T‑309/04., T‑317/04., T‑329/04. és T‑336/04. sz. egyesített ügyek
TV 2/Danmark A/S és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Állami támogatások – A dán hatóságok által a TV 2 állami műsorszolgáltató javára a közszolgálati feladatának finanszírozása céljából hozott intézkedések – A közös piaccal részben összeegyeztethető, részben összeegyeztethetetlen állami támogatásoknak minősített intézkedések – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Az eljáráshoz fűződő érdek – Védelemhez való jog – Közszolgálati műsorszolgáltatás – Meghatározás és finanszírozás – Állami források – Indokolási kötelezettség – Vizsgálati kötelezettség”
Az ítélet összefoglalása
1. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége
(EK 230. cikk)
2. Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározása – A tagállamok mérlegelési jogköre
(EK 86. cikk, (2) bekezdés; amszterdami jegyzőkönyv)
3. Államok által nyújtott támogatások – Előzetesen új támogatásnak minősített állami intézkedés vonatkozásában hivatalos vizsgálati eljárást megindító bizottsági határozat – Indokolási kötelezettség
(EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 6. cikk)
1. A természetes vagy jogi személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset csak akkor fogadható el, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott aktus megsemmisítéséhez.
Ez az érdek feltételezi, hogy a jogi aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, vagy más megfogalmazás szerint a kereset – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat.
Így az állami támogatás kedvezményezettjének érdeke fűződik az említett támogatásokat a közös piaccal részben összeegyeztethetőnek, részben összeegyeztethetetlennek minősítő bizottsági határozat elleni eljáráshoz, amikor a Bizottság elemzéséből kitűnik az összeegyeztethetővé, illetve összeegyeztethetetlenné való minősítés egymástól függő és elválaszthatatlan jellege, amely kizárja a kereset elfogadhatóságának a megtámadott határozat két részre osztásával történő vizsgálatát, amely részek egyike a vitatott intézkedéseket a közös piaccal részben összeegyeztethetetlen támogatásoknak minősíti, másika pedig azokat részben összeegyeztethető támogatásoknak minősíti.
Továbbá az eljáráshoz fűződő érdek, amelynek létre kellett jönnie, és jelenleg is fenn kell állnia, és amelyet a kereset benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell elbírálni, következhet azon valós „kockázat” fennállásából, hogy bírósági eljárások befolyásolhatják a felperes jogi helyzetét, vagy abból, hogy bírósági eljárások „kockázata” jött létre és áll fenn.
(vö. 67., 68., 72–74., 79. pont)
2. A tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásánál, hogy mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak. Ebből kifolyólag e szolgáltatásoknak valamely tagállam általi meghatározását a Bizottság kizárólag nyilvánvaló hiba esetén kérdőjelezheti meg.
A tagállamok azon lehetőségét, hogy a műsorszolgáltatásra irányuló általános gazdasági érdekű szolgáltatást tágan határozzák meg – beleértve abba az általános műsor‑összeállítás sugárzását is –, nem kérdőjelezheti meg az a tény, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató egyébként kereskedelmi jellegű – különösen a reklámidők értékesítésére irányuló – tevékenységeket is folytat. Az ilyen megkérdőjelezhetőség ugyanis azt jelentené, hogy a műsorszolgáltatásra irányuló általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak még a meghatározását is a finanszírozásának módjától tennénk függővé. Márpedig az általános gazdasági érdekű szolgáltatást elméletileg azon általános érdekre tekintettel kell meghatározni, amelynek e szolgáltatás meg kíván felelni, nem pedig azon eszközökre tekintettel, amelyek e szolgáltatás nyújtását biztosítani fogják.
(vö. 101., 107., 108. pont)
3. Az „állami támogatásokra vonatkozó eljárásról” szóló 659/1999 rendelet 6. cikkének megfelelően, amikor a Bizottság valamely nemzeti intézkedés vonatkozásában hivatalos vizsgálati eljárás indításáról határoz, az eljárást megindító határozat szorítkozhat a vonatkozó ténybeli és jogi kérdések összefoglalására, a szóban forgó állami intézkedés támogatási jellegére vonatkozó „előzetes értékelésre” és a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerült kétségek ismertetésére. Ugyanezen 6. cikk szerint az eljárást megindító határozatnak lehetővé kell tennie az érintett felek számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a hivatalos vizsgálati eljárásban, amelynek során lehetőséget kapnak érveik kifejtésére. E célból elegendő, hogy az érintett felek megismerjék, hogy a Bizottság milyen érvelés alapján jutott előzetesen arra a megállapításra, hogy a szóban forgó intézkedés a közös piaccal összeegyeztethetetlen új támogatást jelenthet.
(vö. 138., 139. pont)