T‑110/12. R. sz. ügy [Kivonatok]
Iranian Offshore Engineering & Construction Co.
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Pénzeszközök és gazdasági források befagyasztása – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – Sürgősség hiánya – Az érdekek mérlegelése”
Összefoglaló – A Törvényszék elnökének végzése, 2013. március 11.
1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)
2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár – A felperes társaság létét veszélyeztetni képes helyzet – Bizonyítási teher – A vállalkozás pénzügyi helyzetéről való pontos és átfogó kép nyújtásának szükségessége
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)
3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A pénzeszközök és a gazdasági erőforrások befagyasztására irányuló intézkedések – A befagyasztás céljának és hatékony érvényesülése biztosítása szükségességének figyelembevétele
(EUMSZ 278. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §; 267/2012 tanácsi rendelet; 2010/413 tanácsi határozat)
4. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár – Az alapkereset keretében nyújtott kártérítéssel helyrehozható kár – A helyrehozhatatlan jelleg hiánya
(EUMSZ 268. cikk, EUMSZ 278. cikk, EUMSZ 279. cikk és EUMSZ 340. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)
5. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozat a terrorizmus elleni küzdelem keretében – Az uniós bíróság azon hatásköre, hogy az aktust a fellebbezési határidő lejártát követően minél hamarabb megsemmisítse – A felperesnek az ideiglenes intézkedésről határozó bíró általi védelmet meg nem alapozó érdeke
(EUMSZ 278. cikk; a Bíróság alapokmánya, 60. cikk, második bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 107. cikk, 3. §; 267/2012 tanácsi rendelet; 2010/413 tanácsi határozat)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 12–14., 33., 34. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 19–21. pont)
3. A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó rendszer célja annak megakadályozása, hogy a megjelölt személyek vagy szervezetek hozzáférjenek azokhoz a gazdasági vagy pénzügyi forrásokhoz, amelyeket az atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységek támogatására és az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek fejlesztésére tudnának felhasználni. Annak érdekében, hogy e tilalom megőrizze hatékony érvényesülését, és hogy az Unió által az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben kiszabott szankciók hatékonyak maradjanak, ki kell zárni, hogy az említett személyek vagy szervezetek megkerülhessék pénzeszközeik és gazdasági forrásaik befagyasztását, valamint folytathassák az iráni nukleáris program támogatására irányuló tevékenységüket. E szándékot szem előtt tartva a pénzeszközök vagy gazdasági források befagyasztására irányuló uniós jogi aktusok releváns rendelkezései feljogosítják a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat arra, hogy eltérésként engedélyezzék egyes befagyasztott pénzeszközök felszabadítását, amelyeknek főszabály szerint lehetővé kellene tenniük az alapvető költségek és szükségletek fedezését, vagy a fent említett befagyasztás hatálybalépését megelőzően vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítését.
Következésképpen, noha a korlátozó intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a megjelölt személyek, szervezetek és szervek jogaira és szabadságaira, a fent említett eltérő rendelkezések lehetővé teszik az említett intézkedések által érintett személyek, szervezetek és szervek túlélésének biztosítását, és ezáltal annak elkerülését, hogy maga a létük kerüljön veszélybe.
(vö. 25., 26. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 30. pont)
5. A különböző fennálló érdekek mérlegelésének keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak többek között azt kell eldöntenie, hogy a végrehajtás felfüggesztését kérelmező félnek az ennek elrendeléséhez fűződő érdeke megelőzi‑e, vagy sem, a megtámadott jogi aktus azonnali alkalmazásához fűződő érdeket, különösen megvizsgálva azt, hogy amennyiben az ügy érdemében határozó bíróság esetleg megsemmisíti ezen aktust, ez lehetővé teszi‑e azon helyzet visszaállítását, amely az aktus azonnali végrehajtása esetén jött volna létre, és fordítva, a hivatkozott aktus végrehajtásának felfüggesztése megakadályozná‑e annak teljes érvényesülését, amennyiben a bíróság az alapkeresetet elutasítaná.
Ami valamely, a pénzeszközök és a gazdasági erőforrások befagyasztására irányuló intézkedés végrehajtásának felfüggesztését illeti, mivel az ilyen aktus rendeleti jellegű, és a Bíróság alapokmánya 60. cikkének második bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Törvényszéknek az ilyen aktust semmissé nyilvánító határozata csak a fellebbezésre előírt határidő lejártának napjától vagy – adott esetben – a fellebbezés Bíróság általi elutasításának napjától lép hatályba, a jogi aktusok megsemmisítése nem jár azzal az azonnali hatással, hogy a felperesnek az említett aktusban szereplő nevét törölnék; ennek következménye a vele szemben hozott, a pénzeszközei befagyasztására irányuló intézkedésnek a megsemmisítést kimondó ítélet kihirdetésének időpontját követően történő fenntartása.
Következésképpen, mivel az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárás pusztán járulékos jellegű azon alapeljáráshoz képest, amelyhez kapcsolódik, és célja mindössze a jövőbeli érdemi határozat teljes hatékonyságának biztosítása, és mivel az eljárási szabályzat 107. cikkének 3. §‑a értelmében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által elrendelt valamennyi ideiglenes intézkedés automatikusan hatályát veszti az eljárást befejező ítélet kihirdetésével, ezekből az következik, hogy a felperesnek pénzeszközei és gazdasági forrásai ideiglenes felszabadításának elrendeléséhez fűződő érdeke olyan előny biztosítására irányul, amelyet a megsemmisítést kimondó ítélettel sem tudna elérni. Az ilyen ítélet ugyanis csak az ezen ítélet kihirdetését követő későbbi időpontban váltaná ki a felperes által kívánt gyakorlati hatásokat – nevezetesen nevének azon személyek listájáról való törlését, akiknek pénzeszközeit és gazdasági forrásait befagyasztották –, míg az ideiglenes intézkedésről első fokon határozó bíró ebben az időpontban az idő múlása folytán elveszítené minden hatáskörét, és hogy mindenesetre a felperes neve továbbra is a listán maradhatna egy újabb korlátozó intézkedésnek köszönhetően, amely a Bíróság alapokmánya 60. cikke második bekezdésében előírt határidőn belül felváltaná a megsemmisített intézkedéseket. E körülmények között a felperesnek a pénzeszközei és a gazdasági forrásai ideiglenes felszabadításának ideiglenes intézkedés iránti kérelem útján történő elrendeléséhez fűződő érdekét nem részesítheti védelemben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró.
(vö. 33., 36., 39., 40. pont)