A Juzgado de Primera Instancia nº 4 de Castellón de la Plana (Spanyolország) által 2021. május 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Casilda kontra Banco Cetelem SA
(C-302/21. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de Primera Instancia nº 4 de Castellón de la Plana
Az alapeljárás felei
Felperes: Casilda
Alperes: Banco Cetelem SA
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés:
a) Az uniós jognak az alkalmazási körében fennálló elsőbbségével összhangban, különösen a fogyasztási hitel és a fogyasztókkal kötött szerződések szabályozásának keretében, az a kérdés, hogy az uniós joggal való összeegyeztethetőséget a spanyol Tribunal Supremo mint legfelsőbb bíróság azon ítélkezési gyakorlata tekintetében, amely mint nemzeti rendelkezést úgy értelmezi és alkalmazza az uzsorakölcsön-szerződések semmisségéről szóló, 1908. július 23-i törvényt, hogy ez az ítélkezési gyakorlat nem csak a megkötött szerződés érvénytelenségére terjed ki, hanem a „revolving” jellegű fogyasztói hitelszerződés „elsődleges tárgyára”, valamint a nyújtott szolgáltatás „ár/érték” arányának megfelelőségére is, a nemzeti bíróságnak „hivatalból” kell-e értékelnie, vagy épp ellenkezőleg, amint azt a spanyol Tribunal Supremo állítja, az uniós joggal és az uniós irányelvekkel való összeegyeztethetőség értékelésének kötelezettsége a felperes kérelmétől függ, illetve annak van alárendelve (a kérelemhez kötöttség elve); ily módon, ha az „egyetlen vagy elsődleges” kereseti kérelem a fogyasztói hitel „uzsorahitel jellege” miatti semmisségének megállapítására irányul valamely nemzeti rendelkezésen alapuló kereseti kérelemként, akkor az úgy értendő, hogy „nem játszik szerepet” az uniós jog elsőbbsége és harmonizációs hatálya, bár a spanyol Tribunal Supremónak az említett uzsoratörvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó ítélkezési gyakorlata a fogyasztói hitel elsődleges tárgyára és ár/érték arányának megfelelőségére is kiterjed, ami ezen, a nemzeti bíróság által megoldandó ügy tárgya.
b) az uniós jog említett elsőbbségének és harmonizációs hatályának megfelelően a fogyasztási hitelek és a vonatkozó, a fogyasztókkal megkötött szerződések szabályozásának keretében, figyelemmel arra, hogy a spanyol Tribunal Surpremo ítélkezési gyakorlata több ítéletben is megállapította, hogy a 93/13/EGK irányelv1 – mint harmonizált jogszabály – 4. cikkének (2) bekezdésében előírt „kizárás” teljes egészében átültetésre került a spanyol jogrendbe, amiért is a nemzeti bíróság nem végezheti el az árak bírósági felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy a spanyol jogrendben nem létezik olyan jogszabály, amely általános jelleggel lehetővé tenné vagy alátámasztaná az árak említett bírósági felülvizsgálatát, az 1908. évi uzsoratörvényt is beleértve, tekintetbe véve továbbá, hogy nem került sor a fogyasztási hitel árát meghatározó szerződéses feltétel átláthatósága lehetséges hiányának értékelésére, a kérdés az, hogy ellentétes-e a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével az, hogy valamely nemzeti bíróság, egy nemzeti rendelkezés, az uzsora felszámolásáról szóló 1908. évi törvény alkalmazása során a megkötött szerződés semmissége kimondásának keretében fennálló természetes vetületén kívül „ex nov[o]” hatáskörként „bírósági felülvizsgálat” alá vonja a szerződés elsődleges tárgyát, amely általános jelleggel határozza meg a fogyasztási hitel árát ügyleti kamatának (T. I. N. [névleges kamatláb]) viszonylatában kifejezve, illetve a fogyasztási hitel költséget teljes hiteldíj mutatójának (THM) viszonylatában kifejezve.
c) az a kérdés, hogy a nemzeti bíróság általi, a fogyasztási hitel árának vagy költségének általános jelleggel történő rögzítésére irányuló, anélkül végzett felülvizsgálat, hogy már létezne olyan nemzeti jogszabály, amely azt lehetővé tenné, „összeegyeztethető-e” az EUMSZ 120. cikkel a nyitott piacgazdaság viszonylatában, illetve a felek szerződéskötési szabadságának elvével.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés:
Az uniós jognak a hatálya harmonizációja területén, és különösen a fogyasztói hitelt és a fogyasztókkal kötött vonatkozó szerződéseket szabályozó irányelvek keretében fennálló elsőbbségével összhangban, figyelemmel arra, hogy a jogbiztonság elve a fogasztói hitelek belső piaca megfelelő működésének szükséges feltétele, a kérdés az, hogy ellentétes-e a jogbiztonság említett elvével a fogasztói hitelek belső piaca megfelelő működésének tekintetében a THM azon korlátozása, amely általános jelleggel írható elő a fogyasztó vonatkozásában egy fogyasztói hitelszerződésben az uzsora elleni küzdelem érdekében, és amelyet a spanyol Tribunal Supremo határozott meg néhány, nem objektív és pontos paraméter alapján, hanem pusztán hozzávetőleges hivatkozással oly módon, hogy az egyes nemzeti bíróságok mérlegelésére marad annak konkrét meghatározása az adott bíróság előtt folyamatban lévő jogvita megoldása céljából.
____________
1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29., o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)