T‑4/13. R. sz. ügy

Communicaid Group Ltd

kontra

Európai Bizottság

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Nyelvi képzési szolgáltatások – Ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Végrehajtás felfüggesztése és ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Esély elvesztése – Súlyos és helyrehozhatatlan kár hiánya – A sürgősség hiánya”

Összefoglaló – A Törvényszék elnökének végzése, 2013. március 11.

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár – A felperes társaság létét veszélyeztetni képes helyzet – Bizonyítási teher

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárásából eredő esélyvesztés – Önmagában súlyos kárnak nem minősülő veszteség

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

5.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár – Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárásából eredő esélyvesztés – Kártérítési kereset keretében teljes egészében helyrehozható kár

(EUMSZ 268. cikk, EUMSZ 278. cikk, EUMSZ 279. cikk és EUMSZ 340. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

6.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból kizáró határozat – Jóhírnevének sérelme – Helyrehozhatatlannak nem tekinthető kár

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

7.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Közbeszerzés tárgyában hozott határozat végrehajtásának felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Terjedelem

(EUMSZ 278. cikk)

8.      Alapvető jogok – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Erre való hivatkozás ideiglenes intézkedés iránti eljárásban olyan kérelmező által, aki helyzetének sürgős jellegét állítja, de nem kért gyorsított eljárást az alapügyben – Megsértés – Hiány

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 76a. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 12–14. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 21. pont)

3.      A vagyoni kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak vagy akár nehezen helyrehozhatónak, amennyiben az általában utólagos pénzügyi ellentételezés tárgyát képezheti. Az ilyen esetben a kért ideiglenes intézkedés csak akkor indokolt, amennyiben kitűnik, hogy ilyen intézkedés hiányában a felperes olyan helyzetbe kerülne, amely az alapeljárást lezáró ítélet meghozatala előtt veszélyeztetheti pénzügyi létét, vagy piaci részesedései helyrehozhatatlanul és jelentős mértékben módosulnának, különösen vállalkozásának mérete tekintetében.

Annak értékeléséhez, hogy a hivatkozott kár súlyos és helyrehozhatatlan jellegű, tehát – kivételes jelleggel – igazolja a kérelmezett ideiglenes intézkedések elrendelését, az ideiglenes intézkedésekről határozó bírónak konkrét és pontos adatokra van szüksége, amelyeket olyan részletes dokumentumok támasztanak alá, amelyek bizonyítják a felperes pénzügyi helyzetét, és lehetővé teszik azon pontos következmények értékelését, amelyek a kérelmezett intézkedések hiányából nagy valószínűséggel erednének. A felperes ennek megfelelően köteles az azokat igazoló iratokkal együtt olyan információkat szolgáltatni, amelyekből megállapítható pénzügyi helyzetének valósághű összképe.

Ezt a valósághű összképet egyébiránt az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegében kell bemutatni. Az ilyen kérelemnek ugyanis kellőképpen egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy önmagában lehetővé tegye az alperes számára észrevételei megtételét és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a kérelemről való döntéshozatalt, adott esetben a kérelem alátámasztására szolgáló egyéb információk nélkül is: a kérelem alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek összefüggően és érthetően ki kell tűnniük az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegéből. Ráadásul az ezen valósághű összképet alátámasztó adatokat részletes, a felperestől független külső szakértő által hitelesített dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek lehetővé teszik ezen adatok valóságosságának értékelését.

(vö. 22., 24., 25. pont)

4.      A közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló ajánlattételi eljárás célja az, hogy lehetővé tegye az érintett hatóság számára, hogy több, egymással versenyző ajánlat közül válassza ki azt, amelyik számára a leginkább megfelel az előre meghatározott kiválasztási feltételeknek, és az említett hatóság e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Az ilyen eljárásban részt vevő vállalkozás számára következésképpen nincs feltétlen garancia arra, hogy a szerződést neki ítélik oda, ellenben figyelembe kell vennie azt, hogy azt esetleg más ajánlattevő nyeri el. E körülményekre figyelemmel, a szóban forgó vállalkozás tekintetében az ajánlatának elutasításából eredő kedvezőtlen pénzügyi következmények főszabály szerint a szokásos üzleti kockázat körébe tartoznak, amellyel valamennyi, a piacon jelen lévő vállalkozásnak szembe kell néznie.

Ebből következik, hogy egy közbeszerződési szerződés elnyerésére és annak teljesítésére vonatkozó esély elvesztése a szóban forgó közbeszerzési eljárásból való kizárás velejárója, és önmagában nem minősül súlyos kárnak, annál is kevésbé, mivel még a nyertes ajánlattevőnek is számolnia kell azzal, hogy az ajánlatkérő az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 101. cikke első bekezdésének értelmében a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy ezen ajánlattevő főszabály szerint bármiféle ellentételezésre tarthatna igényt. Azt megelőzően ugyanis, hogy aláírná a szerződést az ajánlattevővel, az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget, és így közérdekű feladata keretében szabadon elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást az említett ajánlattevő kártalanítása nélkül.

Az 1605/2002 rendelet 101. cikkének első bekezdése tehát kizárja, hogy maga a kiválasztott ajánlattevő kötelezhesse az ajánlatkérőt a vonatkozó szerződés megkötésére, arra hivatkozva, hogy pénzügyi kiegyensúlyozottsága, azaz gazdasági túlélése a neki odaítélt szerződés teljesítésétől függ.

Márpedig ezen, a nyertes vállalkozás – amely a szerződés odaítélése ellenére számíthat arra, hogy ezt azonnal és ellentételezés nélkül elveszítheti – jogi és gazdasági helyzetét érintő bizonytalanság azon tényezők közé tartozik, amelyeket az ideiglenes intézkedésekről határozó bírónak figyelembe kell vennie az olyan ajánlattevő által benyújtott, ideiglenes intézkedés iránti kérelem értékelése során, akinek ajánlatát elutasították: éppen úgy, mint a kiválasztott ajánlattevő esetében, az a puszta tény tehát, hogy az ajánlat elutasítása akár súlyosan kedvezőtlen pénzügyi következményekkel járhat az elutasított ajánlattevő tekintetében, önmagában nem indokolja az általa kérelmezett ideiglenes intézkedéseket.

(vö. 28–30. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 33., 34., 37. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 40. pont)

7.      Különösen a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban a sürgősséget megalapozza annak mindent megelőző szükségessége, hogy a lehető leggyorsabban lehessen orvosolni azt, ami első látásra nyilvánvaló és rendkívül súlyos jogsértésnek, következésképpen különösen komoly fumus boni iurisnak tűnik.

(vö. 45. pont)

8.      Ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, ha a felperes az alapügyben benyújtott keresetlevelében nem kér gyorsított eljárást a Törvényszék eljárási szabályzatának 76a. cikke alapján, ezáltal lemondva arról a lehetőségről, hogy gyors bírói jogvédelemben részesüljön, nem hivatkozhat hasznosan arra, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítása, mint olyan, a hatékony bírói jogvédelemhez való joga megsértésének minősülne.

(vö. 48. pont)