A Landgericht Duisburg (Németország) által 2023. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – HT kontra Merzedes-Benz Group AG

(C-371/23. sz. ügy, Merzedes-Benz Group)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Duisburg

Az alapeljárás felei

Felperes: HT

Alperes: Merzedes-Benz Group AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Akkor is csökkentheti-e a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet¹ 3. cikkének 10. pontja értelmében, és ennélfogva a 2007. június 20-i 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésnek minősülhet-e valamely jármű bármely olyan tervezési eleme, amely érzékeli a hőmérsékletet, a járműsebességét, a motor fordulatszámát (a percenkénti fordulatszámot), a sebességfokozatot, a kipufogó- és szívócsővezetékben keletkező vákuumot vagy bármely más paramétert annak érdekében, hogy ezen érzékelés eredményétől függően modulálja a motorban zajló égési folyamat paramétereit, ha az égési folyamat paramétereinek a tervezési elem által az érzékelés eredménye alapján történő modulálása egyfelől növeli ugyan egy adott szennyező anyag – például a nitrogén-oxidok – kibocsátását, másfelől azonban ezzel egyidejűleg csökkenti egy vagy több másik szennyező anyag – például a részecskék, a szénhidrogének, a szén-monoxid, metán és/vagy a szén-dioxid – kibocsátását?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ilyen helyzetben milyen feltételek mellett minősül a tervezési elem hatástalanító berendezésnek?

Az európai jog szerint a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezéssel való ellátottság szempontjától eltérő szempontok alapján is tiltottnak minősülhet-e a járműben található olyan kapcsoló vagy vezérlőegység, amely az égési folyamat paramétereinek általa történő modulálása révén egyfelől növeli ugyan egy adott szennyező anyag – például a nitrogén-oxidok – kibocsátását, másfelől azonban ezzel egyidejűleg csökkenti egy vagy több másik szennyező anyag – például a részecskék, a szénhidrogének, a szén-monoxid, metán és/vagy a szén-dioxid – kibocsátását?

A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén milyen feltételek mellett áll fenn ez a helyzet?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a 715/2007 rendelet 5. cikke (2) bekezdése második mondatának a) pontja alapján akkor is megengedett-e az e rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezés, ha a berendezés használata nem indokolt ugyan a motor károsodás vagy baleset elleni védelme szempontjából, indokolt azonban a jármű biztonságos üzemeltetése szempontjából?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ellentétesek-e a 2007/46 irányelvnek a Bíróság 2023. március 21-i ítéletében (C-100/21) említett 18. cikkének (1) bekezdésével, 26. cikkének (1) bekezdésével és 46. cikkével a nemzeti jog olyan rendelkezései, amelyek teljes mértékben a járműnek a kártérítési igényre irányuló, a jármű előállítójával fennálló jogvitában az ezen igényt érvényesítő vevőjére hárítják annak bizonyításának terhét, hogy a jármű a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezéssel van ellátva, valamint hogy nem áll fenn olyan helyzet, amely alapján az előző értelemben vett, megállapítandó hatástalanító berendezés kivételesen megengedett a 715/2007 rendelet 5. cikke (2) bekezdése második mondatának a) pontja alapján, anélkül, hogy a jármű gyártójának ezzel kapcsolatban információkat kellene szolgáltatnia a bizonyításfelvétel során, amennyiben a 2007. szeptember 5-i 2007/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv¹ említett rendelkezéseiből az következik, hogy a jármű vevőjét kártérítési igénynek kell megilletnie a jármű gyártójával szemben abban az esetben, ha a járműbe tiltott hatástalanító berendezés van beépítve (lásd: az említett ítélet 91. és 93. pontja)?

A hatodik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: hogyan kell megoszlania a bizonyítási tehernek az európai jog szerint a jármű vevője és annak gyártója között az előbbi által az utóbbival szemben érvényesített kártérítési igény tárgyában folyamatban lévő jogvitában a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezéssel való ellátottság és az olyan helyzet fennállása tekintetében, amely alapján e berendezés kivételesen megengedett a 715/2007 rendelet 5. cikke (2) bekezdése második mondatának a) pontja alapján? Megilleti-e a feleket bizonyításiteher-könnyítés, és ha igen, milyen, vagy terhelik-e adott esetben kötelezettségek őket, és ha igen, milyenek? Kötelezettségek fennállása esetén milyen következményekkel jár azok be nem tartása?

A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ellentétesek-e a 2007/46 irányelvnek a Bíróság 2023. március 21-i ítéletében (C-100/21) említett 18. cikkének (1) bekezdésével, 26. cikkének (1) bekezdésével és 46. cikkével a nemzeti jog olyan rendelkezései, amelyek teljes mértékben a járműnek a kártérítési igényre irányuló, a jármű előállítójával fennálló jogvitában az ezen igényt érvényesítő vevőjére hárítják annak bizonyításának terhét, hogy a jármű a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezés fennállásától eltérő szempontból tiltott kapcsolóval, illetve vezérlőegységgel van ellátva anélkül, hogy a jármű gyártójának ezzel kapcsolatban információkat kellene szolgáltatnia a bizonyításfelvétel során, amennyiben a 2007/46 irányelv említett rendelkezéseiből az következik, hogy a jármű vevőjét kártérítési igénynek kell megilletnie a jármű gyártójával szemben abban az esetben, ha a járműbe tiltott kapcsoló, illetve vezérlőegység van beépítve (lásd: az említett ítélet 91. és 93. pontja)?

A nyolcadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: hogyan kell megoszlania a bizonyítási tehernek az európai jog szerint a jármű vevője és annak gyártója között az előbbi által az utóbbival szemben érvényesített kártérítési igény tárgyában folyamatban lévő jogvitában a nyolcadik kérdésben említett fajtájú tiltott kapcsolóval, illetve vezérlőegységgel való ellátottság tekintetében? Megilleti-e a feleket bizonyításiteher-könnyítés, és ha igen, milyen, vagy terhelik-e adott esetben kötelezettségek őket, és ha igen, milyenek? Kötelezettségek fennállása esetén milyen következményekkel jár azok be nem tartása?

____________

¹ A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete (HL 2007. L 171, 1. o.).

¹ A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5 i 2007/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (HL 2007. L 263., 1. o.).