. P. sz., de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság és Bizottság kontra de Brito Sequeira Carvalho egyesített ügyekben 2009. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑89. o. és II‑B‑1‑551. o.) 205. pontja.

3.      Ami a keresetindítási határidőket illeti, mivel az előre nem látható körülmények vagy a vis maior fogalma igazolhatja a kógens keresetindítási határidőktől való eltérést, a Bíróság alapokmánya 45. cikkének megfelelően a Törvényszék Hivatalához benyújtandó eljárási iratok elkészítése, vizsgálata és ellenőrzése az érintett fél és a jogi képviselője felelősségi körébe tartozik. Többek között ez utóbbiaknak kell megvizsgálniuk és ellenőrizniük azt, hogy az említett iratokat tartalmazó borítékokat vagy csomagokat, éppúgy mint az ez utóbbiakon elhelyezett kísérő jegyzékeket megfelelően készítették‑e el, és különösen azt, hogy azokon a Törvényszék helyes címét tüntették‑e fel. Ezenkívül az érintett félnek és a jogi képviselőjének kell megvizsgálnia és ellenőriznie azt, hogy a postai szolgáltató – amelyhez adott esetben az említett iratok elküldése céljából fordulnak – megfelelően, a szerződésben előírt határidőkön belül teljesíti‑e a feladatát.

A téves címzés – amely abból ered, hogy a fellebbező ügyvédje gyakorlatilag a postai szolgáltatóra bízta a fellebbezés aláírt eredeti példányát tartalmazó postai küldemény elkészítésének feladatát, és különösen azt a feladatot, hogy ez a postai szolgáltató maga egészítse ki e postaiszolgáltató‑csoport légiposta‑kísérőjegyzékén a rendeltetési címet, ezáltal vállalva annak a veszélyét, hogy esetleg megtévesztőek lesznek az említett eredeti példány fedőlapján szereplő különböző címek – ebből következően annak tudható be, hogy a fellebbező ügyvédje, és ennélfogva a fellebbező megsértette a vizsgálati és ellenőrzési kötelezettségét.

Ebben az összefüggésben nem tekinthető rendkívüli körülménynek, vagy a fellebbező számára szokatlan, idegen eseménynek az a tény, hogy a téves címzés valamely harmadik személy közreműködéséből ered, akit a fellebbező ügyvédje megbízott a fellebbezés aláírt eredeti példányát tartalmazó, a Törvényszék Hivatalának szánt postai küldemény elkészítésével. Ebből következik, hogy az ilyen tévedés nem igazolhatja az előre nem látható körülmények fennállását a fellebbező tekintetében.

(lásd a 37., 39., 40. és 44. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑426/10. P. sz., Bell & Ross kontra OHIM ügyben 2011. szeptember 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2011., I‑8849. o.) 48–50. pontja.