T‑317/05. sz. ügy

Kustom Musical Amplification, Inc.

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Térbeli védjegy bejelentése – Gitár formája – Feltétlen kizáró ok – A védelemhez való jog megsértése – Indokolás – A 40/94/EK rendelet 73. cikke”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Az OHIM határozatai – A védelemhez való jog tiszteletben tartása

(40/94 tanácsi rendelet, 73. cikk)

2.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása

(40/94 tanácsi rendelet, 73. cikk)

1.      A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési tanácsának azon határozata sérti a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 73. cikkét – miszerint az OHIM határozatai csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni –, amely figyelembe vesz valamely közösségi védjegy‑bejelentési kérelem elutasítására vonatkozó határozathozatalkor olyan ténybeli elemeket, amelyeket nem közöltek a határozat elfogadása előtt a felperessel. E sérelem e határozat rendelkező részére is kihat, mivel a fenti tényelemeken alapul.

(vö. 45–46., 55. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 73. cikke első mondata szerinti egyéni határozatok indokolási kötelezettségének kettős célja van: lehetővé teszi egyrészt az érdekelt számára, hogy megismerhesse a meghozott intézkedés okait, és ezáltal védhesse jogait, másrészt a közösségi bíróság számára, hogy ellenőrzést gyakorolhasson a határozat jogszerűsége felett. Azt a kérdést, hogy valamely határozat indokolása kielégíti‑e ezen igényeket, nemcsak szövegezése, de a szövegösszefüggés fényében, valamint az érintett területet szabályozó jogszabályok együttesének fényében is kell értékelni.

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsa határozatának alapjául szolgáló ténybeli elemeknek az Elsőfokú Bíróság vizsgálata időpontjában nem elérhető internetcím útján, vagy elérhető internetcím útján, de az elbíráló vagy a fellebbezési tanács vizsgálata óta ténylegesen vagy lehetségesen megváltozott tartalommal történő közlése nem minősül megfelelő indokolásnak, mivel nem teszi lehetővé az Elsőfokú Bíróság számára, hogy ellenőrzést gyakorolhasson a határozat jogszerűsége felett.

(vö. 57., 59. pont)