A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2013. szeptember 6.(*)
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Megsemmisítés iránti kereset – A kereseti kérelmek módosításának határideje – Elfogadhatóság – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló értékelési hiba”
A T‑110/12. sz. ügyben,
az Iranian Offshore Engineering & Construction Co. (székhelye: Teherán [Irán], képviselik: J. Viñals Camallonga, L. Barriola Urruticoechea és J. Iriarte Ángel ügyvédek)
felperesnek
az Európai Unió Tanácsa (képviselik: P. Plaza García, V. Piessevaux és G. Ramos Ruano, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
egyfelől az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. december 1‑jei 2011/783/KKBP tanácsi határozatnak (HL L 319., 71. o.), másfelől az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 961/2010/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. december 1‑jei 1245/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL L 319., 11. o.), valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23‑i 267/2012/EU tanácsi rendeletnek (HL L 88., 1. o.) a felperest érintő részében történő megsemmisítése iránti kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: I. Pelikánová elnök, K. Jürimäe és M. van der Woude (előadó) bírák,
hivatalvezető: J. Palacio González főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. március 5‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet(1)
[omissis]
Eljárás és a felek kérelmei
8 A felperes a Törvényszék Hivatalához 2012. február 27‑én benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet.
9 A Törvényszék Hivatalához 2013. február 1‑jén benyújtott külön iratában a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a megtámadott aktusok őt érintő részében történő végrehajtásának az addig az időpontig történő felfüggesztését, amíg a Törvényszék a keresetet elbírálja. 2013. március 11‑én hozott végzésében a Törvényszék elnöke elutasította e kérelmet (T‑110/12. R. sz., Iranian Offshore Engineering & Construction kontra Tanács ügyben hozott végzés).
10 A pervezető intézkedések keretében a Törvényszék felhívta a Tanácsot, hogy bizonyos kérdésekre írásban válaszoljon. A Tanács e felhívásnak a megszabott határidőn belül eleget tett.
11 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a 2011/783 határozat 1. cikkét és a 1245/2011 végrehajtási rendelet 1. cikkét az őt érintő részükben;
– törölje a nevét az e cikkekben említett mellékletekből;
– a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.
12 2012. július 19‑én benyújtott válaszában a felperes kérte, hogy módosíthassa kereseti kérelmeit, kérve a Törvényszéktől a 267/2012 rendeletnek az őt érintő részében való megsemmisítését is.
13 A Tanács azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet mint megalapozatlant;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
14 A tárgyaláson a felperes kifejtette, hogy a második kereseti kérelme lényegében megegyezik az elsővel. Ezenkívül a Törvényszék több új irat benyújtását engedélyezte a felperes számára, amelyekről a Tanács másolatot kapott. A Tanács nem kifogásolta ezen iratoknak az aktához csatolását. A Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást befejező ítéletig nem határoz az említett iratoknak az aktához való csatolásáról.
Indokolás
A kereseti kérelmek módosítása iránti kérelemről
15 Válaszában a felperes azt kéri, hogy eredeti kereseti kérelmét úgy módosíthassa, hogy keresete a keresetlevél benyújtását követően elfogadott 267/2012 rendelet megsemmisítésére is irányul.
16 Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha egy magánszemélyt közvetlenül és személyében érintő határozat vagy rendelet helyébe az eljárás során azonos tárgyú jogi aktus lép, azt olyan új ténynek kell tekinteni, amely lehetővé teszi a felperes számára kereseti kérelmeinek és jogalapjainak megfelelő módosítását. Ellentétes lenne ugyanis a gondos igazságszolgáltatás és a pergazdaságosság követelményével a felperes új kereset benyújtására való kötelezése. Ezenkívül igazságtalan lenne, ha az érintett intézmény, valamely jogi aktus ellen az uniós bíróság elé terjesztett keresetlevélben található bírálatokkal való szembenézés jegyében, a megtámadott jogi aktust megfelelően módosíthatná, vagy helyébe egy másikat léptethetne, és az eljárás során hivatkozhatna erre a módosításra vagy jogszabályváltásra annak érdekében, hogy a másik felet megfossza eredeti kérelmeinek és jogalapjainak a későbbi határozatra való kiterjesztésének, vagy az e határozat elleni további kérelmek vagy jogalapok előterjesztésének lehetőségétől (lásd a Törvényszék T‑256/07. sz., People’s Mojahedin Organization of Iran kontra Tanács ügyben 2008. október 23‑án hozott ítéletének [EBHT 2008., II‑3019. o.] 46. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
17 Mindazonáltal ahhoz, hogy a kereseti kérelmek módosítása iránti kérelem elfogadható legyen, azt az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében foglalt keresetindítási határidőn belül kell benyújtani. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis e keresetindítási határidő hivatalból alkalmazandó, és azt az uniós bíróságnak érvényre kell juttatnia, hogy ezáltal biztosítsa a jogbiztonságot és a jogalanyok törvény előtti egyenlőségét (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑229/05. P. sz., PKK és KNK kontra Tanács ügyben 2007. január 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2007., I‑439. o.] 101. pontját). Így a bíróságnak kell – adott esetben hivatalból – vizsgálnia, hogy tiszteletben tartották‑e ezt a határidőt (a Törvényszék T‑301/11. sz., Ben Ali kontra Tanács ügyben 2012. január 11‑én hozott végzésének 16. pontja).
18 A keresetindítási határidő számítását illetően emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerint a megsemmisítés iránti eljárást esettől függően a megtámadott jogi aktus kihirdetésétől vagy a felperessel történt közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett. A Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének 1. §‑a értelmében, ha az intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a jogi aktus kihirdetésével kezdődik, ezt a határidőt ennek a jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított tizennegyedik nap végétől kell számítani. Ugyanezen szabályzat 102. cikkének 2. §‑a alapján az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbodnak.
19 Ezenkívül az ítélkezési gyakorlat szerint a hatékony bírói jogvédelem elve magában foglalja, hogy azon uniós hatóság, amely olyan aktust fogad el – a jelen esethez hasonlóan –, amely valamely személlyel vagy szervezettel szemben korlátozó intézkedéseket von maga után, közölje az aktus alapjául szolgáló indokokat, vagy ezen aktus elfogadásának időpontjában, vagy legalábbis a lehető leggyorsabban az elfogadásuk után, annak érdekében, hogy lehetővé tegye e személyeknek vagy szervezeteknek a jogorvoslathoz való joguk gyakorlását (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑548/09. P. sz., Bank Melli Iran kontra Tanács ügyben 2011. november 16‑án hozott ítéletétének [EBHT 2011., I‑11381. o.] 47. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
20 A jelen esetben ezt az elvet egyébként a 2010/413 határozat 24. cikkének (3) bekezdése, a 961/2010 rendelet 36. cikkének (3) bekezdése és a 267/2012 rendelet 46. cikkének (3) bekezdése pontosítja, előírva, hogy a Tanács döntését és a jegyzékbe vétel okait közli – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben értesítés közzététele útján – a korlátozó intézkedésekkel érintett személyekkel és szervezetekkel, lehetővé téve számukra, hogy észrevételeket tegyenek.
21 Ebből következik, hogy a valamely személlyel vagy szervezettel szemben korlátozó intézkedéseket előíró jogi aktus elleni megsemmisítés iránti kereset kezdeményezésére nyitva álló határidő csak abban az időpontban kezdődik, amikor egyedileg közölték ezt az aktust az érintettel, amennyiben a címe ismert, vagy pedig ellenkező esetben az erről szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől. Ehhez hasonlóan a kereseti kérelmeknek és a jogalapoknak a korlátozó intézkedéseket előíró megtámadott jogi aktust hatályon kívül helyező és felváltó, továbbá ezen intézkedéseket fenntartó jogi aktusra való kiterjesztésére irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő csak ezen új aktusnak az érintett személlyel vagy szervezettel való egyedi közlésének időpontjában kezdődik, ha a címe ismert, vagy pedig az erről szóló értesítésnek a Hivatalos Lapban történő közzétételétől, ha az egyedi közlés nem lehetséges.
22 A jelen ügyben a felperes azt állítja, hogy a 267/2012 rendeletet nem közölték vele közvetlenül a 2012. március 23‑i elfogadása után, amit a Tanács nem vitat. A tárgyaláson a Tanács azonban – anélkül, hogy a felperes azt vitatta volna – kifejtette, hogy a 267/2012 rendeletet 2012. december 11‑én közölték a felperessel, azt követően, hogy a Tanács a listáján e rendelet 46. cikkének (6) bekezdése szerint végzett felülvizsgálatát követően úgy határozott, hogy továbbra is szerepelteti a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek és szervezetek listáján.
23 E körülmények között a felperesnek a 267/2012 rendelet IX. mellékletében való további szerepeltetésére vonatkozó új határozattal szembeni, az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében foglalt két hónapos keresetindítási határidő 2012. december 12‑én kezdődött, és az eljárási szabályzat 102. cikkének (2) bekezdése alapján 2013. február 21‑én járt le.
24 Márpedig, mivel a felperes a 267/2012 rendelet elfogadásáról azelőtt tudomást szerzett, hogy azt közölték volna vele, és már 2012. július 19‑én benyújtotta kereseti kérelmeinek a módosítását, e kérelmet nem lehet elkésettnek tekinteni.
25 A tárgyaláson a Tanács ugyanakkor elfogadhatatlansági kifogást hozott fel e kérelemmel szemben, mivel az a tények nyilvánvalóan téves értékelésére alapított új jogalapon alapul, ami módosítja a jogvitának a keresetlevélben meghatározott tárgyát és keretét.
26 Mivel a kereseti kérelmek módosítása iránti kérelmet az előírt határidőn belül nyújtották be, az elfogadható még akkor is, ha az e kérelmet alátámasztó és a nyilvánvalóan téves értékelésére alapított jogalap a Tanács állításának megfelelően új.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék megsemmisíti az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. december 1‑jei 2011/783/KKBP tanácsi határozat azon részét, amelyben az felveszi az Iranian Offshore Engineering & Construction Co. nevét a 2010/413/KKBP határozat II. mellékletébe.
2) A Törvényszék megsemmisíti az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 961/2010/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. december 1‑jei 1245/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet azon részét, amelyben az felveszi az Iranian Offshore Engineering & Construction Co. nevét az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25‑i 961/2010/EU rendelet VIII. mellékletébe.
3) A Törvényszék megsemmisíti az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23‑i 267/2012/EU tanácsi rendelet IX. mellékletét az Iranian Offshore Engineering & Construction Co.‑t érintő részében.
4) A Törvényszék a 2011/783 határozattal módosított 2010/413 határozat joghatásait az Iranian Offshore Engineering & Construction Co tekintetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon történt hatálybalépésétől a 267/2012 rendelet részleges megsemmisítésének hatálybalépéséig fenntartja.
5) Az Európai Unió Tanácsa a saját költségein kívül viseli az Iranian Offshore Engineering & Construction Co. részéről a jelen eljárásban és az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban felmerült költségeket.
Pelikánová | Jürimäe | Van der Woude |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2013. szeptember 6‑i nyilvános ülésen.
Aláírások