2014. június 16-án benyújtott kereset – Arbuzov kontra Tanács

(T-434/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Sergej Arbuzov (Kijev, Ukrajna) (képviselők: M. Machytková és P. Radošovský ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozatot (HL L 66., 26. o.) és az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések megho

megkezdése előtt felvették a 2014/119/KKBP tanácsi határozat mellékletében található jegyzék

be.A felperes továbbá azt ál

lítja, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azért sérült, mert megsé

rtették az ártatlanság vélelmének jogi alapelvét. A felperes továbbá úgy véli, hogy a Tanács nem tájékoztatta őt a jegyzékbe történt felvételéről és a vele szemben alkalmazott korlátozó intézkedések indokairól, és azt sem tette lehetővé számára, hogy

öltségeinek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.Az első, az ártatlanság vélelme, a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog megsértésén alapuló jogalapKeresete alátámasztása érdekében a felperes többek

között azt állítja, hogy a 2014/216/KKBP tanácsi végrehajtási határozattal már az állítólagos bűnözői tevékenységével kapcsolatos ukrajnai nyomozás megkezdése előtt felvették a 2014/119/KKBP tanácsi határozat mellékletében található jegyzékbe.A felperes továbbá azt állítja, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azért sérült, mert megsértették az ártatlanság vélelmének jogi alapelvét. A felperes továbbá úgy véli, hogy a Tanács nem tájékoztatta őt a jegyzékbe történt felvételéről és a vele szemben alkalmazott korlátozó intézkedések indokairól, és azt sem tette lehetővé számára, hogy e tényeket az intézkedések elren

delését követően ésszerű időn belül megismerhesse. A felperes úgy véli,

hogy nem tudott hatékonyan észrevételeket tenni a vitatott határozattal kapcsolatban és közvetlenül annak elfogadását követően a védelemhez való jogát sem tudta gyakorolni.A második, arra alapított jogalap, hogy a Tanács túllépett a hatáskörénA felperes kifogásolja a Tanács vitatott intézkedéseinek alaki hibáit. Véleménye szerint az intézkedések indokolási részében büntetőjogi kifejezésekkel megszövegezett indok alapvetően nem megfelelő, és nyilvánvalóan nem foglalja magában a valódi politikai indokokat, vagy a preambulumban csak általánosságban kinyilvánított emberi jogok állítólagos megsértésére vonatkozó indokokat. A felperes továbbá úgy véli, hogy a Tanács túllépett a hatáskörén, ugyanis az intézkedések hivatalosan közölt indokai nem tartoznak azon körbe, amelyen belül a Tanács jogosult lenne intézkedéseket elfogadni.A harmadik, a tulajdonhoz való jog megsértésén alapuló jogalapE tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy a szankció aránytalan és a tulajdonhoz való jog védelme nemzetközi jogi garanciáinak megsértését jelenti.A negyedik, a személyi sérthetetlenséghez való jog és a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvének megsértésén alapuló jogalapE körben a felperes arra hivatkozik, hogy az elfogadott intézkedés olyan aktus, amely hatással van a felperes családi és magánszférájára, ezáltal sérti a személyi sérthetetlenséghez való jogot.A felperes szerint a jó hírneve és a méltósága csorbát szenvedett annak következtében, hogy a Tanács a vitatott határozatban és a végrehajtási határozatban de facto ukrá

n közpénzek külföldre történő illegális kivitelével és az ember

i jogok megsértésével vádolta meg, bár e bűncselekmények egyike sem nyert bizonyítást vele szemben, és a jegyzékbe történő felvétele időpontjában a felpe

res még nyomozás alatt sem állt ilyen bűncselekmények elkövetése miatt.A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Tanács intézkedése diszkriminatív, ugyanis a jegyzékbe történt felvételére minden val

ós indok nélkül került sor, és fordítva, nem vettek fel a jegyzékbe olyan személyeket, akiket, Ukrajna érdekeivel ellentétes tevékenységük miatt, abba fel kellene venni.