2011. augusztus 18-án benyújtott kereset - Riche kontra Tanács és Bizottság

(T-458/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Philippe Riche (Meursac, Franciaország) (képviselő: C.-E. Gudin ügyvéd)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa és Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

teljes egészében térítse meg a pénzbüntetések következtében elszenvedett kárt, azaz 136 600 € összeget;

a Tanácsot és a Bizottságot kötelezze valamennyi költség és költségelőleg viselésére:

az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő eljárás tekintetében,

valamint minden olyan eljárás tekintetében, amelyet bármilyen nemzeti bíróság előtt indítottak.

-    nem vagyoni kár címén állapítson meg 100 000 € átalányösszeget.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tizenegy jogalapra hivatkozik.

Az első, a Tanács és a Bizottság mérlegelési hatásköre határainak nyilvánvaló és súlyos megsértésére alapított jogalap.

A második, a tagállamoknak azon döntésének a Tanács és a Bizottság általi megsértére alapított jogalap, hogy kizárhatják a mezőgazdasági termékek jegyzékéből az olyan borpárlatokat, amilyeneket a felperes termel.

A harmadik, az EUMSZ 40. cikkben előírt, azon érintett bortermelők hátrányos megkülönböztetése tilalmának megsértésre alapított jogalap, akik a szokásos bormennyiséget meghaladó termés alkohollá alakítására alkalmas lepárlóberendezésekkel rendelkeznek.

A negyedik, a jogbiztonság azon okból történt megsértésére alapított jogalap, hogy egyrészt sérültek az érintett termelők szerzett jogai, másrészt pedig sérült az azon ténybe fektetett jogos bizalom, hogy a termelők maguk végezhetik a szokásos bormennyiséget meghaladó termés borpárlattá alakítását.

Az ötödik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.

A hatodik, az estoppel-elv megsértésére alapított jogalap, amely tiltja, hogy valamely hatóság harmadik személyek kárára ellentmondjon önmagának.

A hetedik, valamely ipari termékhez fűződő termelési és forgalomba hozatali szabadság jogsértő korlátozására alapított jogalap.

A nyolcadik, a megtámadott rendelet alkalmazásának olyan esetekre történő jogsértő kiterjesztésére alapított jogalap, amikor nem merül fel finanszírozási igény.

A kilencedik, az ártatlanság vélelméhez való jog megsértésére alapított jogalap.

A tizedik, a gondos ügyintézés és a gondosság elvének megsértésére alapított jogalap.

A tizenegyedik, a tulajdonhoz fűződő jog megsértésére alapított jogalap.

____________