Language of document : ECLI:EU:T:2015:477

T‑436/12. sz. ügy

Deutsche Rockwool Mineralwoll GmbH & Co. OHG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A Rock & Rock közösségi ábrás védjegy – A korábbi MASTERROCK, FIXROCK, FLEXIROCK, COVERROCK és CEILROCK nemzeti szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja”

Összefoglaló – a Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2015. július 8.

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

3.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A Rock & Rock ábrás védjegy és a MASTERROCK, FIXROCK, FLEXIROCK, COVERROCK és CEILROCK szóvédjegyek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

6.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 16. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 18. pont)

3.      A német átlagfogyasztókból és építőipari szakemberekből álló érintett vásárlóközönség szempontjából nem áll fenn a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség a Nizzai Megállapodás szerinti 2., 19. és 27. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében közösségi védjegyként bejelentett Rock & Rock ábrás megjelölés, valamint a korábban Németországban a 6., 17., 19., illetve 37. osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott MASTERROCK, FIXROCK, FLEXIROCK, COVERROCK és CEILROCK szóvédjegyek között.

Az ütköző megjelölésekkel jelölt áruk részben hasonlók, részben pedig enyhén hasonlók vagy eltérők. Ezenkívül, az érintett közönség figyelmi szintje különösen magas, és az ütköző megjelölések között csupán enyhe mértékű hasonlóság áll fenn, ami ráadásul egy olyan elemnek köszönhető, amely az érintett áruk tekintetében nagymértékben leíró és pozitív értékítéletet hordoz, az érintett szolgáltatások tekintetében pedig pozitív értékítéletet hordoz. Végül a korábbi védjegyek megkülönböztető képessége – a CEILROCK védjegy kivételével, amelynek megkülönböztető képessége átlagos – enyhe.

Az ütköző megjelölések átfogó értékelése keretében, tekintettel arra, hogy az érintett közönség figyelmi szintje a szóban forgó termékek megvásárlásakor különösen magas, az ütköző megjelölések közötti vizuális, hangzásbeli és fogalmi eltérések elegendőek ahhoz, hogy – egyes áruk hasonlósága ellenére – kizárják azt, hogy a közös „rock” elem meglétéből eredő hasonlóságok az átlagos német fogyasztók és az építésügyi ágazat szakembereinek képzetében összetéveszthetőséget okozzanak.

Mivel a jelen esetben a „rock” elem igencsak leíró jellegű, illetve pozitív értékítéletet hordoz a korábbi védjegyekkel jelölt áruk és szolgáltatások tekintetében, nem alkalmas arra, hogy valamely védjegycsalád közös törzselemét képezze. A közös „rock” elemet tartalmazó védjegyek védjegycsaládkénti elismerése éppen a „rock” elem monopolizálásához vezetne, amely elem igencsak leíró jellegű, illetve a korábbi védjegyekkel jelölt áruk és szolgáltatások tekintetében pozitív értékítéletet hordoz. A védjegycsalád meglétének elismerése által kiszélesített oltalom a gyakorlatban azt jelentené, hogy egyetlen másik gazdasági szereplő sem lajstromoztathatna olyan védjegyet, amely a „rock” elemet tartalmazza, illetve adott esetben még azt is megtilthatnák számára, hogy ezt az elemet reklámszövegekben vagy hirdetési anyagokban használja. A szabad verseny efféle korlátozása, amely az angol alapszókincs részét képező szó egyetlen gazdasági szereplő részére történő fenntartásából eredne, nem igazolható a korábbi védjegyek jogosultjainak alkotói vagy reklámozási erőfeszítéseinek rekompenzálására irányuló törekvésekkel. Ugyanis, amikor nem a használat révén megerősödött megkülönböztető képességről van szó, az a kereskedelmi érték, amelyet az említett jog fenntartása képvisel, nem a jogosult ezen erőfeszítéseinek eredménye, hanem kizárólag a szó azon – a szóban forgó nyelv által előre meghatározott – jelentéséből ered, amely az érintett áruk és szolgáltatások jellemzőire utal.

(vö. 19., 24., 81., 83., 86., 96., 97. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26., 27. pont)

5.      Valamely védjegy alkotóeleme leíró jellegének megállapításakor ezen elem arra vonatkozó, viszonylag jelentős képességét kell értékelni, hogy az mennyire képes hozzájárulni ahhoz, hogy azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, mint valamely meghatározott vállalkozástól származókat azonosítsa, és így ezen árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse más vállalkozások áruitól és szolgáltatásaitól. Ezen értékelés során többek között a szóban forgó elem azzal kapcsolatos, önmagában rejlő képességeit kell figyelembe venni, hogy az esetleg nincs‑e híján bárminemű leíró jellegnek azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták.

(vö. 28. pont)

6.      A gondolati képzettársítás (asszociáció) veszélye az összetéveszthetőség egy speciális esete, amelyet az jellemez, hogy miközben a szóban forgó védjegyeket a célközönség közvetlenül nem tévesztheti össze, mégis úgy fogja fel őket, mint ugyanazon védjegyjogosult két különböző védjegyét. E kritérium figyelembevételéhez az szükséges, hogy a törlési kérelem több olyan védjegyen alapuljon, amely olyan közös jellegzetességeket mutat, amelyek alapján azokat ugyanazon sorozat vagy család részét képezőknek lehet tekinteni. Ugyanakkor, a védjegysorozat vagy védjegycsalád megléte, mint tényező, csak akkor releváns, ha a közös elem alkalmas a megkülönböztetésre. Ugyanis amennyiben ez az elem leíró jellegű, nem okozhat összetéveszthetőséget.

A védjegycsaládok esetében biztosított szélesebb oltalomra nem lehet sikerrel hivatkozni olyan esetben, amikor a korábbi védjegyek közös eleme leíró jellegű az érintett áruk és szolgáltatások tekintetében. Ugyanis az olyan szó, amely az említett áruk vagy szolgáltatások jellegére utal, nem alkalmas arra, hogy valamely védjegycsalád megkülönböztetésre alkalmas, közös törzselemét képezze.

Az összetéveszthetőség elkerülése érdekében a szélesebb oltalom még védjegycsalád esetében sem biztosított olyankor, amikor a későbbi védjegy olyan jellegzetességeket mutat, amelyek alapján azt a sorozathoz lehetne kapcsolni. Nem ez az eset áll fenn például olyankor, amikor a sorozatba tartozó korábbi védjegyek közös elemét a bejelentett védjegyben eltérő jelentéstartalommal használják.

(vö. 79., 80., 87. pont)