A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2021. március 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GM kontra Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és mások

(C-159/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: GM

Alperesek: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Alkotmányvédelmi Hivatal, Terrorelhárítási Központ

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Eljárási Irányelv¹ 11. cikkének (2) bekezdését, 12. cikke (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését, a 23. cikkének (1) bekezdését és annak b) pontját, a 45. cikkének (1), (3)–(5) bekezdését – az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkére figyelemmel –, hogy azok megkövetelik, hogy az ugyanezen irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében felsorolt, nemzetbiztonsági okkal összefüggő kivételek fennállása esetén a nemzetközi védelem tárgyában hozott, nemzetbiztonsággal összefüggő indokon alapuló elutasító vagy státusz-visszavonásról rendelkező határozatot hozó tagállami hatóságnak, a titkosítást megállapító szakhatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett kérelmező/menekült/oltalmazott és jogi képviselője számára mindenképpen biztosított legyen az ilyen indokon alapuló határozat alapjául szolgáló titkosított/minősített adatok, információk legalább lényegének megismerése és a döntéssel kapcsolatos eljárásban való felhasználás joga, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság arra hivatkozik, hogy a közlés a nemzetbiztonsági okkal ellentétes lenne?

Igenlő válasz esetén, pontosan mit kell érteni az ilyen döntés alapjául szolgáló titkosított indokok „lényege” alatt az Eljárási Irányelv 23. cikke (1) bekezdésének és az (1) bekezdés b) pontjának a Charta 41. és 47. cikkére figyelemmel történő alkalmazásakor?

Úgy kell-e értelmezni a Kvalifikációs Irányelv² 14. cikke (4) bekezdésének a) pontját, illetve 17. cikke (1) bekezdésének d) pontját, az Eljárási Irányelv 45. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (3)–(4) bekezdését, és (49) preambulumbekezdését, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján a menekült vagy oltalmazott státusz visszavonására, illetve a státuszból való kizárásra olyan indokolás nélküli határozat alapján kerül sor, amely kizárólag a nemzetbiztonság veszélyeztetését megállapító, ugyancsak indokolás nélküli, attól eltérést nem engedő kötelező erejű szakhatósági állásfoglalásra történő automatikus hivatkozáson alapul?

Úgy kell-e értelmezni az Eljárási Irányelv (20), (34) preambulumbekezdését, 4. cikkét, 10. cikkének (2), (3) bekezdését, (3) bekezdésének d) pontját és a Kvalifikációs Irányelv 14. cikke (4) bekezdésének a) és 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjait, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján olyan szakhatóság folytatja le a kizáró okkal kapcsolatos vizsgálatot, és hoz érdemében döntést arról, amelynek eljárására nem vonatkoznak az Eljárási és a Kvalifikációs Irányelv anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezései?

Úgy kell-e értelmezni a Kvalifikációs Irányelv 17. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy azzal ellentétes az olyan körülményre/bűncselekményre hivatkozó kizárás, amely már a menekültkénti elismerést kimondó jogerős ítélet/határozat meghozatala előtt is ismert volt, de nem alapozta meg a kizáró okot sem a menekültkénti elismerés, sem a kiegészítő védelem kapcsán?

____________

¹ A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013., L 180., 60. o.).

² A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011., L 337., 9. o.).