A Törvényszék (harmadik tanács) T-635/19. sz., Fondazione Cassa di Risparmio di Pesaro és társai kontra Bizottság ügyben 2021. június 30-án hozott ítélete ellen a Fondazione Cassa di Risparmio di Pesaro és társai által 2021. szeptember 3-án benyújtott fellebbezés

(C-549/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbezők: Fondazione Cassa di Risparmio di Pesaro, Montani Antaldi Srl, Fondazione Cassa di Risparmio di Fano, Fondazione Cassa di Risparmio di Jesi, Fondazione Cassa di Risparmio della Provincia di Macerata (képviselők: A. Sandulli, S. Battini, B. Cimino avvocati)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének harmadik tanácsa által a Fondazione Cassa di Risparmio di Pesaro és társai kontra Bizottság ügyben (T-635/19) 2021. június 30-án hozott ítéletet;

következésképpen, amint azt első fokon kérelmezték, állapítsa meg és mondja ki az Európai Bizottság szerződésen kívüli felelősségét azért, mert az olasz nemzeti hatóságokhoz intézett jogellenes utasításokkal megakadályozta a Banca delle Marchénak a Fondo Interbancario italiano per Tutela dei Depositi (FITD) általi újratőkésítését;

következésképpen kötelezze az Európai Bizottságot a felpereseknek okozott kár megtérítésére a jogalapokban megjelölt kritériumok alapján, illetve a méltányosnak tekintett összeg erejéig;

vagy mindenesetre utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé az első fokon benyújtott kereset többi jogalapjának vizsgálata céljából;

az Európai Bizottságot kötelezze az első- és másodfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. Az első fellebbezési jogalap: az elsőfokú eljárásban összegyűjtött tények és bizonyítékok nyilvánvaló elferdítése és kiforgatása, a döntő tény vizsgálatának hiánya, valamint az indokolás illogikus és téves jellege.

A Törvényszék szerint az ügy irataiban szereplő bizonyítékok nem elegendőek annak bizonyítására, hogy az olasz hatóságok döntését a Bizottság meghatározó módon befolyásolta, és hogy ennélfogva nem önállóan döntöttek a Banca delle Marche szanálását illető határidőkre, részletes szabályokra és előfeltételekre vonatkozó saját értékeléseik alapján. Összefoglalva, a Törvényszék szerint a Banca dei Marche olasz hatóságok általi szanálását lényegében annak fizetésképtelen helyzete határozta meg. Ezen oknál fogva, jóllehet akadályozta/gátolta az FITD általi megmentést, a Bizottság nem tehető felelőssé a Banca delle Marche szanálásáról szóló határozatért. Ez a megállapítás a bizonyítékok nyilvánvaló elferdítésének minősül. Az eljárás során felmerült tények, bizonyítékok, valószínűsítő körülmények és beszerzett bizalmas dokumentumok egyértelműek: az olasz hatóságok minden esetben követték az Európai Bizottságtól kapott pontos utasításokból következő nyomatékos és leküzdhetetlen feltételrendszert. Az elsőfokú eljárás irataiból ugyanis bizonyossággal kitűnik, hogy: (i) az olasz hatóságok a Banca des Marches szanálásához képest minden lehetséges alternatív megoldásra törekedtek, és ezt lehetetlenné tette az Európai Bizottság ellenkezése; (ii) ezek az alternatív megoldások jelentősen korlátozták volna a részvényesekre és a kötvénytulajdonosokra gyakorolt káros hatásokat.

2. A második fellebbezési jogalap: az EUMSZ 340. cikk második bekezdésének, és különösen az uniós jog által az okozati összefüggés megállapítására vonatkozóan előírt követelmények megsértése és/vagy téves alkalmazása; a tényleges érvényesülés és a bizonyíték közvetlensége elvének megsértése.

Az okozati összefüggés megállapítása során a Törvényszék nyilvánvalóan összekeverte a kár „meghatározó” okát és a kár „kizárólagos” okát. A Bizottság magatartása nem is lehetett volna a Banca delle Marche szanálásának „kizárólagos” oka. Mindazonáltal, amint azt az elsőfokú eljárás felperesei részletesen dokumentálták és bizonyították, a Bizottság e magatartása – bizonyosan – „meghatározó” ok volt. Következésképpen a Törvényszék azáltal, hogy az okozati összefüggés fennállását kizárólag azon az alapon zárta ki, hogy a perbe vont európai intézmény magatartása nem „kizárólagos” oka a fellebbezők által hivatkozott kárnak, nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot a „kellően közvetlen okozati összefüggés” fogalmának értelmezése során. Ebből következik az EUMSZ 340. cikk második bekezdésének, valamint a tényleges érvényesülés és a bizonyíték közvetlensége elvének megsértése és/vagy téves alkalmazása.

____________