A HL-ben megjelent közlemények

 

Arcangelo Milella által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. július 26-án benyújtott kereset

(T-289/05. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: francia)

Arcangelo Milella (lakóhelye: Niederanven [Luxemburg]) és Delfina Campanella (lakóhelye: Luxembourg) (képviseli őket: Marc-Albert Lucas ügyvéd), 2005. július 26-án keresetet nyújtottak be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperesek keresetükben azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a Bizottság személyzeti és igazgatási főigazgatójának 2005. április 18-i határozatát annyiban, amennyiben az rögzíti, hogy a Luxemburgi Helyi Személyzeti Bizottságnak (LHSZB) a Központi Személyzeti Bizottságba (KSZB) kijelölt tagjai helyeinek elosztására a d'Hondt-szabály az arányosság elvének megfelelő módszer, és amelyben felhívta az LHSZB-t, hogy ezt a KSZB-ben az LHSZB-t képviselő tagjainak kijelöléséről szóló újabb határozatának elfogadásakor vegye figyelembe;

állapítsa meg a Luxemburgi Helyi Személyzeti Bizottságnak a Központi Személyzeti Bizottságban az LHSZB-t képviselők kijelöléséről szóló 2005. április 26-i és május 10-i határozatának jogszerűtlenségét, amennyiben az a d'Hondt-módszer alkalmazásával öt helyet biztosít a 2. sz. listának és két helyet az 1. sz. listának, nem pedig a legnagyobb maradék szabályának alkalmazásával négy helyet a 2. sz. listának és három helyet az 1. sz. listának;

semmisítse meg a személyzeti és igazgatási főigazgatónak a Luxemburgi Helyi Személyzeti Bizottság által 2005. április 26-án és május 10-én eszközölt új kijelölések szabályszerűségének megerősítéséről szóló, 2005. május 11-i határozatát;

kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A jogvita a Bizottság Luxemburgi Helyi Személyzeti Bizottsága (LHSZB) képviselőinek a Bizottság Központi Személyzeti Bizottságába (KSZB) a 2004. november 24-i választásokat követően történő kijelöléséről szól. 2005. április 18-i feljegyzésében a Bizottság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóságának (DG ADMIN) főigazgatója az LHSZB és a KSZB elnökeinek azt írta, hogy a "d'Hondt-szabály", amely a KSZB helyeinek a választásokon résztvevő listák közötti elosztására választott matematikai módszer, megfelel az arányosság elvének. Mindazonáltal, ugyanazzal a feljegyzésével, a főigazgató - egyéb okok miatt - megsemmisítette a képviselők KSZB-be történő kijelölését. E feljegyzést követően az LHSZB 2005. április 26-án - a d'Hondt-módszer alkalmazásával - a képviselők újabb kijelölésére kerített sort. 2005. május 11-i levelével a DG ADMIN főigazgatója megerősítette, hogy szabályosnak tartja ezeket kijelöléseket.

A felperesek, akik a Bizottság Luxemburgban szolgálatot teljesítő tisztviselői, kérik e határozatok megsemmisítését. Hivatkoznak a Személyzeti bizottság összetételéről és működéséről szóló 1988. április 27-i szabályozás 14. cikkének utolsó bekezdésének, valamint a KSZB helyelosztásának az LHSZB helyelosztásával való arányosságát és a KSZB reprezentatív jellegét előíró szabályoknak a megsértésére.

A felperesek arra is hivatkoznak, hogy az LHSZB visszaélt hatáskörével. Szerintük az LHSZB többsége arra törekszik, hogy mesterségesen növelje képviseletét az 1. sz. lista hátrányára, a kinevezésre jogosult hatóság pedig anyagi jogszabálysértést és nyilvánvaló értékelési hibát követett el akkor, amikor a d'Hondt-módszer alkalmazását jóváhagyta.

A felperesek ezen kívül arra hivatkoznak, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megsértette az egyenlő elbánás elvét azzal, hogy eltért korábbi gyakorlatától, amelynek során úgy ítélte meg, hogy egyedül a legnagyobb maradék módszere biztosíthatja az arányosságot.

Végül a felperesek hivatkoznak arra, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megsértette a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének (3) bekezdését és az LHSZB alapszabálya 16. cikkének (1) és (2) bekezdését, mivelhogy a kinevezésre jogosult hatóság a d'Hondt-módszert írta elő az LHSZB számára, vagy legalábbis lehetővé tette számára, hogy az alkalmazandó módszer kiválasztására egyedül hatáskörrel rendelkező közgyűlés hatáskörét elvonja.

____________