T‑289/13. sz. ügy

Ledra Advertising Ltd

kontra

Európai Bizottság

és

Európai Központi Bank (EKB)

„Megsemmisítés iránti kereset és kártérítési kereset – Ciprusi stabilitási támogatási program – A Ciprusi Köztársaság és az ESM között a különös gazdasági feltételrendszerről kötött egyetértési megállapodás – A Törvényszék hatásköre – Okozati összefüggés – Részben elfogadhatatlan, részben jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

Összefoglaló – A Törvényszék végzése (első tanács), 2014. november 10.

1.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Valamely uniós intézmény által állítólagosan okozott károk megtérítésére irányuló keresetlevél – Az intézménynek felrótt magatartás, az okozati összefüggés és az okozott kár tényleges és biztos jellegének azonosítását lehetővé tevő elemek

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

2.      Kártérítési kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Korlátok – Valamely tagállam és az európai stabilitási mechanizmus között kötött egyetértési megállapodás jogszerűségének elbírálására vonatkozó hatáskör – Kizártság

(EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk, második és harmadik bekezdés; az európai stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés, 13. cikk, (4) bekezdés)

3.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása

(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

4.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Okozati összefüggés – Valamely intézmény mulasztásából eredő kár – Bizonyítási teher

(EUMSZ 340. cikk)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Korlátok – A nem uniós intézmények, szervek vagy hivatalok által kibocsátott aktusok jogszerűségének ellenőrzésére vonatkozó hatáskör – Kizártság

(EUMSZ 263. cikk)

6.      Bírósági eljárás – A keresetek elfogadhatósága – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – Az alapkeresettel egyező beadványban benyújtott kérelem – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 278. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 3. §)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 33., 34. pont)

2.      Az EUMSZ 268. cikkben és az EUMSZ 340. cikk második és harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a Törvényszék a szerződésen kívüli felelősség esetén csak az uniós intézmények vagy alkalmazottaik által feladataik teljesítése során okozott károk megtérítése iránti keresetek elbírálására rendelkezik hatáskörrel. Ennélfogva az Unióval szemben benyújtott és valamely nem uniós intézmény vagy alkalmazottai által elfogadott aktus vagy magatartás egyszerű jogellenességére alapított kártérítési kérelmet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

Ez vonatkozik az olyan kártérítési kérelemre is, amely egy olyan egyetértési megállapodás egyes rendelkezéseinek jogellenességén alapul, amelyet az európai stabilitási mechanizmus (ESM) és valamely tagállam együttesen fogadott el, és egyrészről utóbbi, másrészről pedig a Bizottság nevében annak elnökhelyettese írt alá. Ugyanis az ESM létrehozásáról szóló szerződés 13. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság csak az ESM nevében írja alá az egyetértési megállapodást. E tekintetben, még ha az ESM‑Szerződés a Bizottságra és az Európai Központi Bankra bíz is az e szerződés céljainak megvalósításához fűződő egyes feladatokat, a Bizottságra és e bankra az ESM‑Szerződésben ruházott feladatok nem foglalnak magukban saját döntéshozatali jogkört, másrészt pedig az e két intézmény által ugyanezen szerződés keretében végzett tevékenységek egyébként csak az ESM‑et kötelezik. Így nem állapítható meg, hogy a Bizottság vagy e bank kezdeményezője volt az egyetértési megállapodás elfogadásának.

(vö. 42–47. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 49., 50. pont)

4.      Az EUMSZ 340. cikk által meghatározott okozati összefüggés ugyanis kellően közvetlen ok‑okozati összefüggés fennállását feltételezi az uniós intézmények magatartása és a kár között. E tekintetben, amikor az a magatartás, amely állítólag a hivatkozott kárt okozza, a cselekvéstől való tartózkodásban nyilvánul meg, különösen szükséges megbizonyosodni arról, hogy az említett kárt valójában a felrótt tétlenséggel okozták‑e, és nem válthatták‑e ki az alperes intézményeknek felrótt magatartásoktól eltérő magatartások.

(vö. 52., 53. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 56., 58. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 61. pont)