2011. július 22-én benyújtott kereset - Iran Transfo kontra Tanács

(T-392/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Iran Transfo (Teherán, Irán) (képviselő: K. Kleinschmidt ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. május 23-i 2011/299/KKBP tanácsi határozatot a felperesre vonatkozó részében;

hozzon pervezető intézkedést a Törvényszék eljárási szabályzata 64. cikkének értelmében, amelynek keretében felhívja a felperest arra, hogy nyújtson be a vitatott határozattal kapcsolatos minden dokumentumot, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak;

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

Az első, az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított jogok megsértésére alapított jogalap

A felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) által biztosított jogait megsértették. A Charta 16. cikke biztosítja a vállalkozás szabadságát az Európai Unióban, a 17. cikk pedig biztosítja a jogszerűen szerzett tulajdon használatát, és különösen az azzal való rendelkezést az Európai Unióban. A Charta 20. és 21. cikke biztosítja a felperes egyenlő bánásmódhoz való jogát és a vele szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A vitatott határozat kizárja a felperest a kereskedelemben való részvételből az Európai Unióban. A felperes gazdasági megélhetése ezért veszélyben van. A felperes az Európai Unió gazdasági területéről történő szállításoktól függ.

Nem fűződik közérdek a felperes vállalkozási szabadságának, tulajdonjogának, egyenlő bánásmódhoz való jogának és a vele szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmának korlátozásához. Konkrétabban nincs az alperes határozatát, és a felperes alapvető jogaiba az alapján való beavatkozást igazoló bizonyíték. A felperes különösen nem vesz részt atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységekben és/vagy az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek kifejlesztésében.

A második, a vitatott határozat alapjául szolgáló tények nyilvánvalóan téves értékelésére alapított jogalap

A felperes nem vesz részt atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységekben vagy az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek kifejlesztésében.

3.    A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

Az alperes nem tartotta tiszteletben az arányosság elvét a határozatában. A felperes azonban nem zárhatja ki azon lehetőséget, hogy azon energiaellátó, amelynek szállít, a szerződést megszegve és az ő tudta nélkül eladta a transzformátorokat az iráni Atomenergia Ügynökségnek. Az iráni Atomenergia Ügynökség könnyen szerezhetett volna megfelelő transzformátorokat a világpiacon vagy az Európai Unió piacán. A szóban forgó közepes feszültségű transzformátort minden jelentős gyártó gyártja és értékesíti az egész világon, így Iránban is. Ezenkívül kiterjedt világkereskedelem folyik a használt transzformátorokkal, amelyek jellemzői megfelelnek a felperes által gyártott transzformátorok jellemzőinek.

4.    A negyedik, a védelemhez való jog állítólagos megsértésére alapított jogalap

A vitatott határozat I. mellékletének 16. pontjában megállapított indokolás érthetetlen a felperes számára, és az alperes nem közölt igazolható indokokat a felperessel, aminek eredményeként a felperes védelemhez való joga és tényleges jogvédelemhez való joga sérült.

____________