2008. június 3-án benyújtott kereset - Ziegler kontra Bizottság

(T-199/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ziegler SA (képviselő: J.-L. Lodomez ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg

az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/38.543 - nemzetközi költöztetési szolgáltatások ügy) 2008. március 11-én hozott bizottsági határozatot, amely a felperesre 9 200 000 euró bírságot szabott ki;

másodlagosan semmisítse meg e bírságot;

harmadlagosan jelentősen csökkentse e bírság összegét;

és mindenesetre kötelezze az Európai Bizottságot valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes a COMP/38.543 - nemzetközi költöztetési szolgáltatások ügyben 2008. március 11-én hozott C(2008) 926 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amely határozatban a Bizottság megállapította, hogy bizonyos vállalkozások - közöttük a felperes - megsértették az EK 81. cikk (1) bekezdését, és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését, amikor rögzítették Belgiumban a nemzetközi költöztetési szolgáltatások árait, felosztották e piac egy részét, és manipulálták az ajánlattételi eljárást.

Kérelmei alátámasztására a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el és tévesen alkalmazta a jogot a szóban forgó piac meghatározásakor, valamint a piac méretének és az érintett társaságok piaci részesedéseinek értékelésekor.

A felperes többek között az indokolási kötelezettségnek, a védelemhez való jognak, az iratokba betekintés jogának, a tisztességes eljáráshoz való jognak és a gondos ügyintézés általános elvének megsértésére alapított jogalapokra hivatkozik.

A kiszabott bírságot és annak összegét illetően a felperes a következőképpen érvel:

a Bizottság nem bizonyította, hogy a szóban forgó magatartások érzékelhető hatást gyakoroltak volna a tagállamok közötti kereskedelemre;

a bírság összege aránytalan a magatartások tényleges terjedelméhez és a piacra gyakorolt tényleges hatásukhoz képest; és

a látszat árajánlat gyakorlatát a Bizottság hosszú idő óta ismeri és megengedi; a Bizottság fellépésének hiánya okán a felperes úgy hihette, hogy magatartása jogszerű.

Végül a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem vette enyhítő körülményként figyelembe, hogy az összehangolt magatartást a felperes már hosszú ideje abbahagyta, valamint hogy a látszat árajánlat a piaci keresletre adott válasz volt, és nem egy kartell vagy összehangolt magatartás része. A felperes továbbá az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozik.

____________