Language of document : ECLI:EU:C:2024:277

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESÉNEK VÉGZÉSE

2024. március 27.(*)

„Fellebbezés – Ideiglenes intézkedés – Jogszabályok közelítése –(EU) 2022/2065 rendelet – A digitális szolgáltatások egységes piaca – Az online hirdetések további átláthatósága – Online óriásplatformnak való minősítésről szóló határozat – Megsemmisítés iránti kereset”

A C‑639/23. P. (R.) sz. ügyben,

az Európai Bizottság (képviselik: L. Armati, A. de Gregorio Merino és P.‑J. Loewenthal, meghatalmazotti minőségben)

fellebbezőnek,

támogatják:

az Európai Parlament (képviselik: M. Menegatti, E. Ni Chaoimh és L. Taïeb, meghatalmazotti minőségben),

az Európai Unió Tanácsa (képviselik: N. Brzezinski, M. Moore és E. Sitbon, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó felek a fellebbezési eljárásban,

az Európai Unió Bírósága alapokmánya 57. cikkének második bekezdése alapján 2023. október 24‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az Amazon Services Europe Sàrl (székhelye: Luxembourg [Luxemburg], képviselik: A. Conrad és M. Frank Rechtsanwälte, I. Ioannidis dikigoros és R. Spanó avocat)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESE,

M. Szpunar főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1        Fellebbezésével az Európai Bizottság az Európai Unió Törvényszékének elnöke által 2023. szeptember 27‑én hozott Amazon Services Europe kontra Bizottság végzés (T‑367/23 R, a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2023:589) hatályon kívül helyezését kéri annyiban, amennyiben e végzésével a Törvényszék elnöke egyrészt elrendelte a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19‑i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL 2022. L 277., 1. o.; helyesbítés: HL 2023. L 3., 20. o.) 33. cikkének (4) bekezdése alapján az Amazon Store‑t online óriásplatformnak minősítő, 2023. április 25‑i C(2023) 2746 final bizottsági határozat azon részében való végrehajtásának felfüggesztését, amelynek értelmében az Amazon Services Europe Sàrl (a továbbiakban: Amazon) köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni az említett rendelet 39. cikkében előírt adattárat, az Amazon ezen adattár összeállítására vonatkozó kötelezettségének sérelme nélkül, másrészt pedig az ezt meghaladó részében elutasította az Amazon ideiglenes intézkedés iránti kérelmét.

 Jogi háttér

 A 2000/31/EK irányelv

2        A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.) a 6. cikkének b) pontjában a következőket mondja ki:

„A közösségi jog által megállapított egyéb tájékoztatási követelményeken túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy az a kereskedelmi tájékoztatás, amely az információs társadalommal összefüggő valamely szolgáltatás részét képezi, vagy maga annak minősül, legalább a következő feltételeknek feleljen meg:

[…]

b)      az a természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek javára a reklámozás történik, világosan azonosítható legyen”.

 A 2005/29/EK irányelv

3        A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.) az 5. cikkének (1), (2) és (5) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni.

(2)      A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:

a)      ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel,

és

b)      a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve – amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul – a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását. […]

(5)      Az I. melléklet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorolását, amelyek minden körülmény között [helyesen: minden esetben] tisztességtelennek minősülnek. Ugyanezt a felsorolást kell alkalmazni minden tagállamban, és a felsorolás csak ezen irányelv felülvizsgálata révén módosítható.”

4        Ezen irányelv I. melléklete értelmében a minden esetben tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatok között szerepelnek a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok. E melléklet 11. pontja értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül „[a]z írott és elektronikus sajtóban szerkesztői tartalom használata a termék eladásösztönzésére, amikor a kereskedő fizetett az eladásösztönzésért, ez azonban a fogyasztó számára nem derül ki világosan a tartalomból, a képekből, vagy a hangokból (»advertorial«, szerkesztői reklám)”.

 Az (EU) 2016/679 rendelet

5        A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o. és HL 2021. L 74., 35. o.) a 15. cikke (1) bekezdésének b) és h) pontjában a következőket írja elő:

„Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van‑e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

[…]

b)      az érintett személyes adatok kategóriái;

[…]

h)      a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.”

 Az (EU) 2019/1150 rendelet

6        Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 186., 57. o.) 5. cikke (1) bekezdésének a szövege a következő:

„Az online közvetítő szolgáltatók szerződési feltételeikben rögzítik a rangsorolást meghatározó fő paramétereket és e fő paraméterek más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségének okait.”

 A 2022/2065 rendelet

7        A 2022/2065 rendelet (75), (76), (95) és (155) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„(75)      Tekintettel arra, hogy a – különösen a szolgáltatások igénybe vevőinek számában kifejezett – hatókörük kiterjedtségéből fakadóan az online óriásplatformok fontos szerepet játszanak azáltal, hogy elősegítik a nyilvánosság körében zajló vitákat, a gazdasági ügyleteket, valamint az információk, vélemények és elképzelések nyilvános terjesztését, továbbá befolyásolják, hogy a szolgáltatás igénybe vevői az interneten hogyan jutnak hozzá az információkhoz, illetve ott hogyan közölnek információkat, az ilyen platformot üzemeltető szolgáltatók vonatkozásában a valamennyi online platformra vonatkozó követelményeken felül elő kell írni néhány további, kifejezetten rájuk vonatkozó kötelezettséget is. […]

(76)      Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok olyan társadalmi kockázatok forrásai lehetnek, amelyek hatókörüket és hatásukat illetően eltérnek a kisebb platformokhoz fűződő kockázatoktól. Az ilyen online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra ezért – társadalmi hatásukkal arányos módon – a kellő gondosság kötelezettsége tekintetében a legmagasabb szintű előírásoknak kell vonatkozniuk. […]

[…]

(95)      Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok által használt hirdetési rendszerek különös kockázatok forrásai, és további nyilvános és szabályozási felügyeletet igényelnek a méretükből, illetve azon képességükből kifolyólag, hogy a platform vagy keresőprogram online interfészén és azon kívül tanúsított magatartásuk alapján megcélozzák és elérjék a szolgáltatás igénybe vevőit. […]

[…]

(155)      Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a belső piac megfelelő működését, valamint az olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítását, amelyben [az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta)] foglalt alapvető jogok megfelelő védelmet élveznek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintve, hogy az önállóan eljáró tagállamok nem tudják biztosítani a szükséges harmonizációt és együttműködést, az [Európai] Unió szintjén azonban a területi és személyi hatály miatt az említett célok jobban megvalósíthatók, az [Európai] Unió intézkedéseket hozhat […]”

8        E rendelet 26. cikke (1) bekezdésének b)–d) pontja a következőképpen rendelkezik:

„Az online platformot üzemeltető azon szolgáltatóknak, akik online interfészükön hirdetéseket jelenítenek meg, biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatások igénybe vevői számára – az egyes igénybe vevőknek megjelenített minden egyes hirdetés vonatkozásában – világosan, tömören, egyértelműen és valós időben feltüntessék a következőket:

[…]

b)      mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)      a hirdetést mely természetes vagy jogi személy finanszírozta, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett természetes vagy jogi személytől;

d)      melyek a szolgáltatás hirdetéssel megcélzott igénybe vevőjének meghatározására szolgáló paraméterekkel kapcsolatos érdemi információk – amelyeknek közvetlenül és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a hirdetésből –, és adott esetben az, hogy hogyan lehet módosítani e paramétereket.”

9        Az említett rendelet 33. cikkének (1) és (4) bekezdése értelmében:

„(1)      Ez a szakasz azokra az online platformokra és online keresőprogramokra alkalmazandó, amelyek havonta átlagosan legalább 45 millió, a szolgáltatást aktívan igénybe vevővel rendelkeznek az Unióban, […]

[…]

(4)      A Bizottság a letelepedési hely szerinti tagállammal folytatott konzultációt vagy a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor által […] szolgáltatott információk figyelembevételét követően határozatot fogad el, amelyben – e rendelet alkalmazásában – online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősíti azt az online platformot vagy online keresőprogramot, amely esetében a szolgáltatás aktív igénybe vevőinek havi átlagos száma eléri vagy meghaladja az (1) bekezdésben említett számot. […]”

10      Ugyanezen rendelet 38. cikke a következőket mondja ki:

„[…] az ajánlórendszereket használó online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók minden ajánlórendszerük esetében legalább egy olyan lehetőséget biztosítanak, amely nem […] profilalkotáson alapul.”

11      A 2022/2065 rendelet 39. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)      Az online interfészükön hirdetéseket megjelenítő online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók összeállítják és online interfészük egy meghatározott részében nyilvánosan hozzáférhetővé teszik egy kereshető és megbízható, több szempontú lekérdezést lehetővé tevő eszköz segítségével, és alkalmazásprogramozási felületeken keresztül, a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó adattárat a hirdetés általuk való megjelenítésének teljes időtartama alatt, majd egy évig azt követően, hogy az adott hirdetés utoljára jelent meg az online interfészükön. Biztosítják, hogy az adattár ne tartalmazza a szolgáltatás olyan igénybe vevőinek személyes adatait, akik számára a hirdetés megjelenítésre került vagy kerülhetett volna, és észszerű erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy az információk pontosak és teljesek legyenek.

(2)      Az adattár tartalmazza legalább az összes alábbi információt:

a)      a hirdetés tartalma, beleértve a termék, a szolgáltatás vagy a márka nevét és a hirdetés tárgyát;

b)      mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)      mely természetes vagy jogi személy fizette a hirdetést, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett személytől;

d)      mely időszakban került sor a hirdetés megjelenítésére;

e)      azt, hogy vajon a hirdetés a szolgáltatást igénybe vevők kifejezetten egy vagy több adott csoportjának kívánták‑e megjeleníteni, és ha igen, az erre a célra használt főbb paramétereket, beleértve adott esetben az egy vagy több ilyen meghatározott csoport kizárására használt főbb paramétereket is;

f)      az online óriásplatformokon közzétett […] kereskedelmi tájékoztatások;

g)      a szolgáltatás elért igénybe vevőinek teljes száma, és adott esetben a hirdetés által konkrétan megcélzott igénybe vevők egy vagy több csoportjának összesített száma a tagállamok szerinti bontásban.”

12      E rendelet 92. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ez a rendelet az érintett szolgáltatónak [az] értesítésétől számított négy hónap elteltével alkalmazandó a 33. cikk (4) bekezdése szerint minősített, online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra, amennyiben ez az időpont 2024. február 17‑nél korábbi.”

13      Az említett rendelet 93. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:

„Ezt a rendeletet 2024. február 17‑től kell alkalmazni.

A […] 33. cikk (3)–(6) bekezdését […] azonban 2022. november 16‑tól kell alkalmazni.”

 A jogvita előzményei

14      A jogvita előzményeit a megtámadott végzés 2–6. pontja ismerteti. A jelen eljárás érdekében ezek a következőképpen foglalhatók össze.

15      Az Amazon az Amazon multinacionális vállalatcsoport csoport része. Kereskedelmi tevékenységei közé tartozik az online kiskereskedelem és egyéb szolgáltatások, például a felhőalapú számítástechnika és a digitális streaming. Harmadik fél eladóknak olyan piactéri szolgáltatásokat nyújt, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az Amazon áruházon keresztül termékeket kínáljanak eladásra. Emellett támogatja a harmadik fél eladókat többek között olyan eszközök biztosításával, amelyek segítik őket a tevékenységeiknek különösen az Amazon Store‑on való folytatásában és fejlesztésében.

16      A megtámadott határozatban a Bizottság a 2022/2065 rendelet 33. cikkének (4) bekezdése alapján az Amazon Store‑t online óriásplatformnak minősítette.

 A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott végzés

17      Az Amazon a Törvényszék Hivatalához 2023. július 5‑én benyújtott keresetlevelével a megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő.

18      Az Amazon a Törvényszék Hivatalához 2023. július 6‑án benyújtott külön beadványával ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben többek között e határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte mindaddig, amíg a Törvényszék az alapeljárásban jogerős határozatot nem hoz, és annyiban, amennyiben e határozat egyrészt arra kötelezi az Amazont, hogy a 2022/2065 rendelet 38. cikkével összhangban minden ajánlórendszere esetében legalább egy olyan lehetőséget biztosítson a felhasználók számára, amely nem profilalkotáson alapul, másrészt pedig arra, hogy állítsa össze és tegye nyilvánosan hozzáférhetővé az e rendelet 39. cikkében előírt adattárat.

19      Az Amazon Services Europe kontra Bizottság ügyben (T‑367/23. R) a Törvényszék elnöke a Törvényszék eljárási szabályzata 157. cikkének (2) bekezdése alapján hozott 2023. július 28‑i végzésével elrendelte a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését a Törvényszék előtti ideiglenes intézkedés iránti eljárást befejező végzés kihirdetéséig.

20      A megtámadott végzéssel a Törvényszék elnöke egyrészt elrendelte a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését annyiban, amennyiben e határozat a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételére kötelezte az Amazont, az Amazon ezen adattár összeállítására vonatkozó kötelezettségének sérelme nélkül, másrészt pedig az ezt meghaladó részében elutasította az Amazon ideiglenes intézkedés iránti kérelmét.

21      Ami mindenekelőtt az e végzés 26–69. pontjában vizsgált, a sürgősségre vonatkozó feltételt illeti, a Törvényszék elnöke az említett végzés 55. pontjában úgy ítélte meg, hogy az Amazon nem bizonyította, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kárt eredményezne, ha az Amazon Store biztosítaná a 2022/2065 rendelet 38. cikkének való megfelelést. Ezzel szemben a Törvényszék elnöke az említett végzés 65–69. pontjában megállapította, hogy a jogilag megkövetelt módon bizonyítást nyert, hogy valószínűleg súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna az Amazonnak, ha az Amazon Store biztosítaná a 2022/2065 rendelet 39. cikkének való megfelelést.

22      Ami ezt követően a fumus boni iuris feltételét illeti, a Törvényszék elnöke ugyanezen végzés 79. pontjában megállapította, hogy az Amazon által a megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetének alátámasztására hivatkozott harmadik, az említett rendelet 39. cikkének jogellenességére alapított jogalap első látásra nem tűnik úgy, hogy az minden komoly alapot nélkülöz, és ezért olyan alapos vizsgálatot igényel, amelyet az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem végezhet el.

23      Végül a Törvényszék elnöke a megtámadott végzés 83. pontjában megállapította, hogy „az [Amazon] által védeni kívánt érdek elsőbbséget kell, hogy élvezzen az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításához fűződő érdekkel szemben”.

 A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei

24      A 2023. december 13‑i Bizottság kontra Amazon Services Europe végzésével (C‑639/23 P(R), EU:C:2023:1006) a Bíróság elnökhelyettese megengedte az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, hogy a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozzanak a jelen ügybe.

25      A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

–        az ideiglenes intézkedés iránti kérelem és az átmeneti ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításával a Bíróság maga hozzon végleges határozatot a jogvita kapcsán;

–        másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

–        harmadlagosan változtassa meg a megtámadott végzést oly módon, hogy az Amazon azon kötelezettségét, amely szerint a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattárat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie, kizárólag az említett rendelet 39. cikke (2) bekezdésének d) és g) pontjában felsorolt információk tekintetében függessze fel, és

–        az Amazont kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

26      Az Amazon azt kéri, hogy a Bíróság:

–        utasítsa el a fellebbezést;

–        a Bizottságot kötelezze a fellebbezéssel összefüggésben felmerült költségek viselésére, és

–        a fellebbezésnek való helyt adás esetén biztosítson számára 28 napos határidőt az említett rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítésére.

27      A Parlament és a Tanács azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a Bizottság kérelmeinek.

 A fellebbezésről

28      Fellebbezésének alátámasztására a Bizottság négy jogalapra hivatkozik, amelyek közül lényegében az első a téves jogalkalmazáson és a fumus boni iuris feltételének nyilvánvalóan téves alkalmazásán, a második az eljárási hibákon, valamint a téves jogalkalmazáson és a sürgősségre vonatkozó feltétel nyilvánvalóan téves alkalmazásán, a harmadik a téves jogalkalmazáson és az érdekek egymással szembeni mérlegelésére vonatkozó feltétel nyilvánvalóan téves alkalmazásán, a negyedik pedig az arányosság elvének a megsértésén alapulnak.

29      Mindjárt az elején a második jogalap második részét kell megvizsgálni.

 Érvelés

30      Második jogalapjának második részében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék elnöke azzal, hogy a megtámadott végzés 24. pontjában úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről való „határozathozatalhoz szükséges valamennyi információval” rendelkezett, noha még nem hozott határozatot a Bizottság által benyújtott, pervezető intézkedés iránti kérelemről, megsértette a kontradiktórius eljárás elvét, és ezzel a Törvényszék eljárási szabályzata 88. és 90. cikkét, valamint az audi alteram partem elvét is.

31      E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy 2023. július 28‑án a Törvényszék elnöke pervezető intézkedést fogadott el, amelyet követően az Amazon hosszú beadványt nyújtott be azon állításának alátámasztására, amely szerint azon információk, amelyeknek a közzétételére a 2022/2065 rendelet 39. cikke kötelezi őt, bizalmas jellegűek. A Bizottság kifejti, hogy a Törvényszék elnöke ezzel szemben elutasította a Bizottság ezt követő, pervezető intézkedés iránti kérelmét, amelyet a Bizottság annak érdekében nyújtott be, hogy válaszolni tudjon az Amazon által e beadványban előadott új érvekre.

32      Márpedig a Törvényszék elnöke köteles tiszteletben tartani az eljárás kontradiktórius jellegét és az audi alteram partem elvét, amikor a pervezető intézkedés elfogadásának szükségességét vizsgálja. Következésképpen a Bizottságnak lehetőséget kellett volna kapnia arra, hogy válaszoljon az Amazon előző pontban említett beadványában kifejtett érvekre, különösen mivel a szóban forgó végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése a jelen ügyben kizárólag azon az állításon alapul, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkének tiszteletben tartása arra kötelezné az Amazont, hogy tegyen nyilvánosan hozzáférhetővé bizalmas információkat, amely állítás kizárólag ebben a beadványban szerepel. A megtámadott végzés 76–78. pontjában szereplő, a szóban forgó információk bizalmas jellegére vonatkozó megfontolások egyébként nagyrészt a fent említett érveken alapulnak.

33      Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sürgős jellege nem indokolja a Bizottságnak a védelemhez való jogtól való megfosztását, ráadásul a Bizottság nagyon rövid időn határidőn belül képes lett volna benyújtani az észrevételeit.

34      Az Amazon szerint a Törvényszék elnöke nem volt köteles helyt adni a Bizottság pervezető intézkedés iránti kérelmének. A kontradiktórius eljárás elve ugyanis csupán azt tiltja, hogy az Európai Unió Bírósága olyan tényekre és iratokra alapítsa a határozatát, amelyekről a felek vagy a felek egyike nem fejthette ki álláspontját. Márpedig, mivel az Amazont hívták fel arra, hogy tegyen észrevételeket bizonyos jogi kérdésekkel kapcsolatban, nem sértették meg ezt az elvet. Egyetlen elv sem kötelezi a Törvényszék elnökét annak biztosítására, hogy valamely jogkérdéssel kapcsolatban valamennyi fél megegyező számú beadványt nyújthasson be.

35      Mindenesetre a Bizottság nem bizonyítja, hogy a Törvényszék elnöke eltérő eredményre jutott volna, ha lehetőséget biztosított volna a Bizottság számára az Amazonnak való válaszadásra.

 Értékelés

36      Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek önmagában lehetővé kell tennie az alperes számára az észrevételei megtételét és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a kérelemről való döntéshozatalt, adott esetben a kérelem alátámasztására szolgáló egyéb információk nélkül is: a kérelem alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek ki kell tűnniük magának az említett kérelemnek a szövegéből (2012. július 19‑i Akhras kontra Tanács végzés, C‑110/12 P(R), EU:C:2012:507, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37      Ezenfelül tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárást jellegénél fogva a gyorsaság jellemzi, az ideiglenes intézkedést kérő féltől észszerűen megkövetelhető, hogy – kivételes esetektől eltekintve – már a kérelem benyújtásának szakaszában ismertesse a kérelem alátámasztására rendelkezésre álló valamennyi bizonyítékot, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ezek alapján vizsgálhassa az említett kérelem megalapozottságát (2012. július 19‑i Akhras kontra Tanács végzés, C‑110/12 P(R), EU:C:2012:507, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38      Mindazonáltal a Törvényszék elnöke mint az ideiglenes intézkedésről határozó bíró a Törvényszék eljárási szabályzata 157. cikkének (3) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkezik arra, hogy adott esetben pervezető intézkedésekről és bizonyításfelvételről határozzon.

39      Szintén a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a Törvényszék elnökének ezért széles mérlegelési mozgástérrel kell rendelkeznie annak értékelése érdekében, hogy az ilyen intézkedések megfelelőek‑e (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2021. december 1‑jei Inivos és Inivos kontra Bizottság végzése, C‑471/21 P(R), EU:C:2021:984, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40      A Törvényszék elnökét ennek megfelelően megillető mérlegelési jogkört ugyanakkor bizonyos korlátok között kell gyakorolni, így az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak tiszteletben kell tartania különösen a kontradiktórius eljárás elvét. Ez az elv ugyanis minden olyan eljárásra – és így különösen az Unió bíróságai előtt folytatott eljárásokra – vonatkozik, amely valamely uniós intézmény olyan határozatához vezethet, amely érzékenyen érinti valamely személy érdekeit (lásd ebben az értelemben: 2018. november 22‑i Hércules Club de Fútbol kontra Bizottság ítélet, C‑334/18 P(R), EU:C:2018:952, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41      E tekintetben, jóllehet igaz, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 157. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a Törvényszék elnöke számára, hogy a másik fél észrevételeinek benyújtását megelőzően is ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy az általános jelleggel felhatalmazza a Törvényszék elnökét arra, hogy a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása nélkül határozzon. Az említett rendelkezés ugyanis kizárólag egy olyan kivételes eljárást ír elő, amely lehetővé teszi a Törvényszék elnöke számára, hogy – amíg az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről az eljárási szabályzat 157. cikkének (1) bekezdésében előírt kontradiktórius eljárás végén határozatot nem hoznak – ilyen biztosítási intézkedéseket fogadjon el (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2023. szeptember 28‑i Tanács kontra Mazepin végzése, C‑564/23 P(R), EU:C:2023:727, 60. és 61. pont).

42      Márpedig a kontradiktórius eljárás elve különösen azt a jogot biztosítja az eljárásban részt vevő egyes felek számára – azok jogállásától függetlenül –, hogy megismerjék és megvitassák az ellenérdekű fél által a bírósághoz benyújtott iratokat és észrevételeket. A tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó követelmények betartása érdekében ugyanis fontos, hogy a felek mind az olyan ténybeli elemeket, mind pedig az olyan jogi elemeket ismerjék, és kontradiktóriusan megvitathassák, amelyek az eljárás kimenetele szempontjából meghatározóak (lásd ebben az értelemben: 2014. március 27‑i OHIM kontra National Lottery Commission ítélet, C‑530/12 P, EU:C:2014:186, 54. pont; 2019. december 4‑i H kontra Tanács ítélet, C‑413/18 P, EU:C:2019:1044, 103. és 104. pont; 2021. július 15‑i Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és CRU ítélet, C‑584/20 P és C‑621/20P, EU:C:2021:601, 58. és 59. pont).

43      E követelményekből a Bíróság – ideiglenes intézkedés iránti eljárást nem érintő ügyekben – különösen azt a következtetést vonta le, hogy bár a Törvényszék az eljárási szabályzatában meghatározott keretek között szabadon határozhat úgy, hogy kérdést intéz valamely félhez, köteles lehetőséget adni a többi fél számára arra, hogy az ilyen kérdésre adott válasszal kapcsolatban kifejtse álláspontját, legalábbis akkor, ha e válasz a szóban forgó ügy kimenetele szempontjából meghatározó elemeket tartalmaz (lásd ebben az értelemben: 2019. december 4‑i H kontra Tanács ítélet, C‑413/18 P, EU:C:2019:1044, 105–116. pont; 2020. szeptember 10‑i Románia kontra Bizottság ítélet, C‑498/19 P, EU:C:2020:686, 75. és 76. pont).

44      Ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha a Törvényszék elnöke a Törvényszék eljárási szabályzata 157. cikkének (3) bekezdése alapján kérdést intéz valamely félhez.

45      Egyrészt a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kétségtelenül kitűnik, hogy tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárást jellegénél fogva a gyorsaság jellemzi, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem köteles módszeresen meghallgatni a felperest az alperes által szolgáltatott valamennyi olyan információval kapcsolatban, amelyeket figyelembe kíván venni az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálásakor (a Bíróság elnökhelyettesének 2021. december 1‑jei Inivos és Inivos kontra Bizottság végzése, C‑471/21 P(R), EU:C:2021:984, 47. pont).

46      Mindazonáltal ez a megoldás abból következik, hogy egyetlen szabály sem rendelkezik arról, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban főszabály szerint választ és viszonválaszt nyújtanak be. Ezért ebből nem vonható le az a következtetés, hogy amennyiben a Törvényszék elnöke engedélyezi a kérelmező számára, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének alátámasztására további bizonyítékokat nyújtson be, a másik fél nem jogosult e bizonyítékok megvitatására, jóllehet a jelen végzés 36. és 37. pontjában szereplő megfontolásokból kitűnik, hogy e kérelemnek tartalmaznia kell a határozathozatalhoz szükséges valamennyi információt, és noha a Törvényszék eljárási szabályzata 157. cikkének (1) bekezdése biztosítja a másik fél azon jogát, hogy előterjeszthesse az említett kérelemmel kapcsolatos észrevételeit.

47      Másrészt, bár az Anglo Austrian AAB és Belegging‑Maatschappij „Far‑East” kontra EKB ügyben 2020. december 17‑én hozott végzésben (C‑207/20 P(R), EU:C:2020:1057) a Bíróság elnökhelyettese elutasította ez ezen ügyben fellebbező feleknek a meghallgatáshoz való jog abból eredő megsértésére alapított kifogását, hogy nem volt lehetőségük állást foglalni egy olyan bizonyítékkal kapcsolatban, amely az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtásának napján nem állt rendelkezésre, meg kell állapítani, hogy a kontradiktórius eljárásnak az e végzés alapjául szolgáló ügyben szóban forgó hiánya nem a Törvényszék elnöke által elfogadott pervezető intézkedésből eredt. Ezenfelül a Bíróság elnökhelyettese e kifogás elutasítását kizárólag arra a körülményre alapította, hogy a felperesek ebben az ügyben lemondtak egy rendelkezésükre álló eljárási garanciáról azzal, hogy Törvényszék eljárási szabályzatának 88. cikke alapján nem kérték a Törvényszék elnökétől pervezető intézkedés elrendelését.

48      A jelen esetben az ügyiratokból kitűnik, hogy a Törvényszék elnöke a 2023. július 28‑án elfogadott pervezető intézkedéssel felhívta az Amazont, hogy tegyen észrevételeket a Bizottság által első fokon benyújtott írásbeli észrevételek 109–118. pontjával kapcsolatban.

49      Az Amazon az említett pervezető intézkedésre adott válaszában egy sor érvet sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy azok az információk, amelyeknek a közzétételére a 2022/2065 rendelet 39. cikke kötelezi őt, bizalmasak, továbbá hogy ezen információk közzététele jelentős kárt okozna számára, és hogy az ilyen közzététel által sértett érdekek védelmet igényelnek.

50      Amint azt a Bizottság hangsúlyozza, a Törvényszék elnöke a fumus boni iuris feltételének értékelése során a megtámadott végzés 76–78. pontjában olyan érvelésre támaszkodott, amely lényegében az Amazonnak a 2023. július 28‑i pervezető intézkedésre adott válaszában előadott elemeket veszi át.

51      Úgy tűnik tehát, hogy ez a válasz olyan elemeket tartalmazott, amelyek meghatározóak voltak az ügy kimenetele szempontjából.

52      Márpedig a Bizottság nem kapott lehetőséget arra, hogy állást foglaljon az Amazon által az említett válaszban ismertetett érvekkel kapcsolatban.

53      Így először is, az Amazonnak a 2023. július 28‑i pervezető intézkedésre adott válaszát 2023. augusztus 30‑án kézbesítették a Bizottságnak, anélkül, hogy felhívták volna a Bizottságot az e válasszal kapcsolatos észrevételei megtételére.

54      Másodszor, a Törvényszék elnöke nem adott helyt a Bizottság által a Törvényszék eljárási szabályzatának 88. cikke alapján 2023. szeptember 15‑én benyújtott, pervezető intézkedés elfogadására irányuló kérelemnek, amelyben a Bizottság azt kérte, hogy a Törvényszék engedélyezze számára az Amazonnak a jelen végzés 49. pontjában említett válaszára való válaszadást a fegyveregyenlőség megőrzése és annak érdekében, hogy a Törvényszék a tények teljes ismeretében határozhasson az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről.

55      Harmadszor, a megtámadott végzés 24. pontjában a Törvényszék elnöke úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről való határozathozatalhoz szükséges valamennyi információ a rendelkezésére áll, anélkül hogy előzetesen meg kellene hallgatni a felek szóbeli észrevételeit.

56      Egyébiránt, mivel a Bizottság észrevételeiből kitűnik, hogy amennyiben a Törvényszék elnöke felhívta volna arra, hogy foglaljon állást az Amazonnak a jelen végzés 49. pontjában említett válaszával kapcsolatban, további érveket terjesztett volna elő annak bizonyítására, hogy azon információk, amelyeknek a közzétételére a 2022/2065 rendelet 39. cikke kötelezi az Amazont, nem bizalmas jellegűek, nem zárható ki eleve, hogy ezen érvek vizsgálata az ideiglenes intézkedés iránti kérelem egészének elutasítására késztette volna a Törvényszék elnökét.

57      A fentiekből az következik, hogy a Törvényszék elnöke megsértette a kontradiktórius eljárás elvét, ezért a második jogalap második részének helyt kell adni.

58      Mivel a fumus boni iuris feltételének a Törvényszék elnöke általi vizsgálata döntően olyan információkon alapul, amelyek tekintetében nem érvényesült a kontradiktórius eljárás elve, ezen elv megsértése önmagában elegendő a megtámadott végzés rendelkező része 1. pontjának hatályon kívül helyezéséhez, amely pontban a Törvényszék elnöke elrendelte a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését annyiban, amennyiben e határozat értelmében az Amazon köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattárat, az Amazon ezen adattár összeállítására vonatkozó kötelezettségének sérelme nélkül.

59      Ezzel szemben ezen elv megsértése nem vezethet e végzés rendelkező része 2. pontjának hatályon kívül helyezéséhez, amely pontban a Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az ezt meghaladó részében elutasította.

60      E 2. pont ugyanis a Törvényszék elnöke által az említett végzés 55. pontjában végzett értékelésen alapul, amely szerint az Amazon nem bizonyította, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kárt eredményezne, ha az Amazon Store biztosítaná a 2022/2065 rendelet 38. cikkének való megfelelést.

61      Márpedig egyrészt ez az értékelés az ugyanezen végzés 35–54. pontjában kifejtett azon érvelésen alapul, amelynek keretében a Törvényszék elnöke egyáltalán nem támaszkodott az Amazon e végzés 49. pontjában említett válaszában előadott bizonyítékokra.

62      Másrészt a második fellebbezési jogalap többi része és a Bizottság által a fellebbezésének alátámasztására felhozott többi jogalap nem a 35–54. pont ellen irányul.

63      Ebből következik, hogy – anélkül, hogy e többi jogalapot meg kellene vizsgálni – a fellebbezést el kell utasítani annyiban, amennyiben az a megtámadott végzés rendelkező része 2. pontjának hatályon kívül helyezésére irányul.

 A Törvényszék elé terjesztett, ideiglenes intézkedések iránti kérelemről

64      Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése értelmében, ha a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, ha a per állása megengedi, illetve azt határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez. Ez a rendelkezés egyaránt alkalmazandó az ezen alapokmány 57. cikke második bekezdésének megfelelően előterjesztett fellebbezésekre (a Bíróság elnökhelyettesének 2024. február 2‑i Mylan Ireland kontra Bizottság végzése, C‑604/23 P(R), EU:C:2024:117, 38. pont).

65      A jelen esetben, mivel a Bizottság egyrészt a Bíróság elé terjesztette azokat az érveket, amelyeket fel kíván hozni az Amazonnak a jelen végzés 49. pontjában említett válaszában előadottakkal szemben, másrészt pedig a fellebbezésében foglalt kérelmekben azt kérte, hogy a Bíróság maga hozzon végleges határozatot a jogvita kapcsán, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás gyorsaságára tekintettel helyénvaló, hogy a Bíróság határozzon az Amazon ideiglenes intézkedés iránti kérelmének a megtámadott határozat végrehajtásának annyiban való felfüggesztésére vonatkozó részéről, amennyiben e határozat az Amazont a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár összeállítására és nyilvánosan hozzáférhetővé tételére kötelezi.

66      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 156. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét. Így a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelheti el a végrehajtás felfüggesztését és más ideiglenes intézkedéseket, ha azok szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik (fumus boni iuris), és azok olyan értelemben sürgősek, hogy a kérelmező érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához az szükséges, hogy azokat már a keresetről való érdemi döntéshozatal előtt elrendeljék, és azok már ekkor kifejtsék hatásaikat. Ezek együttes feltételek, vagyis ha közülük valamelyik nem teljesül, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli (a Bíróság elnökhelyettesének 2024. február 2‑i Mylan Ireland kontra Bizottság végzése, C‑604/23 P(R), EU:C:2024:117, 40. pont).

 A fumus boni iurisról

 Érvelés

67      Az Amazon a fumus boni iuris megállapítása érdekében az alapkereset alátámasztására előadott három jogalapra hivatkozik.

68      Az Amazon az e jogalapok közül a harmadikra vonatkozó érvelésében, amelyet mindjárt az elején meg kell vizsgálni, a 2022/2065 rendelet 39. cikkének az egyenlő bánásmód elvének megsértésére, valamint a Charta 7., 16. és 17. cikkének megsértésére alapított jogellenességére hivatkozik.

69      E tekintetben az Amazon azt állítja, hogy az e 39. cikkben előírt azon kötelezettség, amely szerint egy mindenki számára hozzáférhető adattárban közzé kell tennie az Amazon Store‑on megjelenített hirdetésekre vonatkozó számos részletes információt, súlyosan sérti a Charta 7. cikkét és az üzleti titok védelmének általános elvét. Ezen túlmenően, tekintettel ezen információk stratégiai jellegére, a közzétételi kötelezettség akadályozná az Amazon kereskedelmi tevékenységét, és ezáltal sértené a Charta 16. és 17. cikkét.

70      Az Amazon kifejti, hogy bár az említett információk bizonyos részét az uniós jog különböző jogi aktusai alapján valóban közzé kell tenni, ez nem vonatkozik különösen az adott hirdetés megjelenítésének időtartamára vagy a szolgáltatás elért igénybe vevőinek a számára. Ráadásul ezek az uniós jogi aktusok az információknak nem a nyilvánosság egésze, hanem csupán a hirdetések címzettjei számára való hozzáférhetővé tételét írják elő.

71      Márpedig egyrészt az online piacterek és más online óriásplatformok közötti különbségekre tekintettel nem lenne megfelelő a 2022/2065 rendelet 39. cikkének alkalmazása. Másrészt az uniós jogalkotó az Amazon jogaiba kevésbé beavatkozó alternatív megoldással is elérhette volna az olyan jogellenes hirdetések vagy manipulatív technikák és dezinformáció kockázatának megelőzésére irányuló célkitűzéseket, amelyek valós és előre láthatóan negatív hatást gyakorolnak a közegészségre, a közbiztonságra, a polgári közbeszédre, a politikai részvételre és az egyenlőségre, azáltal, hogy az Amazont mindössze arra kötelezi, hogy kizárólag a szabályozók és az ellenőrzött kutatók számára bocsásson rendelkezésre egy észszerűen strukturált adattárat.

72      A Bizottság véleménye szerint az Amazon által hivatkozott harmadik jogalap észszerűen nem lehet eredményes.

73      Először is, ez a jogalap nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban az EUMSZ 277. cikk alapján a 2022/2065 rendelet 39. cikkének jogellenességére alapított kifogás csak akkor elfogadható, ha e 39. cikk a megtámadott határozat jogalapját képezi, vagy azzal közvetlen jogi kapcsolatban áll. Márpedig itt nem ez a helyzet. Közelebbről az, hogy a 2022/2065 rendelet III. fejezete 5. szakaszának rendelkezései csak azt követően alkalmazandók az Amazonra, hogy a Bizottság a megtámadott határozathoz hasonló olyan határozatot hozott, amelyben az Amazont e rendelet alkalmazásában online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősítette, nem elegendő az e rendelkezések és az említett határozat közötti közvetlen jogi kapcsolat megállapításához. Egy ezzel ellentétes megoldás ráadásul megfosztaná az említett rendelkezéseket a közvetlen végrehajthatóságuktól. Ezen túlmenően a megtámadott határozat és az említett rendelet 39. cikke közötti kapcsolat jellegére tekintettel e cikk jogellenessége nem vonhatná maga után e határozat hatályon kívül helyezését.

74      Másodszor, az Amazon semmilyen módon nem támasztotta alá azt az állítást, amely szerint a 2022/2065 rendelet 39. cikke sérti az alapvető jogait. Így az ideiglenes intézkedés iránti kérelem nem tartalmaz olyan érvelést, amely bizonyítaná az Amazon által a 2022/2065 rendelet 39. cikke értelmében kötelezően nyilvánosságra hozandó információk bizalmas jellegét. Konkrétabban, az Amazon nem bizonyította, hogy ezen információkat csak a személyek szűk köre ismeri, hogy a nyilvánosságra hozataluk alkalmas arra, hogy súlyos kárt okozzon számára, és hogy azok az érdekek, amelyek az információ nyilvánosságra hozatala révén sérülhetnek, objektíve védelemre méltók.

75      Ezek az információk mindenesetre nem bizalmas jellegűek, mivel az Amazon az uniós jog más jogi aktusai alapján már jelenleg is köteles azok nagy részét nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. E tekintetben a Bizottság nemcsak a 2022/2065 rendeletre, hanem a 2000/31 és a 2005/29 irányelvre, valamint a 2016/679 és a 2019/1150 rendeletre is hivatkozik. Az említett információk némelyike ezenfelül a kereskedelmi ajánlatokból vagy a piacon kínált, a hirdetések hatékonyságának mérésére szolgáló eszközökből és adatelemzésekből is beszerezhetőek.

76      Harmadszor, az Amazon általi, az online piacterek és más online óriásplatformok közötti különbségtétel a 2022/2065 rendelet célkitűzéseire tekintettel nem indokolt.

 Értékelés

77      A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából következően a fumus boni iurisra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedések elrendelését kérő fél által az érdemi kereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik nem tűnik első látásra teljesen megalapozatlannak. Ez a helyzet áll fenn többek között akkor, ha az előadott jogalapok egyike olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem eleve egyértelmű, és ezért alapos vizsgálatot igényel, amelyet az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem tud elvégezni, hanem annak az érdemi eljárás tárgyát kell képeznie, vagy ha a felek közötti jogvita olyan jelentős vitás jogi kérdést tár fel, amelynek megoldása nem nyilvánvaló (a Bíróság elnökhelyettesének 2022. május 24‑i Puigdemont i Casamajó és társai kontra Parlament és Spanyolország végzése, C‑629/21 P(R), EU:C:2022:413, 188. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

78      A felek először is nem értenek egyet az Amazon által hivatkozott harmadik, a 2022/2065 rendelet 39. cikkének jogellenességére alapított jogalap elfogadhatóságát illetően.

79      Az EUMSZ 277. cikk értelmében „az Unió intézményei, szervei, vagy hivatalai által elfogadott általános hatállyal bíró jogi aktusokra vonatkozó jogvitában bármelyik fél élhet a 263. cikk második bekezdésében meghatározott eszközökkel annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága előtt a szóban forgó jogi aktus alkalmazhatatlanságára hivatkozzon”.

80      A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ez a rendelkezés azon általános elv kifejeződése, amely minden fél számára biztosítja azt a jogot, hogy annak a határozatnak a megsemmisítése céljából, amelynek ő a címzettje, járulékosan vitassa az e határozat jogi alapját képező általános hatállyal bíró jogi aktusok érvényességét (2023. március 16‑i Bizottság kontra Calhau Correia de Paiva ítélet, C‑511/21 P, EU:C:2023:208, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

81      Mivel az EUMSZ 277. cikknek nem célja az, hogy lehetővé tegye valamely fél számára bármely általános hatállyal bíró jogi aktus alkalmazhatóságának valamely kereset érdekében történő vitatását, azon aktusnak, amelynek a jogellenességére hivatkoznak, a kereset tárgyát képező ügyben közvetlenül vagy közvetve alkalmazandónak kell lennie (2023. március 16‑i Bizottság kontra Calhau Correia de Paiva ítélet, C‑511/21 P, EU:C:2023:208, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

82      A Bíróság az egyedi határozatokkal szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresetek kapcsán így tehát elismerte, hogy érvényesen képezhetik jogellenességi kifogás tárgyát egy általános hatállyal bíró jogi aktus azon rendelkezései, amelyek az említett határozatok alapját képezik, vagy amelyek közvetlen jogi kapcsolatban állnak ezekkel a határozatokkal (2023. március 16‑i Bizottság kontra Calhau Correia de Paiva ítélet, C‑511/21 P, EU:C:2023:208, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

83      Közvetlen jogi kapcsolat fakadhat különösen abból, hogy a rendelkezés, amelynek jogellenességére kifogás útján hivatkoznak, szerepel a megtámadott határozat indokolásában, beleértve azt az esetet is, ha e határozat formai indokolása azt nem említi (lásd ebben az értelemben: 2023. március 16‑i Bizottság kontra Calhau Correia de Paiva ítélet, C‑511/21 P, EU:C:2023:208, 52. pont).

84      A Bíróság ezzel szemben megállapította, hogy elfogadhatatlan az azon általános hatállyal bíró jogi aktussal szemben felhozott jogellenességi kifogás, amely jogi aktusnak a megtámadott egyedi határozat nem képezi a végrehajtási intézkedését (2023. március 16‑i Bizottság kontra Calhau Correia de Paiva ítélet, C‑511/21 P, EU:C:2023:208, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

85      A jelen esetben nem vitatott, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikke nem képezi a megtámadott határozat jogalapját.

86      Mindazonáltal a jelen végzés 82. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a jogellenességi kifogás az általános hatállyal bíró jogi aktus bármely olyan rendelkezésével szemben felhozható, amely közvetlen jogi kapcsolatban áll a megtámadott határozattal, még akkor is, ha e rendelkezés nem képezi e határozat jogalapját.

87      A jelen ügyben az Amazon azt állítja, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikke és a megtámadott határozat között kellően közvetlen jogi kapcsolat áll fenn, mivel e cikk e határozat elfogadása miatt alkalmazandó az Amazon Store‑ra, amiből lényegében arra következtet, hogy e cikk és e határozat egy egységes jogi szabályrendszer részét képezi, amelynek jogszerűségét az Amazon meg kívánja kérdőjelezni.

88      Nem zárható ki eleve, hogy az ilyen jellegű kapcsolat – amint azt a Bizottság állítja – úgy tekinthető, hogy az nem kellőképpen közvetlen ahhoz, hogy igazolja az Amazon által hivatkozott jogellenességi kifogás elfogadhatóságát, tekintettel különösen arra, hogy nem állítják és nem is bizonyítják, hogy e kapcsolat eredményeként a 2022/2065 rendelet 39. cikke kapcsolatba hozható a megtámadott határozat mögött álló indokokkal vagy magával a határozat indokolásával.

89      Ugyanakkor nem tűnik úgy, hogy a Bíróság már meghatározta volna, hogy az ilyen kapcsolat a jelen végzés 82. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett „közvetlen jogi kapcsolatnak” minősíthető‑e.

90      Ezenfelül a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a hatékony bírói jogvédelem biztosítása érdekében az EUMSZ 277. cikket úgy kell értelmezni, hogy elkerüljék ugyanazon jogi rendszer különböző szempontjainak mesterséges kettéválasztását (lásd ebben az értelemben: 2020. szeptember 8‑i Bizottság és Tanács kontra Carreras Sequeros és társai ítélet, C‑119/19 P és C‑126/19 P, EU:C:2020:676, 76. pont).

91      Ebben az összefüggésben az EUMSZ 277. cikk alkalmazása szempontjából a 2022/2065 rendelet 39. cikke és a megtámadott határozat közötti jogi kapcsolat jellegének értékelése olyan összetett jogi kérdésnek tűnik, amelynek megoldása nem azonnal nyilvánvaló, és ezért alapos vizsgálatot igényel.

92      Másodszor, a harmadik jogalap elfogadhatóságának elismerése esetén e jogalap vizsgálata maga után vonná annak nemzeti bíróság általi vizsgálatát, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikke összhangban áll‑e az egyenlő bánásmód elvével, valamint a Charta 7., 16. és 17. cikkével.

93      Az Amazon által a fumus boni iuris feltételére vonatkozóan előadott érvek értékelését illetően elöljáróban ezt a jogalapot a Charta 7. és 16. cikkének állítólagos megsértésére vonatkozó részében kell megvizsgálni.

94      A Charta 7. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán‑ és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.

95      A Charta 16. cikke előírja, hogy a vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni.

96      A 2022/2065 rendelet 39. cikkének (1) és (2) bekezdéséből kitűnik, hogy e rendelkezések Amazonra való alkalmazása arra kötelezné e társaságot, hogy tegyen nyilvánosan hozzáférhetővé egy olyan adattárat, amely az online óriásplatformokon megjelenített hirdetésekre vonatkozó különböző információkat tartalmaz. Ezen információk között szerepel különösen a hirdetés tartalma, az a személy, akinek a nevében sor került a hirdetés megjelenítésére, a hirdetés megjelenítésének időszaka, a szolgáltatás egyes igénybe vevőinek elérésére használt főbb paraméterek, az online óriásplatformokon közzétett kereskedelmi tájékoztatások és a szolgáltatás elért igénybe vevőinek teljes száma.

97      Mivel ezek az információk együttesen véve részletes tájékoztatást nyújtanak az Amazon online hirdetésekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységéről, beleértve az ügyfeleivel fenntartott kapcsolatait vagy az általa folytatott kereskedelmi kommunikációs kampányok konkrét részleteit is, nem zárható ki eleve, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt kötelezettségek az Amazon állításának megfelelően az Amazont a Charta 7. és 16. cikke alapján megillető jogok korlátozásának tekinthetők, anélkül hogy egy ilyen előzetes következtetés levonásához az Amazonnak az említett információk bizalmas jellegének alátámasztására irányuló további érveket kellene előterjesztenie.

98      Kétségtelenül más lenne a helyzet annak megállapítása esetén, hogy – amint arra a Bizottság hivatkozik – azok az információk, amelyeket az Amazonnak a 2022/2065 rendelet 39. cikke értelmében nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie, valójában már e cikk alkalmazásától függetlenül a nyilvánosság rendelkezésére állnak.

99      E tekintetben ténylegesen úgy tűnik, hogy bizonyos ilyen információkat az uniós jog más rendelkezései alapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

100    Közelebbről, mindenekelőtt úgy tűnik, hogy a 2000/31 irányelv 6. cikkének b) pontja és a 2022/2065 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelező feltüntetni, hogy mely személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére. Ezt követően úgy tűnik, hogy a Bizottság a priori megalapozottan állítja azt, hogy a szolgáltatás egyes igénybe vevőinek elérésére használt főbb paramétereket a 2016/679 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) és h) pontja, a 2019/1150 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése és a 2022/2065 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján közzé kell tenni. Végül nem zárható ki, hogy egy kereskedelmi tájékoztatás online óriásplatformon való, az érintett fogyasztó tájékoztatása nélküli közzététele a 2005/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése és I. mellékletének 11. pontja alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön.

101    Mindazonáltal a Bizottság érveléséből vagy általánosabban a Bíróság elnökhelyettesének rendelkezésére álló ügyiratokból nem tűnik ki, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi információt és különösen a hirdetés megjelenítésének időszakát és a szolgáltatás elért igénybe vevőinek teljes számát e 39. cikk alkalmazásától függetlenül közzé kell tenni. Meg kell egyébiránt állapítani, hogy a Bizottság mindössze azt állítja, hogy ezen információk többsége ilyen közzétételi kötelezettségek hatálya alá tartozik, vagyis nem állítja azt, hogy ez az említett összes információra vonatkozik.

102    Ezen túlmenően a Charta 7. és 16. cikkének alkalmazása szempontjából az információknak kizárólag az érintett felhasználó, illetve a nyilvánosság egésze számára való hozzáférhetővé tételének egyenértékűsége nagyrészt új és meglehetősen összetett kérdés.

103    Ezenfelül a Bizottság, bár azt állítja, hogy az Amazon esetében a 2022/2065 rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említettekhez hasonló információk kereskedelmi ajánlatokból is beszerezhetők, semmilyen bizonyítékot nem szolgáltat ezen állítás alátámasztására.

104    Ami azt az állítást illeti, amely szerint ilyen információk a piacon kínált, a hirdetések hatékonyságát mérő eszközök és adatelemzések alapján is gyűjthetők, ezen állítás az érintett információkra vonatkozó további pontosítások hiányában nem elegendő annak bizonyítására, hogy az Amazon e rendelet 39. cikke alapján nem lenne köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni jelenleg bizalmas információkat.

105    Egyébiránt a Bizottság azon érve, amely szerint az Amazonnak bizonyítania kellett volna, hogy a szóban forgó információk nyilvánosságra hozatala alkalmas arra, hogy súlyos kárt okozzon számára, és hogy azok az érdekek, amelyek az információ nyilvánosságra hozatala révén sérülhetnek, objektíve védelemre méltók, a Charta vonatkozó rendelkezéseinek olyan értelmezését jelenti, amely első ránézésre sem e rendelkezések szövegéből, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából nem következik. Az ilyen érvelés megalapozottságát következésképpen az ügy érdemében eljáró bíróságnak kell értékelnie.

106    E körülmények között az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem állapíthatja meg annak kellő bizonyítottságát, hogy azok az információk, amelyeket az Amazonnak a 2022/2065 rendelet 39. cikke értelmében nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie, nem bizalmas jellegűek, és következésképpen azt, hogy e 39. cikk Amazonra való alkalmazása nem vezetne az Amazont a Charta 7. és 16. cikke alapján megillető jogok korlátozásához.

107    E jogok ilyen korlátozása azonban csupán akkor lenne alkalmas a 2022/2065 rendelet 39. cikke jogellenességének megállapítására, ha e korlátozás nem felelne meg a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

108    E rendelkezés előírása szerint az olyan jogok gyakorlása, mint amelyek a Charta 7. és 16. cikkében szerepelnek, korlátozható, feltéve hogy a korlátozásra a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, továbbá a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

109    Márpedig az annak megállapításához lefolytatandó vizsgálat, hogy a jelen ügyben teljesülnek‑e ezek a feltételek, különböző tényezők – például a 2022/2065 rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi információ közzététele által az uniós jogalkotó által kitűzött célok megvalósításához tett hozzájárulás mértéke, a Charta 7. és 16. cikkében foglalt jogok korlátozásának súlyossága vagy az e jogokat kevésbé sértő alternatív megoldások esetleges megléte – figyelembevételét feltételezi.

110    Ennélfogva, még ha e tekintetben széles mérlegelési mozgásteret is kell elismerni az uniós jogalkotó számára, az a kérdés, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkének elfogadásakor e jogalkotó túllépte‑e e mérlegelési mozgástér határait, egyértelmű precedensek hiányában olyan jelentős vitás jogi kérdést jelent, amelynek megoldása nem nyilvánvaló.

111    A fentiekre tekintettel az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által lefolytatott rövid vizsgálatot követően és az Amazon által előterjesztett harmadik jogalap megalapozottságáról való határozathozatal nélkül – ami kizárólag az ügy érdemében eljáró bíróság feladata – e jogalapot prima facie komolytalannak kell tekinteni.

112    Ebből következik, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkének jogellenességére alapított kifogásra vonatkozó érvek tekintetében teljesül a fumus boni iuris feltétele.

 A sürgősségről

 Érvelés

113    A sürgősségre vonatkozó feltétel teljesülésének megállapítása érdekében az Amazon azt állítja, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tétele súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna számára.

114    Először is, az adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tétele az Amazonra és a hirdetőire vonatkozó bizalmas információk közzétételére kötelezné az Amazont. Konkrétan, az említett adattár tartalmazza az ügyfelek elérésére szolgáló, az Amazon által nyújtható paramétereket és az e paraméterekkel elérhető ügyfelek számát. Ezen információk közzétételét követően az Amazon versenytársai a jövőben rendelkeznének a leghatékonyabb stratégiák és technológiák ismeretével. Ezenfelül az említett információk közzététele az Amazon hirdetési partnereinek is ártana, mivel felfedné a stratégiáikat. Az Amazon hirdetési üzletága ezáltal súlyosan és helyrehozhatatlanul károsodna.

115    Ezt követően a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tétele visszafordíthatatlanul csökkentené az Amazon piaci részesedését mind az általános kiskereskedelmi tevékenységeit, mind a hirdetési üzletágát illetően. Ezen adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tétele ugyanis eltérítené a harmadik fél eladókat az Amazon Store‑ról, így ezen eladók nagyobb fenntartásokkal hirdetnének az Amazon Store‑on. Ezenkívül az Amazon Store‑on hirdető piaci szereplők versenytársai képesek lennének lemásolni és saját maguk alkalmazni a legsikeresebb hirdetési stratégiákat. Hosszú távon az említett adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tétele a hirdetések csökkenésével és az eladóknak az Amazon Store platformról való távolmaradásával befolyásolhatja a fogyasztói élményt.

116    Végül, az Amazont érő kár nem pusztán vagyoni jellegű, és azt nem lehet kizárólag pénzügyileg számszerűsíteni. Az Amazon versenyhelyzetének romlása így negatív visszacsatolási hurok kialakulásához vezethet. Ezenkívül valószínűleg lehetetlen lenne pontosan kiszámítani a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételének konkrét hatását, különösen amennyiben ez a hozzáférhetővé tétel bizalmas információk nyilvánosságra hozatalával járna.

117    A Bizottság szerint a jelen esetben az Amazon nem bizonyította a sürgősségre vonatkozó feltétel teljesülését.

118    Az Amazon alá nem támasztott és összefüggéstelen, nagyrészt feltételes módban megfogalmazott állításokra szorítkozik. Ezenfelül az Amazon nem szolgáltatott az állítólagos kár kellő valószínűséggel való előreláthatóságát bizonyító információkat. Egyébiránt az, hogy az Amazon nehezen tudná bizonyítani a kárának megtérítésére irányuló kereset megalapozottságát, nem alkalmas annak megállapítására, hogy e kár nem lenne számszerűsíthető.

119    Egyebekben az Amazon nem bizonyította, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattárban általa feltüntetendő információk bizalmas jellege tekintetében teljesül a fumus boni iuris feltétele. Márpedig a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálatakor az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak kizárólag e feltétel teljesülése esetén kellene vélelmeznie bizonyos információk bizalmas jellegét. Mindenesetre ezek az információk nem bizalmasak.

 Értékelés

120    A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a jövőbeli jogerős határozat maradéktalan érvényesülésének biztosítása annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság által biztosított jogvédelemben hézag alakuljon ki. E célkitűzés elérése érdekében a sürgősséget annak szükségességéhez viszonyítva kell megítélni, hogy ideiglenesen döntést kell hozni annak elkerülése végett, hogy az ideiglenes intézkedést kérő fél súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedjen. Ez utóbbi felet terheli annak bizonyítása, hogy az alapügy befejezését nem tudná kivárni, anélkül hogy ilyen jellegű kár ne érné. Noha az ilyen kár fennállásának bizonyításához nem szükséges megkövetelni, hogy a kár bekövetkezését teljes bizonyossággal alátámasszák, hanem elegendő, ha e kár kellő valószínűséggel előre látható, az ideiglenes intézkedés elrendelését kérő fél köteles bizonyítani azokat a tényeket, amelyek megalapozzák az ilyen kár előreláthatóságát (a Bíróság elnökhelyettesének 2021. július 16‑i Symrise kontra ECHA végzése, C‑282/21 P(R), EU:C:2021:631, 40. pont).

121    Ami először is az Amazon azon állítását illeti, amely szerint a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tétele a piaci részesedésének csökkenéséhez fog vezetni, és következésképpen súlyos és helyrehozhatatlan kárt okoz majd számára, emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben az ideiglenes intézkedést kérő fél a piaci részesedésének elvesztésére hivatkozik, bizonyítania kell, hogy olyan strukturális vagy jogi természetű akadályok állnak fenn, amelyek megakadályozzák abban, hogy visszaszerezze e piaci részesedés számottevő részét abban az esetben, ha az ügy érdemében előterjesztett keresetének végső soron helyt adnak (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2024. február 2‑i Mylan Ireland kontra Bizottság végzése, C‑604/23 P(R), EU:C:2024:117, 84. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

122    Márpedig, bár az Amazon ténylegesen azt állítja, hogy az ezen adattár hozzáférhetővé tételéből eredő piacirészesedés‑vesztés visszafordíthatatlan, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében nem említ olyan konkrét akadályokat, amelyek megakadályoznák abban, hogy visszaszerezze ezt a piaci részesedést abban az esetben, ha a megtámadott határozat megsemmisítése következtében a későbbiekben már nem lenne köteles ezen adattár online tárolására.

123    Kétségtelen, hogy az Amazon e tekintetben az ideiglenes intézkedés iránti kérelem mellékletét képező szakértői jelentés bizonyos pontjaira is hivatkozik, amelyekből kitűnik, hogy az Amazon számára nehézséget jelenthet a platformjáról távozó eladók visszaszerzése, mivel ez utóbbiak hozzászokhatnak egy másik platform használatához, és esetleg fenn kívánják tartani a vásárlóikkal az e platformon kialakított kapcsolataikat.

124    Ugyanakkor egyrészt e szakértői jelentés feltételezésekre szorítkozik, anélkül, hogy megvizsgálná azok megvalósulásának valószínűségét. Másrészt az említett jelentés nem tartalmaz semmilyen azt alátámasztó bizonyítékot vagy utalást, hogy az említett feltételezések megvalósulása ténylegesen valószínű.

125    Ezért nem állapítható meg, hogy az Amazon bizonyította volna olyan strukturális vagy jogi természetű akadályok fennállását, amelyek a megtámadott határozat megsemmisítése esetén megakadályoznák abban, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételét követően esetlegesen elveszített piaci részesedés számottevő részét visszaszerezze. Ebből az következik, hogy az Amazon mindenesetre nem bizonyította, hogy az ezen adattár hozzáférhetővé tételéből fakadó piacirészesedés‑vesztés helyrehozhatatlan kárt okozna számára.

126    Másodszor, ami a bizalmas információk közzétételére alapított érveket illeti, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy ha egyrészt az ideiglenes intézkedést kérelmező fél azt állítja, hogy azon információk, amelyeknek a közzétételét ideiglenesen meg akarja akadályozni, üzleti titoknak minősülnek, másrészt pedig, ha ezen állítás teljesíti a fumus boni iuris feltételét, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró főszabály szerint köteles a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálata keretében azon előfeltevésből kiindulni, miszerint adott információk üzleti titoknak minősülnek (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2018. június 12‑i Nexans France és Nexans kontra Bizottság végzése, C‑65/18 P(R), EU:C:2018:426, 21. pont).

127    Mivel a jelen végzés 96–105. pontjából kitűnik, hogy az Amazon azon állítása, amely szerint a 2022/2065 rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett információk legalább egy része bizalmas, teljesíti a fumus boni iuris feltételét, a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálata szempontjából vélelmezni kell, hogy e rendelkezés alkalmazása bizalmas információk közzétételéhez fog vezetni.

128    Következésképpen a Bizottság azon érve, amely szerint a szóban forgó információk nem bizalmasak, nem vezethet annak megállapításához, hogy ezen utóbbi feltétel nem teljesül.

129    Ebben az összefüggésben az Amazon, bár azt állítja, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételéből eredő kár nem számszerűsíthető kizárólag pénzügyileg, nem bizonyította, hogy ezen adattár hozzáférhetővé tétele mennyiben okozna számára nem vagyoni kárt.

130    Ezzel szemben az Amazon egyértelműen hivatkozik egy olyan, az említett adattár hozzáférhetővé tétele következtében felmerülő, vagyoni jellegű kárra, amely egyszerre eredne abból, hogy a harmadik fél eladók vonakodnak hirdetéseket közzétenni az Amazon Store‑on, ami végső soron ezen eladók egy részének e platformról való távozásához vezet, illetve abból, hogy az Amazon versenytársai tudomást szereznek a versenyhelyzetük javítása érdekében megvalósítható stratégiákról.

131    Tekintettel a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattárban feltüntetendő konkrét kereskedelmi információk sokféleségére, a hirdetők ahhoz fűződő érdekére, hogy a versenytársaik által könnyen le nem másolható hirdetési gyakorlatokat alkalmazhassanak, valamint arra az előnyre, amelyet az Amazon versenytársai az ilyen kereskedelmi információkhoz való teljes hozzáférésből nyerhetnek, az ezen adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételéből eredő kárt úgy kell tekinteni, hogy annak súlyossága eléri az ideiglenes intézkedések elrendeléséhez szükséges szintet (lásd analógia útján: a Bíróság elnökhelyettesének 2013. szeptember 10‑i Bizottság kontra Pilkington Group végzése, C‑278/13 P(R), EU:C:2013:558, 47. pont).

132    E kár helyrehozhatatlan jellegét illetően emlékeztetni arra, hogy igaz, hogy a vagyoni jellegű kár – kivételes körülmények fennállása kivételével – nem tekinthető helyrehozhatatlannak, mivel a vagyoni ellentételezés főszabály szerint még arra is alkalmas, hogy a károsult személy számára helyreállítsa a kár bekövetkezése előtti helyzetet. Ettől eltérő azonban a helyzet, és az említett kár helyrehozhatatlannak tekinthető abban az esetben, ha az nem számszerűsíthető (a Bíróság elnökhelyettesének 2016. március 2‑i Evonik Degussa kontra Bizottság végzése, C‑162/15 P‑R, EU:C:2016:142, 92. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

133    Mindazonáltal a vagyoni jellegű kárnak egy esetleges kártérítési kereset keretében történő helyrehozatalához fűződő bizonytalanságot önmagában nem lehet olyan körülménynek tekinteni, amely alkalmas az ilyen kárnak – a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett – helyrehozhatatlan jellege bizonyítására. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szakaszában ugyanis a vagyoni jellegű kár olyan esetleges kártérítés iránti kereset útján történő utólagos helyrehozatalának lehetősége, amelyet a megtámadott jogi aktus megsemmisítését követően indítanak, szükségképpen bizonytalan. Márpedig az ideiglenes intézkedés iránti eljárás nem arra irányul, hogy ezen bizonytalanság elhárítása érdekében a kártérítési kereset helyébe lépjen, mivel célja pusztán az, hogy biztosítsa a teljes érvényesülését annak a jogerős határozatnak, amelyet a jövőben fognak meghozni az ügy érdemére vonatkozó eljárásban, amelyben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet előterjesztették, és amely a jelen ügyben egy megsemmisítés iránti kereset nyomán indult (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2016. március 2‑i Evonik Degussa kontra Bizottság végzése, C‑162/15 P‑R, EU:C:2016:142, 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

134    Ezzel szemben nem ez a helyzet akkor, ha az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által elvégzett értékelésből egyértelműen kitűnik, hogy a hivatkozott kár – a jellegére és bekövetkezésének előrelátható módjára tekintettel – bekövetkezése esetén nem azonosítható és számszerűsíthető megfelelő módon, és ezért a gyakorlatban a kártérítési kereset nem teszi lehetővé a helyreállítását. Ez a helyzet állhat elő többek között a különleges és bizalmas kereskedelmi információk közzététele esetén (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2016. március 2‑i Evonik Degussa kontra Bizottság végzése, C‑162/15 P‑R, EU:C:2016:142, 94. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

135    E tekintetben meg kell állapítani, hogy az a kár, amelyet az Amazon elszenvedhet az üzleti titkainak a közzététele miatt, mind a természetét, mind pedig a terjedelmét tekintve eltérő lenne annak függvényében, hogy az ezen üzleti titkokat megismerő személyek az ügyfelei, a versenytársai, a pénzügyi elemzők vagy a széles nyilvánossághoz tartozó személyek. Lehetetlen ugyanis megállapítani, hogy összesen hány személy ismerte meg ténylegesen a közzétett információkat, és milyen minőségben, és így nem lehet felmérni azon következményeket, amelyet ezen információk közzététele az Amazon kereskedelmi és üzleti érdekeire gyakorolhatott (a Bíróság elnökhelyettesének 2016. március 2‑i Evonik Degussa kontra Bizottság végzése, C‑162/15 P‑R, EU:C:2016:142, 95. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

136    Márpedig ez a bizonytalanság, amely a jelen ügyben is fennáll, alkalmas a hivatkozott vagyoni kár helyrehozhatatlan jellegének a bizonyítására (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2016. március 2‑i Evonik Degussa kontra Bizottság végzése, C‑162/15 P‑R, EU:C:2016:142, 96. pont; 2017. március 1‑jei EMA kontra MSD Animal Health Innovation és Intervet international ítélet, C‑512/16 P(R), EU:C:2017:149, 113–118. pont).

137    Ennélfogva meg kell állapítani, hogy az Amazon bizonyította, hogy az állítólagos kár rendelkezik a megkövetelt jellemzőkkel. Következésképpen a sürgősségre vonatkozó feltétel teljesül.

 Az érdekek egymással szembeni mérlegeléséről

 Érvelés

138    Az Amazon azt állítja, hogy a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez fűződő érdekei három okból is elsőbbséget élveznek az e határozat azonnali végrehajtásához fűződő egyéb érdekekkel szemben.

139    Mindenekelőtt, az ideiglenes intézkedések elrendelésének megtagadása aláásná a megtámadott határozat megsemmisítéséről szóló jövőbeli határozat hatékonyságát, mivel az Amazont helyrehozhatatlan kár érheti, még mielőtt a megsemmisítésről szóló ilyen határozatot meghoznák. A 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár nyilvánosan hozzáférhetővé tételekor közzétett információk így végleg elveszítenék bizalmas jellegüket. Hasonlóképpen, e megsemmisítésről szóló határozat nem tenné lehetővé az Amazon Store‑ról korábban távozó harmadik fél eladók e platformra való visszatérését.

140    Ezt követően a megtámadott határozat végrehajtása felfüggesztésének egyetlen következménye a meglévő status quónak az érdemi határozat meghozataláig történő fenntartása lenne.

141    Végül a 2022/2065 rendeletben előírt további intézkedések, amelyek még a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése esetén is alkalmazandók, elegendők az uniós jogalkotó által kitűzött célok eléréséhez. E rendelet 39. cikke ezért nem tekinthető a rendelet alapvető szabályának, mivel az e cikkben kimondott kötelezettségek a közvetítő szolgáltatások túlnyomó többségére nem alkalmazandók.

142    A Bizottság úgy véli, hogy az Amazon által felhozott indokok önmagukban vagy összességükben véve nem elegendőek annak megállapításához, hogy az érdekek egymással szembeni mérlegelése a kért ideiglenes intézkedések elrendelése mellett szól. Először is, a helyrehozhatatlan kár bekövetkezése nem döntő érv, hanem az érdekeknek az ideiglenes intézkedésről határozó bíró általi, egymással szembeni mérlegelésének az előfeltétele. Másodszor, a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése nem tartaná fenn a status quót. Ellenkezőleg, az ilyen felfüggesztés elrendelése azt eredményezné, hogy az Amazonra több éven át a többi online óriásplatformmal szemben előírt rendszertől eltérő rendszer lenne alkalmazandó. Harmadszor, az uniós jogalkotó az ilyen típusú platformokra vonatkozóan éppen azért rendelkezett külön rendszerről, mert a 2022/2065 rendeletben előírt általános kötelezettségek nem elegendőek az e platformok által jelentett rendszerszintű társadalmi kockázatok elhárítására, amint azt bizonyos közelmúltbeli példák is mutatják. Márpedig e kockázatok kezelése érdekében sürgősen biztosítani kell e különleges rendszer alkalmazását, amint azt különösen e rendelet 93. cikkének (2) bekezdése is mutatja.

 Értékelés

143    Megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárások többségében mind a kért végrehajtás felfüggesztésének elrendelése, mind annak megtagadása valamilyen mértékben kivált bizonyos végleges hatásokat, és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró feladata, hogy mérlegelje a lehetséges megoldások mindegyikével együtt járó kockázatokat. Ez konkrétan különösen annak vizsgálatát foglalja magában, hogy az ideiglenes intézkedést kérő félnek a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztéséhez fűződő érdeke elsőbbséget élvez‑e a jogi aktus azonnali alkalmazásához fűződő érdekkel szemben. E vizsgálat során meg kell állapítani, hogy az említett jogi aktusnak az ügy érdemében eljáró bíróság általi esetleges megsemmisítése lehetővé tenné‑e a jogi aktus azonnali végrehajtása által előidézett helyzet visszafordítását, és ezt megfordítva a felfüggesztés milyen mértékben akadályozná a jogi aktus által követett célokat abban az esetben, ha a jogorvoslati kérelmet érdemben elutasítanák (a Bíróság elnökhelyettesének 2022. május 24‑i Puigdemont i Casamajó és társai kontra Parlament és Spanyolország végzése, C‑629/21 P(R), EU:C:2022:413, 248. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

144    Ami elsősorban a kért ideiglenes intézkedések elrendeléséhez fűződő érdeket illeti, hangsúlyozni kell, hogy a megtámadott határozat megsemmisítéséről szóló esetleges határozatot nem fosztaná meg a joghatásaitól az, ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítanák, és az Amazon ennek következtében köteles lenne haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattárat.

145    Kétségtelen, hogy az ezen adattárban a megtámadott határozat megsemmisítéséről szóló határozat meghozataláig közzétett információk a gyakorlatban véglegesen elveszítenék bizalmas jellegüket, mivel azokat többé nem lehetne kivonni harmadik személyek tudomásszerzése alól.

146    Mindazonáltal e rendelet 39. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy az említett adattárat folyamatosan naprakészen kell tartani, mivel annak tartalmaznia kell az említett rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett információkat a hirdetés óriásplatformot üzemeltető szolgáltató általi megjelenítésének teljes időtartama alatt, majd egy évig azt követően, hogy az adott hirdetés utoljára jelent meg az online interfészén.

147    Ebből következik, hogy a megtámadott határozat megsemmisítése esetén az Amazon többé nem lesz köteles a 39. cikkben előírt adattár összeállítására. Következésképpen a továbbiakban nem lesz köteles az Amazon Store‑on megjelenített hirdetésekkel kapcsolatos információk online megőrzésére, illetve a hirdetési kampányainak változásaival vagy az új hirdetési kampányaival kapcsolatos információk közzétételére. Az említett megsemmisítés tehát biztosítaná a hirdetők számára, hogy vonzóbb kereskedelmi környezetbe térjenek vissza, az Amazon számára pedig lehetővé tenné, hogy anélkül dolgozzon ki a hirdetési üzletágának irányításával kapcsolatos új stratégiákat, hogy a versenytársai ezen adattár révén tudomást szereznének azokról.

148    Az Amazonnak következésképpen ideiglenes intézkedések elrendelésének hiányában is érdeke fűződne a megtámadott határozat megsemmisítéséhez, és e megsemmisítés megőrizné tényleges érvényesülését. Egy ilyen helyzet megkülönbözteti a jelen ügyet azoktól, amelyekben a Bíróság az érdekek egymással szembeni mérlegelése során döntően arra támaszkodott, hogy a határozatban vagy jelentésben foglalt információk közzététele véglegesen megfosztaná minden joghatásától az ezen információk közzétételét elrendelő határozat esetleges megsemmisítését (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2016. március 2‑i Evonik Degussa kontra Bizottság végzése, C‑162/15 P‑R, EU:C:2016:142, 105. pont; a Bíróság elnökének 2017. március 1‑jei EMA kontra PTC Therapeutics International végzése, C‑513/16 P(R), EU:C:2017:148, 136. pont).

149    Mindezzel együtt, amint azt az Amazon állítja, és amint az a jelen végzés 126–137. pontjából kitűnik, ideiglenes intézkedések elrendelésének hiányában valószínűleg súlyos és helyrehozhatatlan kár éri az Amazont a megtámadott határozat megsemmisítéséről szóló határozat esetleges meghozatala előtt.

150    E körülmény azonban önmagában nem tekinthető döntőnek, mivel az érintett érdekek egymással szembeni mérlegelésének a célja éppen annak vizsgálata, hogy – a felperes érdekeinek a súlyos és helyrehozhatatlan kár elszenvedésének kockázatában álló sérelme ellenére – a megtámadott határozat azonnali végrehajtásához fűződő érdekek figyelembevétele indokolja‑e a kért ideiglenes intézkedések elrendelésének megtagadását (lásd ebben az értelemben: 1996. július 12‑i Egyesült Királyság kontra Bizottság végzés, C‑180/96 R, EU:C:1996:308, 90–92. pont; a Bíróság elnökének 2001. április 11‑i Bizottság kontra Cambridge Healthcare Supplies végzése, C‑471/00 P(R), EU:C:2001:218, 120. pont; a Bíróság elnökhelyettesének 2014. április 8‑i Bizottság kontra ANKO végzése, C‑78/14 P‑R, EU:C:2014:239, 40. pont).

151    E vizsgálatot illetően rá kell mutatni arra, hogy bár a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálatából az következik, hogy az Amazon az ideiglenes intézkedések meghozatalának hiányában ténylegesen súlyos és helyrehozhatatlan vagyoni jellegű kárt szenvedne, az Amazon által előterjesztett bizonyítékokból nem tűnik ki, hogy a 2022/2065 rendelet 39. cikkének az Amazon Store‑ra való, az ügy érdemében eljáró bíróság határozathozataláig történő alkalmazása veszélyeztetné az Amazon Store létét vagy hosszú távú fejlődését.

152    Mindenekelőtt nem állították és még kevésbé bizonyították, hogy az Amazon az ideiglenes intézkedések elrendelése hiányában ki lenne téve a tevékenységei megszűnése veszélyének.

153    Ezt követően a jelen végzés 121–125. pontjából kitűnik, hogy az Amazon nem bizonyította a jelentős és tartós piacirészesedés‑vesztés kockázatának abban az esetben való fennállását, ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elbírálása és az érdemi határozat meghozatala közötti időszakban alkalmazni kell az Amazon Store‑ra a 2022/2065 rendelet 39. cikkét.

154    Végül az ideiglenes intézkedés iránti kérelemből kitűnik, hogy az Amazonnak a hirdetési üzletágából származó bevételei a teljes bevételének mindössze 7%‑át teszik ki. Következésképpen a hirdetési stratégiák kidolgozására vonatkozó lehetőségeknek a 2022/2065 rendelet 39. cikkének alkalmazásából adott esetben eredő korlátozása csupán az Amazon tevékenységeinek korlátozott részére gyakorolna közvetlen hatást, mivel nem bizonyított, hogy az Amazon többi tevékenységére vonatkozó ilyen korlátozás közvetett hatásai jelentősek lennének.

155    Ami másodsorban a megtámadott határozat azonnali alkalmazásához fűződő érdeket illeti, hangsúlyozni kell, hogy a 2022/2065 rendelet az uniós jogalkotó digitális ágazatbeli szakpolitikájának központi elemét képezi. E szakpolitika keretében e rendelet nagy jelentőséggel bíró célokat követ, mivel – amint az a (155) preambulumbekezdéséből kitűnik – a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulásra, valamint egy olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására irányul, amelyben a Chartában foglalt alapvető jogok megfelelő védelmet élveznek.

156    Kétségtelen, hogy a Bizottság nem állította, és még kevésbé bizonyította, hogy a keresetről való érdemi döntéshozatalig a 2022/2065 rendelet 39. cikkének az Amazon Store‑ra való alkalmazását kizáró ideiglenes intézkedések elrendelése alkalmas lenne e célok megvalósításának végleges megakadályozására.

157    Mindazonáltal rá kell mutatni arra, hogy az e rendeletben előírt bizonyos kötelezettségek teljesítésének elmaradása az említett célkitűzések maradéktalan megvalósításának akár több évvel való eltolódásához vezet. A teljesítés ezen elmaradása tehát egy olyan online környezet esetleges fennmaradásának vagy kialakulásának a kockázatával jár, amely veszélyezteti a Chartában foglalt alapvető jogokat.

158    E megállapítást nem kérdőjelezheti meg az Amazon azon érve, amely szerint egy ilyen kockázat elkerülhető lenne, ha az Amazon Store‑ra az említett rendelet által a valamennyi közvetítő szolgáltatásra előírt kötelezettségeket alkalmaznák.

159    A 2022/2065 rendelet (75) és (76) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy az uniós jogalkotó egy olyan értékelést követően, amelynek megkérdőjelezése nem a kérdést előterjesztő bíróság feladata, arra az álláspontra jutott, hogy az online óriásplatformok fontos szerepet játszanak a digitális környezetben, és a kisebb platformokkal összehasonlítva eltérő mértékű és hatású társadalmi kockázatokkal járhatnak.

160    Közelebbről, e rendelet (95) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az online óriásplatformok által használt hirdetési rendszerek különös kockázatok forrásai, és további nyilvános és szabályozási felügyeletet igényelnek.

161    Ezért nem tekinthető úgy – anélkül, hogy túllépnénk az ideiglenes intézkedésről határozó bíró feladatain az uniós jogalkotó által végzett olyan értékelés figyelmen kívül hagyásával, amelynek téves jellegét nem bizonyították –, hogy amennyiben az Amazon Store‑ra kizárólag a 2022/2065 rendelet által a közvetítő szolgáltatások összességére előírt kötelezettségeket alkalmaznák, az alkalmas lenne arra, hogy kielégítő módon kiváltsa az említett rendelet 39. cikkéből eredő kötelezettségek e platformra történő alkalmazását.

162    Márpedig az uniós jogalkotó különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy az említett rendeletet a lehető leggyorsabban alkalmazzák az online óriásplatformokra. Így az említett rendelet 92. cikkéből és 93. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy e rendelet, jóllehet az csupán 2024. február 17‑étől alkalmazandó, az online óriásplatformokra már ezt megelőzően is alkalmazható.

163    Rá kell továbbá mutatni arra, hogy az Amazon állításával ellentétben a kért ideiglenes intézkedések elrendelése nem kizárólag a status quo fenntartását eredményezné. A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése ugyanis nem járna következményekkel sem a 2022/2065 rendeletben előírt általános kötelezettségek valamennyi közvetítő szolgáltatásra való alkalmazására, sem az Amazontól eltérő olyan online óriásplatformokra vonatkozó sajátos kötelezettségek teljesítésére, amelyeket a Bizottság az említett rendelet 33. cikkének (4) bekezdése alapján ilyen online óriásplatformnak minősített. Ebből következik, hogy a végrehajtás ilyen felfüggesztése az uniós jogalkotó által nem szándékolt módon módosíthatja a digitális ágazaton belüli versenyhelyzetet azáltal, hogy az Amazont az ezen ágazat többi olyan szereplőjére alkalmazandó rendszertől eltérő rendszer hatálya alá vonja, amelyek az e jogalkotó által meghatározott kritériumok alapján a fenti társaságéhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek.

164    Ezen elemek összességére tekintettel meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó által védett érdekek a jelen esetben elsőbbséget élveznek az Amazon anyagi érdekeivel szemben, így az érdekek egymással szembeni mérlegelése az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása mellett szól.

165    Következésképpen a Bíróság elnökhelyettese az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja annyiban, amennyiben az a megtámadott határozat azon részében való végrehajtásának felfüggesztésére irányul, amelynek értelmében az Amazon köteles összeállítani és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattárat.

 Az Amazon által másodlagosan előterjesztett kérelemről

 Érvelés

166    Az Amazon azt kéri, hogy a Bíróság a fellebbezésnek való helyt adás esetén biztosítson számára a fellebbezési eljárást befejező ítélet meghozatalától számított 28 napos határidőt a 2022/2065 rendelet 39. cikkében előírt adattár összeállítására és nyilvánosan hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítésére. Állítása szerint egy ilyen határidő műszaki szempontból szükséges e kötelezettség teljesítéséhez.

 Értékelés

167    Mindenekelőtt az Amazon másodlagosan előterjesztett kérelme nem tekinthető úgy, mint amely a Bíróság eljárási szabályzatának 174. cikke alapján benyújtható, mivel e rendelkezés előírása szerint a válaszbeadványban foglalt kérelmeknek a fellebbezésnek egészben vagy részben történő helyt adására vagy a fellebbezés egészben vagy részben történő elutasítására kell irányulniuk.

168    Ezt követően, mivel ezen eljárási szabályzat 170. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a fellebbező nem egészítheti ki az első fokon előterjesztett kérelmeit, ilyen jog – erre vonatkozó külön rendelkezés hiányában – az ellenérdekű fél számára sem biztosítható.

169    Márpedig az Amazon az első fokon előterjesztett kérelmeivel egyáltalán nem kérte a Törvényszéktől határidő megállapítását az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítása esetére.

170    Következésképpen, még annak feltételezése esetén is, hogy az Amazon másodlagosan előterjesztett kérelmét úgy kell értelmezni, mint amely az első fokon előterjesztett kérelmek kiegészítésére irányul, azt új kérelemként el kell utasítani (lásd analógia útján: a Bíróság elnökhelyettesének 2023. március 20‑i Xpand Consortium és társai kontra Bizottság végzése, C‑739/22 P(R), EU:C:2023:228, 20. pont).

171    Végül ezen új kérelem nem tekinthető a Bíróság eljárási szabályzatának 160. cikke szerinti, ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek sem, mivel ezen eljárási szabályzat 160. cikkének (4) bekezdése egy ilyen kérelem elfogadhatóságát annak külön beadványban való benyújtásától teszi függővé (lásd analógia útján: a Bíróság elnökhelyettesének 2023. március 20‑i Xpand Consortium és társai kontra Bizottság végzése, C‑739/22 P(R), EU:C:2023:228, 21. pont).

172    Ebből következik, hogy az Amazon másodlagosan előterjesztett kérelmét mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

 A költségekről

173    A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdésével összhangban ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

174    Ami a fellebbezési eljárás költségeit illeti, egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy e szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet annak 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a jelen ügyben a Bizottság kérte az Amazonnak a fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére kötelezését, és mivel ezen utóbbi pervesztes lett, úgy kell határozni, hogy az Amazon viseli a fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült saját költségein felül a Bizottság részéről ezen eljárással összefüggésben felmerült költségeket.

175    Másrészt az említett szabályzat 140. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet annak 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket. Következésképpen a Parlament és a Tanács maga viseli a fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült saját költségeit.

176    Ami az ideiglenes intézkedés iránti elsőfokú eljárás költségeit illeti, a Bíróság eljárási szabályzata 137. cikkének megfelelően, amely e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, a Bíróság elnökhelyettese jelenleg nem határoz a Bizottság és az Amazon költségeiről.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnökhelyettese a következőképpen határozott:

1)      A Bíróság elnökhelyettese az Európai Unió Törvényszékének elnöke által 2023. szeptember 27én hozott Amazon Services Europe kontra Bizottság végzés (T367/23 R, EU:T:2023:589) rendelkező részének 1. pontját hatályon kívül helyezi.

2)      A Bíróság elnökhelyettese a fellebbezést az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)      A Bíróság elnökhelyettese az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja annyiban, amennyiben az a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) 33. cikkének (4) bekezdése alapján az Amazon Storet online óriásplatformnak minősítő, 2023. április 25i C(2023) 2746 final bizottsági határozat azon részében való végrehajtásának felfüggesztésére irányul, amelynek értelmében az Amazon Store köteles összeállítani és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni az e rendelet 39. cikkében előírt adattárat.

4)      A Bíróság elnökhelyettese elutasítja az Amazon Services Europe Sàrl arra irányuló kérelmét, hogy a fellebbezésnek való helyt adás esetén biztosítsanak számára 28 napos határidőt a hirdetési adattár összeállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére.

5)      Az Amazon Services Europe Sàrl viseli a fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült saját költségein felül az Európai Bizottság részéről ezen eljárással összefüggésben felmerült költségeket.

6)      Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maga viseli a fellebbezési eljárással kapcsolatos költségeit.

7)      A Bíróság elnökhelyettese jelenleg nem határoz az ideiglenes intézkedés iránti elsőfokú eljárással kapcsolatos költségekről.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: angol.