A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (első tanács)
2021. október 14.(*)
„Megsemmisítés iránti kereset – Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – Online értékesítés – Vizsgálat megindítását elrendelő határozat – A vizsgálat területi hatálya – Olaszország kizárása – Keresettel meg nem támadható jogi aktus – Előkészítő aktus – Elfogadhatatlanság”
A T‑19/21. sz. ügyben,
az Amazon.com, Inc. (székhelye: Wilmington, Delaware [Egyesült Államok]),
az Amazon Services Europe Sàrl (székhelye: Luxembourg [Luxemburg]),
az Amazon EU Sàrl (székhelye: Luxembourg),
az Amazon Europe Core Sàrl (székhelye: Luxembourg)
(képviselik őket: A. Komninos és G. Tantulli ügyvédek)
felpereseknek
az Európai Bizottság (képviselik: B. Ernst, T. Franchoo, G. Meessen és C. Sjödin, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az azon 2020. november 10‑i C(2020) 7692 final bizottsági határozat részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában, amely elrendelte az AT.40703 Amazon – Buy Box ügyben az EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárás megindítását,
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),
tagjai: H. Kanninen elnök, M. Jaeger és N. Półtorak (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Végzést
A jogvita előzményei
1 A felperesek, az Amazon.com, Inc., az Amazon Services Europe Sàrl, az Amazon EU Sàrl és az Amazon Europe Core Sàrl (a továbbiakban együtt: Amazon) az Amazon vállalkozás részét képezik. Az Amazon különösen online tevékenységeket folytat, többek között online kiskereskedelmi ügyleteket bonyolít, és különböző online szolgáltatások nyújtását végzi.
2 2020. november 10‑én az Európai Bizottság elfogadta az AT.40703 Amazon – Buy Box ügyben az eljárás megindításáról szóló C(2020) 7692 final határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat).
3 A Bizottság véleménye szerint az Amazon bizonyos kereskedelmi gyakorlatai mesterségesen előnyben részesítik saját kiskereskedelmi ajánlatait, valamint a piaca azon eladóinak ajánlatait, amelyek igénybe veszik az Amazon logisztikai és szállítási szolgáltatásait.
4 A Bizottság úgy találta, hogy a szóban forgó gyakorlat, amennyiben bizonyítást nyer, ellentétes lehet az EUMSZ 102. cikkel.
5 A megtámadott határozatban a Bizottság azt állította, hogy a vizsgálat Olaszország kivételével az egész Európai Gazdasági Térséget (EGT) lefedi, amit az említett határozat elfogadását kísérő sajtóközleményben azon körülménnyel indokolt, hogy az olasz versenyhatóság 2019 áprilisában részben hasonló problémák vizsgálatába kezdett, az olasz piacra összpontosítva.
Az eljárás és a felek kérelmei
6 A Törvényszék Hivatalához 2021. január 19‑én benyújtott keresetlevelével az Amazon előterjesztette a jelen keresetet.
7 2021. január 19‑én benyújtott külön beadványban az Amazon a Törvényszék eljárási szabályzatának 152. cikke alapján gyorsított eljárás iránti kérelmet terjesztett elő. A Törvényszék 2021. február 11‑én úgy határozott, hogy nem ad helyt e kérelemnek.
8 A Törvényszék Hivatalához 2021. március 29‑én benyújtott beadványában a Bizottság a Törvényszék eljárási szabályzatának 130. cikke alapján elfogadhatatlansági kifogást emelt. Az Amazon 2021. május 14‑én előterjesztette az e kifogásra vonatkozó észrevételeit.
9 A Törvényszék Hivatalához 2021. április 21‑én és 22‑én benyújtott beadványaikban az Olasz Köztársaság és az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato (verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország) kérte, hogy a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba.
10 A Törvényszék Hivatalához 2021. április 21‑én benyújtott beadványában az Chamber of Commerce of the United States of America (az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája) és a Computer & Communications Industry Association kérte, hogy az Amazon kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba.
11 Keresetlevelében az Amazon azt kéri, hogy a Törvényszék:
– részlegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot, amennyiben az kizárja Olaszországot a vizsgálat területi hatálya alól;
– kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
12 Elfogadhatatlansági kifogásában a Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;
– az Amazont kötelezze a költségek viselésére.
13 Az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeiben az Amazon azt kéri, hogy a Törvényszék utasítsa el az elfogadhatatlansági kifogást.
A jogkérdésről
14 Az elfogadhatatlansági kifogás alátámasztására a Bizottság három elfogadhatatlansági kifogást hoz fel, amelyek közül az elsőt az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktus hiányára, a másodikat az Amazon eljáráshoz fűződő érdekének hiányára, a harmadikat pedig arra alapítja, hogy a Törvényszék nem semmisítheti meg részlegesen a megtámadott határozatot, és nem kötelezheti a Bizottságot az általa indított vizsgálat területi hatályának módosítására.
15 A felperesek úgy vélik egyebek mellett, hogy a jelen ügyben fennálló sajátos körülmények miatt a megtámadott határozat megtámadható jogi aktusnak minősül.
16 Az eljárási szabályzat 130. cikkének (1) és (7) bekezdése értelmében az alperes kérelmére a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve dönthet az elfogadhatatlanság vagy a hatáskör hiánya tárgyában. A jelen ügyben, mivel a Bizottság kérte, hogy a Törvényszék az elfogadhatatlanságról határozzon, a Törvényszék ítéli meg, hogy az ügy iratai alapján kellő mennyiségű információ áll a rendelkezésére, és úgy határoz, hogy az eljárás folytatása nélkül hoz határozatot.
17 Az állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az EUMSZ 263. cikk értelmében megtámadható jogi aktusnak minősül az uniós intézmények által elfogadott valamennyi olyan rendelkezés, függetlenül a formájától, amely kötelező joghatások kiváltására irányul. Valamely aktus e kötelező joghatásait olyan objektív kritériumok alapján kell megítélni, mint az említett aktus tartalma, adott esetben figyelembe véve az utóbbi aktus elfogadásának körülményeit, valamint az elfogadó intézmény hatáskörét (lásd ebben az értelemben: 2014. február 13‑i Magyarország kontra Bizottság ítélet, C‑31/13 P, EU:C:2014:70, 54. és 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. október 25‑i Románia kontra Bizottság ítélet, C‑599/15 P, EU:C:2017:801, 47. és 48. pont).
18 Ezért a megsemmisítés iránti kereset főszabály szerint csak olyan intézkedéssel szemben indítható, amellyel az érintett intézmény a közigazgatási eljárás végén véglegesen meghatározza álláspontját. Nem minősíthetők ellenben megtámadhatóknak többek között az olyan közbenső jogi aktusok, amelyek célja a végső határozat előkészítése (2017. január 19‑i Bizottság kontra Total és Elf Aquitaine ítélet, C‑351/15 P, EU:C:2017:27, 37. pont).
19 Ebben az összefüggésben bár a tisztán előkészítő jellegű intézkedések mint olyanok nem képezhetik megsemmisítés iránti kereset tárgyát, az azokat érintő esetleges jogellenességre ugyanakkor lehet hivatkozni az azon végleges aktus ellen indított kereset alátámasztása érdekében, amelynek előkészítő szakaszát jelentik, ami hatékony és teljes körű bírói jogvédelmet biztosít (lásd ebben az értelemben: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 12. pont).
20 Márpedig a 2015. augusztus 3‑i (EU) 2015/1348 bizottsági rendelettel (HL 2015. L 208., 3. o.) módosított, a Bizottság által az [EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk] alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7‑i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 123., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 81. o.) 2. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott megtámadott határozat joghatásait és jogi jellegét a határozat céljára tekintettel kell értékelni a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2009. május 25‑i 487/2009/EK tanácsi rendelettel (HL 2009. L 48., 1. o.) módosított, [az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16‑i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) III. fejezete alapján határozat hozatalát eredményező eljárás keretében (lásd ebben az értelemben: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 13. pont).
21 Ezt az eljárást úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye az érintett vállalkozások számára, hogy álláspontjukat ismertethessék, és pontosan tájékoztassák a Bizottságot, mielőtt az az érdekeiket érintő határozatot hozna. Az eljárás tehát arra irányul, hogy eljárási garanciákat biztosítson számukra, valamint – amint ez a 773/2004 rendelet 10. cikkéből is következik – a Bizottság általi meghallgatás jogát (lásd ebben az értelemben: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 14. pont).
22 Márpedig az EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárás megindításával szembeni megsemmisítés iránti keresettel arra lehetne kötelezni az uniós bíróságot, hogy olyan kérdéseket értékeljen, amelyekről a Bizottságnak még nem volt alkalma határozni, ami így azt eredményezné, hogy előre hoznák az érdemi vitákat, és összemosnák a közigazgatási és a bírósági eljárás különböző szakaszait. Ez tehát összeegyeztethetetlen a Bizottság és az uniós bíróságok közötti hatáskörmegosztással, a Szerződés által meghatározott jogorvoslatokkal, a gondos igazságszolgáltatás elvével, illetve a bizottsági közigazgatási eljárás szabályszerű lefolytatásával (lásd ebben az értelemben: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 20. pont).
23 Ebből következően az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az olyan jogi aktus, amely alapján a Bizottság az EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárást indít, csupán eljárási cselekményekhez fűződő joghatásokat vált ki, és – eljárásjogi helyzetüket nem számítva – nem érinti a felperesek jogi helyzetét (lásd ebben az értelemben: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 17. pont; 2019. március 15‑i Silgan Closures és Silgan Holdings kontra Bizottság végzés, T‑410/18, EU:T:2019:166, 19. pont).
24 A jelen ügyben azonban meg kell állapítani, hogy a felperesek kizárólag a megtámadott határozat azon részét vitatják, amelyben a Bizottság valamely tagállamot az általa indított vizsgálat területi hatálya alól kizár, nem pedig magát a megtámadott határozatot. Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy a fenti 17–23. pontban felidézett elvekre tekintettel a megtámadott határozat e része csupán az eljárási cselekményekhez fűződő joghatások kiváltására szorítkozik‑e.
25 A 773/2004 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság bármikor határozhat úgy, hogy megindítja az 1/2003 rendelet III. fejezete alapján hozandó határozat elfogadására irányuló eljárást, de legkésőbb azon a napon, amikor kiadja a kifogásközlést.
26 Így azon aktusnak, amellyel a Bizottság valamely vállalkozás tudomására hozza azt a szándékát, hogy az 1/2003 rendelet III. fejezetében szabályozott határozatok valamelyikének elfogadása érdekében eljárást kíván indítani, meg kell jelölnie az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk azon feltételezett megsértéseit, amelyeket egy vagy több vállalkozás egy vagy több időszakban követett el egy vagy több termékpiacon és egy vagy több földrajzi piacon, és amelyekre ezen aktus vonatkozik (2021. február 25‑i Slovak Telekom ítélet, C‑857/19, EU:C:2021:139, 29. pont).
27 Ebből következik, hogy a 773/2004 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján hozott bizottsági határozatban kötelezően fel kell tüntetni több információt, köztük azon földrajzi piacot vagy piacokat, amelyekre a Bizottság vizsgálata kiterjed. Így e földrajzi terület körülhatárolása csupán egyike az 1/2003 rendelet III. fejezetében említett határozatok valamelyikének elfogadására irányuló eljárás megindítását elrendelő határozat kötelező elemeinek.
28 Következésképpen a Bizottság azáltal, hogy a jelen ügyben úgy határozott, hogy eljárást indít az 1/2003 rendelet III. fejezetében említett határozatok valamelyikének elfogadása céljából, amely eljárás nem vonatkozik Olaszország területére, az említett eljárás földrajzi területének körülhatárolására szorítkozott, amint az a 773/2004 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozat esetében szükséges.
29 Az Amazon ugyanakkor rámutat, hogy egyes eljárásjogi határozatok kiválthatnak az ítélkezési gyakorlat által értelmezett EUMSZ 263. cikk értelmében vett kötelező és végleges joghatásokat.
30 Egyfelől azon határozatokról van szó, amelyek bár folyamatban lévő közigazgatási eljárás szakaszait képezik, nem szorítkoznak az eljárás későbbi lefolytatásához szükséges feltételek megteremtésére, hanem az eljárási keretet meghaladó joghatásokat váltanak ki, és módosítják az érdekeltek anyagi jogait és kötelezettségeit. Másrészt bizonyos eljárásjogi határozatok megtámadhatók amiatt, hogy megsértik az érintettek eljárási jogait (lásd: 2003. január 15‑i Philip Morris International kontra Bizottság ítélet, T‑377/00, T‑379/00, T‑380/00, T‑260/01 és T‑272/01, EU:T:2003:6, 96., 97. és 99. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 A jelen ügyben azonban Olaszországnak a Bizottság által a megtámadott határozat elfogadását követően indított eljárás területi hatálya alól történő kizárása nem módosítja az Amazon anyagi jogait és kötelezettségeit, és eljárási jogait sem sérti.
32 Egyrészt ugyanis a Bizottság által indított vizsgálat földrajzi kiterjedésének körülhatárolása a végleges határozat előkészítésére irányul, és e tekintetben változhat, mivel a közigazgatási eljárás során a Bizottság szabadon módosíthatja vizsgálatának földrajzi kiterjedését, csökkentve vagy növelve azt, annak érdekében, hogy azon elemekhez igazítsa azt, amelyeket adott esetben feltárhat.
33 A Bizottság csak akkor határoz véglegesen a feltételezett jogsértés földrajzi kiterjedéséről, amikor az Amazonnal szemben az EUMSZ 102. cikk feltételezett megsértésére vagy megsértéseire vonatkozóan végleges határozatot hoz, és a szóban forgó eljárást megszünteti.
34 Másrészt azzal, hogy a megtámadott határozatban úgy határozott, hogy az a földrajzi piac, amelyre a vizsgálatának irányulnia kell, Olaszország kivételével az EGT egészére kiterjed, a Bizottság a mérlegelési jogkörével élve körülhatárolta vizsgálatának földrajzi kiterjedését, amely körülhatárolás egyenértékű az Olaszországon kívüli államok jegyzékének felállításával. Következésképpen Olaszországnak a Bizottság által indított vizsgálat területi hatálya alóli kizárása az ezen vizsgálat megindításából eredő, tisztán eljárási jellegű következménynek tekinthető, és ezért nem teszi a megtámadott határozatot olyan aktussá, amely az Amazon jogi helyzetét érintené, azaz nem teszi megtámadható jogi aktussá.
35 Ugyanezt a következtetést kell levonni az Amazon azon állításait illetően is, amelyek szerint a megtámadott határozat egyrészt arra kötelezi, hogy két különböző hatósággal – azaz az olasz versenyhatósággal és a Bizottsággal – szemben védekezzen, a különböző eljárási szabályok és garanciák, valamint általánosságban a különböző rendszerek tiszteletben tartása mellett, másrészt pedig az uniós versenyjog eltérő alkalmazásához, valamint olyan eltérő szankciók kiszabásához vezethet, amelyek sérthetik tevékenységeinek egységes európai megközelítését.
36 Egyrészt ugyanis az a körülmény, hogy az Amazonnak két különböző hatóság előtt kell védekeznie, nem jár az eljárási kereten túlmutató hatásokkal, és így nem érinti a jogi helyzetét, hasonlóan ahhoz, ami az elévülésre vonatkozó szabályokat illetően megállapítható (lásd ebben az értelemben: 2019. március 15‑i Silgan Closures és Silgan Holdings kontra Bizottság végzés, T‑410/18, EU:T:2019:166, 26. pont). Másrészt az inkoherens határozatok vagy az eltérő, adott esetben az olasz versenyhatóság és a Bizottság által egyaránt kiszabott szankciók kockázata nem a megtámadott határozat következménye, hanem e közigazgatási eljárások vagy az azokat követő végleges határozatok következménye. Amint az a fenti 19. pontban megállapítást nyert, az Amazon csak a Bizottság és az olasz versenyhatóság által indított eljárások végén hivatkozhat az említett eljárásokat vagy az azok alapján hozott határozatokat érintő esetleges jogellenességekre, a végleges aktus elleni kereset alátámasztása érdekében.
37 Ezenkívül az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a 773/2004 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett eljárás megindításáról szóló határozat nem fosztja meg a címzettjeit eljárási jogaiktól. Épp ellenkezőleg, ezen eljárást úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye az érintett vállalkozások számára, hogy álláspontjukat ismertethessék, és pontosan tájékoztassák a Bizottságot, mielőtt az az érdekeiket érintő határozatot hozna (2020. január 29‑i Silgan Closures és Silgan Holdings kontra Bizottság végzés, C‑418/19 P, nem tették közzé, EU:C:2020:43, 48. pont). Az eljárás tehát arra irányul, hogy eljárási garanciákat biztosítson számukra, valamint hogy – amint az 1/2003 rendelet (32) preambulumbekezdéséből és a 773/2004 rendelet (10) preambulumbekezdéséből is következik – biztosítsa a vállalkozásoknak a Bizottság általi meghallgatáshoz való jogot.
38 Következésképpen az Olaszországnak a Bizottság által a megtámadott határozat elfogadását követően indított eljárás területi hatálya alól történő kizárására vonatkozó határozat csupán eljárási cselekményekhez fűződő joghatásokat vált ki, és – eljárásjogi helyzetét nem számítva – nem érinti az Amazon jogi helyzetét.
39 E következtetést nem kérdőjelezik meg az Amazon azon állításai, amelyek szerint a megtámadott határozat, noha eljárási jellegű, kötelező joghatásokat vált ki, mivel Olaszországnak a határozat hatálya alóli kizárása megfosztotta az Amazont az 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében előírt, párhuzamos eljárásokkal szembeni védelemtől.
40 E tekintetben az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy amint a Bizottság az 1/2003 rendelet 11. cikke (6) bekezdésének első mondata alapján eljárást indít egy vagy több vállalkozás ellen az EUMSZ 101. cikk vagy az EUMSZ 102. cikk feltételezett megsértése miatt, a tagállamok versenyhatóságainak megszűnik azon hatásköre, hogy ugyanezen vállalkozásokkal szemben fellépjenek ugyanezen, állítólag versenyellenes magatartások miatt, amelyekre ugyanezen termék‑ és földrajzi piacon vagy piacokon, ugyanezen időszak vagy időszakok folyamán került sor (2021. február 25‑i Slovak Telekom ítélet, C‑857/19, EU:C:2021:139, 30. pont).
41 A nemzeti versenyhatóságok hatáskörének e megszűnését az 1/2003 rendelet célja indokolja, mivel az az uniós versenyszabályok hatékony alkalmazásának azáltal történő biztosítására irányul, hogy felhatalmazza a tagállami versenyhatóságokat arra, hogy e jogot a Bizottsággal párhuzamosan alkalmazzák. Ugyanakkor e szabályok párhuzamos alkalmazása nem történhet a vállalkozások hátrányára. Így a nemzeti versenyhatóságok hatáskörének megszűnése lehetővé teszi, hogy a vállalkozásokat megkíméljék attól, hogy e hatóságok és a Bizottság párhuzamosan járjanak el velük szemben (lásd ebben az értelemben: 2021. február 25‑i Slovak Telekom ítélet, C‑857/19, EU:C:2021:139, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
42 Egyébiránt az 1/2003 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben a tagállamok versenyhatóságai hoznak határozatot az EK 101. cikk vagy EK 102. cikk hatálya alá tartozó olyan megállapodásokról, döntésekről vagy magatartásokról, amelyek már bizottsági határozat tárgyát képezik, nem hozhatnak a Bizottság által elfogadott határozattal ellentétes határozatot.
43 Márpedig a 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében előírt védelem két párhuzamos eljárás esetére vonatkozik, amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy vizsgálati eljárást indít, nem pedig az e védelemben való részesülés érdekében egy adott piacon lefolytatandó eljárás megindítása iránti kérelemre.
44 Mindenesetre a fenti 41. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdése által követett cél, amely eljárási szabályt fogalmaz meg (lásd ebben az értelemben: 2012. február 14‑i Toshiba Corporation és társai ítélet, C‑17/10, EU:C:2012:72, 70. pont), az, hogy a vállalkozásokat megkíméljék attól, hogy a nemzeti hatóságok és a Bizottság párhuzamosan járjanak el velük szemben azzal, hogy az előbbieknek megszünteti az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó hatáskörét a Bizottság által indított eljárás tárgyát képező tényállásra tekintettel. Ezáltal az 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdése azzal a hatással jár, hogy a vállalkozásokat mentesíti a tagállami versenyhatóságok részéről lefolytatott, párhuzamos eljárások alól (lásd ebben az értelemben: 2019. március 15‑i Silgan Closures és Silgan Holdings kontra Bizottság végzés, T‑410/18, EU:T:2019:166, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat által előírt, párhuzamos eljárások alóli mentesítés nem jelent semmilyen jogot egy adott vállalkozás számára ahhoz, hogy az ügyet teljes egészében a Bizottság bírálja el. E tekintetben az 1/2003 rendelet 4. és 5. cikke értelmében a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok párhuzamos hatáskörökkel rendelkeznek az EUMSZ 101. és az EUMSZ 102. cikk alkalmazása tekintetében, és az 1/2003 rendelet rendszere a köztük fennálló szoros együttműködésén alapul (lásd: 2014. december 17‑i Si.mobil kontra Bizottság ítélet, T‑201/11, EU:T:2014:1096, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
46 Azonban sem az 1/2003 rendelet, sem a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló biztottsági közlemény (HL 2004. C 101., 43. o.) nem ír elő a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok közötti hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályt.
47 E tekintetben a Törvényszék már kimondta, hogy nem tekinthető úgy, hogy az 1/2003 rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, amely lehetővé teszi egy versenyhatóság számára az adott ügynek olyan indokkal történő felfüggesztését vagy lezárását, hogy egy másik hatóság már foglalkozik vagy már foglalkozott azzal, illetve hogy a (18) preambulumbekezdése, amelyből kitűnik, hogy „[a] cél az, hogy minden egyes ügyet egyetlen hatóság kezeljen”, az ügyek vagy a hatáskörök a Bizottság és az adott ügyben esetlegesen érintett nemzeti versenyhatóság vagy versenyhatóságok közötti elosztásának, illetve megosztásának szempontját állapítaná meg (lásd ebben az értelemben: 2014. december 17‑i Si.mobil kontra Bizottság ítélet, T‑201/11, EU:T:2014:1096, 38. pont).
48 Egyébiránt, ami a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló bizottsági közleményt illeti, annak 4. pontja pontosítja, hogy a hálózaton belüli konzultáció és információcsere a köz érdekében eljáró hatóságok közötti ügy, és annak 31. pontja hozzáfűzi, hogy a közlemény nem biztosít egyéni jogot az érintett vállalkozásoknak arra, hogy az üggyel egy meghatározott hatóság foglalkozzon. Általánosabban, sem az 1/2003 rendelet, sem az említett közlemény nem keletkeztet sem jogokat, sem elvárásokat valamely vállalkozás számára a tekintetben, hogy ügyét egy adott versenyhatóság bírálja el (lásd: 2014. december 17‑i Si.mobil kontra Bizottság ítélet, T‑201/11, EU:T:2014:1096, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
49 Következésképpen az Amazon nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a megtámadott határozat vitatott része megfosztotta őt az 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében előírt védelemtől, mivel e védőhatás nem jelenti azt, hogy a Bizottság köteles lenne eljárást indítani annak érdekében, hogy megszüntesse a nemzeti versenyhatóságok EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó hatáskörét.
50 Ezenkívül feltételezve, hogy az olasz versenyhatóság, megsértve az 1/2003 rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében előírt párhuzamos eljárásokkal szembeni védelmet, ugyanazon földrajzi területre és a versenyszabályok ugyanazon feltételezett megsértésére vonatkozó eljárást folytat le, mint amelyet a Bizottság indított, az Amazon továbbra is vitathatja e körülményt a nemzeti bíróságok előtt, többek között az említett hatóság hatáskörének hiányára hivatkozva. Feltételezve azt is, hogy a Bizottság által lefolytatott eljárás során szabálytalanságok történnek, e szabálytalanságokat adott esetben a Bizottság végleges határozata ellen irányuló kereset keretében lehet vitatni.
51 A fenti megfontolásokból következik, hogy a megtámadott határozat vitatott része, amennyiben kizárja Olaszországot a vizsgálat területi hatálya alól, előkészítő aktusnak minősül, amely az EUMSZ 263. cikk értelmében az Amazon tekintetében nem vált ki joghatásokat, így a Bizottság által felhozott elfogadhatatlansági kifogásnak helyt kell adni, és következésképpen a keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani, anélkül hogy szükséges lenne megvizsgálni a Bizottság által felhozott két másik elfogadhatatlansági kifogást.
52 Az eljárási szabályzat 144. cikkének (3) bekezdése értelmében ha az alperes az eljárási szabályzat 130. cikkének (1) bekezdése szerinti, elfogadhatatlansági vagy hatáskör hiányára alapozott kifogást nyújtott be, a beavatkozási kérelemről csak e kifogás elutasítása vagy az eljárást befejező határozatban való eldöntéséről szóló határozat meghozatala után lehet határozni. Mivel a Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant teljes egészében elutasította, a jelen ügyben nem kell határozni a fenti 9–10. pontban említett beavatkozási kérelmekről.
A költségekről
53 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperesek pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell őket a költségek viselésére.
54 Az eljárási szabályzat 144. cikkének (10) bekezdése alapján abban az esetben, ha – ahogyan a jelen esetben is – a beavatkozási kérelemről történő határozathozatalt megelőzően befejeződik az eljárás, a beavatkozást kérelmező, valamint a felperes és az alperes maguk viselik a beavatkozási kérelemmel összefüggésben felmerült saját költségeiket. Tekintettel arra, hogy a beavatkozási kérelmeket nem közölték a felperesekkel és a Bizottsággal, és ezért a beavatkozási kérelmek nem vontak költségeket maguk után, úgy kell határozni, hogy az Olasz Köztársaság, az olasz verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája és a Computer & Communications Industry Association maga viseli az e tekintetben felmerült saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) Az Olasz Köztársaság, az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato (verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország), a Chamber of Commerce of the United States of America (az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája) és a Computer & Communications Industry Association által benyújtott beavatkozási kérelmekről nem szükséges határozni.
3) Az Amazon.com, Inc., az Amazon Services Europe Sàrl, az Amazon EU Sàrl és az Amazon Europe Core Sàrl saját költségeiken felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket is.
4) Az Olasz Köztársaság, az olasz verseny‑ és piacfelügyeleti hatóság, az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája és a Computer & Communications Industry Association maguk viselik a beavatkozási kérelmekkel összefüggésben felmerült saját költségeiket.
Luxembourg, 2021. október 14.