2011. december 9-én benyújtott kereset - Regency Entertainment Psychagogiki kai Touristiki kontra Bizottság
(T-635/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Regency Entertainment Psychagogiki kai Touristiki AE (Maroussi Attikis, Görögország) (képviselők: N. Niejahr, Q. Azau, F. Spyropoulos, I. Dryllerakis és K. Spyropoulos ügyvédek, valamint F. Carlin, Barrister)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A Törvényszék semmisítse meg a Görög Köztársaság által egyes görög kaszinóknak nyújtott C 16/10. (korábbi NN 22/10., korábbi CP 318/09.) számú állami támogatásról szóló, 2011. május 24-i 2011/716/EU bizottsági határozatot (HL 2011., L 285., 25. o.);
másodlagosan, a megtámadott határozatot annyiban semmisítse meg, amennyiben az a felperesre vonatkozik; vagy
harmadlagosan, a megtámadott határozatot annyiban semmisítse meg, amennyiben az elrendeli bizonyos összegeknek a felperessel történő visszatéríttetését; valamint
az alperest kötelezze a saját költségei és a felperes részéről ezen eljárásokkal összefüggésben felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: az alperes megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor az alábbiak szerint állapította meg, hogy a szóban forgó intézkedés támogatási intézkedést képez:
- kijelentette, hogy a felperes belépőjegyenként 7,20 euró összegű "adóügyi hátrányos megkülönböztetés" formájában gazdasági előnyben részesült;
- úgy vélte, hogy az intézkedés állami forrásokból származott;
- megállapította, hogy az intézkedés a felperes javára szelektív volt; továbbá
- arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés torzította a versenyt, valamint hatással volt a tagállamok közötti kereskedelemre.
Második jogalap: az alperes megsértette a felperes védelemhez való eljárási jogát, amennyiben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a felperes azon észrevételeit és kiegészítő megjegyzéseit, amelyeket az eljárás megindításáról szóló határozatot követően, eljárási jogainak gyakorlása keretében terjesztett elő.
Harmadik jogalap: az alperes megsértette az EUMSZ 296. cikket, amennyiben elmulasztott megfelelő indokolást nyújtani ahhoz, hogy a lehetővé tegye azon indokoknak a felperes általi megértését, valamint a Törvényszék általi felülvizsgálatát, amelyek alapján megállapította, hogy a felperes szelektív előnyben részesült, továbbá, hogy bármely ilyen előny állami forrásból származott, valamint alkalmas a verseny torzítására, és hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.
Negyedik jogalap: a megtámadott határozat azáltal, hogy elrendeli bizonyos összegeknek a felperessel történő visszatéríttetését, megsérti:
- a 659/1999 tanácsi rendelet 14. cikke (1) bekezdésének első mondatát, amelynek értelmében a visszatéríttetés a kedvezményezett által kapott támogatásra vonatkozik, mivel az alperes a megtámadott határozatban elmulasztotta megfelelően számszerűsíteni azt a támogatási összeget, amelyben a felperes állítólag részesült; valamint
- a 659/1999 tanácsi rendelet 14. cikke (1) bekezdésének második mondatát, mivel a visszatéríttetés a jelen esetben sérti az uniós jog általános elveit, nevezetesen: a bizalomvédelem elvét, a jogbiztonság elvét, valamint az arányosság elvét.
____________1 - Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-I 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999., L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).