Language of document :

2021. március 11-én benyújtott kereset – Lengyel Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa

(C-157/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

Alperes: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

semmisítse meg az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletet;1

az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. Arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2020/2092 rendeletnek nincs érvényes jogalapja.

Lengyelország úgy érvel, hogy az EUMSZ 322. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott rendelet nem állapíthatja meg a „jogállamiság” fogalmát alkotó elvek megsértésének feltételeit, és nem hatalmazhatja fel a Bizottságot és a Tanácsot ezen elvek tagállamok általi megsértésének megállapítására, következésképpen arra, hogy végrehajtási jogi aktusokban intézkedéseket fogadjon el az Európai Unió költségvetésének védelme érdekében. Lengyelország rámutat továbbá, hogy a létrehozott mechanizmus nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeknek a feltételrendszernek eleget kell tennie, ezért az olyan mechanizmusnak minősül, amely szankciókat szab ki a tagállamokra a Szerződésben foglalt kötelezettségeik nem teljesítése miatt.

2. Másodlagosan – amennyiben a Bíróság azt állapítaná meg, hogy az uniós jogalkotó hatáskörrel rendelkezik a 2020/2092 rendelet elfogadására – arra alapított jogalap, hogy az említett rendelet jogalapja téves.

3. Harmadlagosan – amennyiben a Bíróság azt állapítaná meg, hogy az uniós jogalkotó hatáskörrel rendelkezik a 2020/2092 rendelet elfogadására – arra alapított jogalap, hogy megsértették a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyvet.

4. Az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének azzal való megsértésére alapított jogalap, hogy a 2020/2092 rendeletre irányuló javaslat nem tartalmaz megfelelő indokolást.

5. Az EUSZ 7. cikk megsértésére alapított jogalap.

Lengyelország azt állítja, hogy az (EU) 2020/2092 rendelet új, a Szerződésekben nem szereplő mechanizmust hoz létre, a tagállamok jogállamiságnak való megfelelésének ellenőrzésére, és ezáltal a Szerződések módosításával egyenértékű joghatásokat vált ki. Ezen túlmenően, mivel a 2020/2092 rendelet által létrehozott mechanizmus célja megegyezik az EUSZ 7. cikkben meghatározott eljárás céljával, a 2020/2092 rendelet az EUSZ 7. cikkben előírt eljárás megkerüléséhez vezet, megkérdőjelezve annak további alkalmazását, sőt okafogyottá téve azt.

6. Az EUMSZ 269. cikk első bekezdésének azáltal történő megsértésére alapított jogalap, hogy a „jogállamiság” értékét mint az EUSZ 2. cikkben szereplő elsődleges jog fogalmat egy másodlagos jogi aktussal, nevezetesen a 2020/2092 rendelettel határozták meg.

7. Az EUSZ 4. cikk (1) bekezdésének és (2) bekezdése második mondatának, valamint az EUSZ 5. cikk (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap.

Ez a jogalap az első jogalapban foglalt érveket fejti ki részletesen. Lengyelország azt állítja, hogy az uniós jogalkotó a 2020/2092 rendeletben foglalt, a tagállamok jogállamiságnak való megfelelését ellenőrző mechanizmus létrehozásával megsértette az EUSZ 4. cikk (1) bekezdésében és az EUSZ 5. cikk (2) bekezdésében foglalt hatáskörátruházás elvét. Lengyelország továbbá azzal érvel, hogy a jogalkotó megsértette az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének második mondatából eredő, az állam alapvető funkcióinak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét is, különösen a területi integritás biztosítására, a közrend fenntartására és a nemzetbiztonság védelmére irányuló funkcióit.

8. A tagállamok közötti egyenlő bánásmód elvének (az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének első mondata) megsértésére alapított jogalap.

Lengyelország azt állítja, hogy a rendelet rendelkezései nem garantálják, hogy a jogállamiság megsértésének megállapítását „alapos minőségi értékelés” előzi meg, amely objektív, pártatlan és tisztességes. Lengyelország arra is rámutat, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések elfogadására irányuló eljárás közvetlenül és egyértelműen hátrányosan megkülönbözteti a kisebb és közepes méretű tagállamokat a nagyobbakkal szemben.

9. A jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap.

Lengyelország azt állítja, hogy a 2020/2092 rendelet rendelkezései, különösen a 3. cikkben és a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt, a jogállamiság megsértésének értékelésére vonatkozó feltételek nem felelnek meg az egyértelműség és a pontosság követelményének.

10. Az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap (EUSZ 5. cikk (4) bekezdés).

11. Arra alapított jogalap, hogy hatáskörrel való visszaéléssel fogadtak el egy olyan mechanizmust, amelynek valódi célja nem az Európai Unió költségvetésének védelme, hanem az EUSZ 7. cikkében az eljárás megindítására előírt formai követelmények és az EUMSZ 258. cikkében az eljárás megindítására előírt anyagi jogi követelmények megkerülése.

____________

1 HL L 2020. 433I., 1. o.