T‑442/12. sz. ügy

Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Dömping – Kínából származó borkősav behozatala – A végleges dömpingellenes vám módosítása – Részleges időközi felülvizsgálat – Piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállása – A főbb ráfordításoknak az alapvetően a piaci értékeket tükröző költségei – A körülmények megváltozása – Indokolási kötelezettség – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásáról szóló határozat elfogadására vonatkozó határidő – Védelemhez való jog – Az 1225/2009/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2017. június 1.

1.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadása – Feltételek – A gyártókra háruló bizonyítási teher – A bizonyítékoknak az intézmények általi értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, a), b) és c) pont)

2.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadása – Feltételek – A főbb ráfordítások költségei, amelyeknek alapvetően a piaci értékeket kell tükrözniük – A gyártókra háruló bizonyítási teher

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont, első francia bekezdés)

3.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – Az intézmények mérlegelési jogköre – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadását alátámasztó körülményekre vonatkozó értékelés megváltoztatása – Megengedhetőség

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont, és 11. cikk, (6) bekezdés)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet

(EUMSZ 296. cikk)

5.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott, nem piacgazdaságú országból származó behozatalok – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának elnyerését valamely gyártó számára lehetővé tévő feltételek értékelési eljárása – Az említett rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második albekezdésében előírt három hónapos határidő Bizottság általi túllépése – Következmények

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, a), b) és c) pont, második albekezdés)

6.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Vizsgálat – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Az intézmények arra vonatkozó kötelezettségei, hogy e kötelezettségeket összeegyeztetve az érintett vállalkozások tájékoztatását biztosítsák és az információk bizalmas jellegét tiszteletben tartsák – A tájékoztatási kötelezettség megsértése – Feltételek – Olyan információk közlésének megtagadása, amelyek hasznosak lehetnek a vállalkozás védekezéséhez

(1225/2009 tanácsi rendelet, 20. cikk, (2) bekezdés)

7.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes eljárás – Védelemhez való jog – Bírósági felülvizsgálat – Olyan indokok figyelembevétele, amelyek nem képezik a védelemhez való jog állítólagos megsértését okozó jogi aktus alapját – Megengedhetetlenség

(1225/2009 tanácsi rendelet, 20. cikk, (2) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 41–46. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 47–64. pont)

3.      Az intézmények a dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálata keretében általuk elvégzendő visszamenőleges és jövőre irányuló elemzés keretében megváltoztathatják az értékelésüket azon körülmények vonatkozásában, amelyek alátámasztják a piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadását.

Nem lenne ugyanis logikus, ha az intézmények kötelesek lennének arra, hogy az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontját az időszaki felülvizsgálat keretében szolgáltatott bizonyítékok alapján tévesnek bizonyuló módon alkalmazzák önmagában amiatt, hogy az első vizsgálat során ilyen alkalmazásra került sor. Ez a következtetés még inkább logikátlan lenne azt figyelembe véve, hogy az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdése alapján kizárólag az időszaki felülvizsgálat teszi lehetővé az intézkedések módosítását, míg a lejáró intézkedések felülvizsgálata kizárólag azok hatályon kívül helyezéséhez vagy fenntartásához vezethet.

(vö. 83., 84. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 89–98. pont)

5.      Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második albekezdése a jelen ügy tényállásának időpontjában hatályos változatában azt írta elő, hogy azt a kérdést, hogy a gyártó megfelel‑e az e rendelkezés első bekezdésében említett, a piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának megadását alátámasztó kritériumoknak, a vizsgálat megkezdésétől számított három hónapon belül kell elbírálni, miután külön konzultációkat folytattak a tanácsadó bizottsággal, és miután az Unió érintett gazdasági ágazata számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételéhez.

Azonban a három hónapos határidőnek a Bizottság általi túllépésére vonatkozó következményekre nézve az említett rendelkezés semmiféle útmutatást nem tartalmaz. Ugyanis e határidőnek a Bizottság általi túllépése nem minden esetben vonja maga után automatikusan az ezt követően elfogadott rendelet megsemmisítését.

Így az említett három hónapos határidő túllépése csak abban az esetben befolyásolja az ezt követően elfogadott rendelet jogszerűségét, ha az érintett vállalkozás bizonyítja, hogy ha azt a határidőn belül fogalmazzák meg, a piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának a megadása iránti kérelmére adott válasz más lehetett volna, kedvezőbb az említett fél érdekei szempontjából.

(vö. 111., 113., 115. pont)

6.      Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint a dömpingellenes vizsgálati eljárásban érintett felek végső tájékoztatást kérhetnek azon lényeges tényekkel és szempontokkal kapcsolatban, amelyeken a végleges intézkedések bevezetésére vagy a vizsgálat, illetve az eljárás intézkedések alkalmazása nélküli megszüntetésére irányuló javaslatok alapulnak.

Ezenkívül az uniós jog alapvető elvei közé tartozik a védelemhez való jog tiszteletben tartása minden olyan eljárásban, amely valamely személlyel szemben indult, és e személyre nézve kedvezőtlen intézkedéshez vezethet, és ezt a jogot még az eljárásra vonatkozó szabályozás hiányában is biztosítani kell. Ezen elv tiszteletben tartása alapvető jelentőséggel bír a dömpingellenes vizsgálati eljárásokban.

Ezen elv alapján az érintett vállalkozásoknak a közigazgatási eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifejtsék a hivatkozott tények és körülmények helytállóságával és relevanciájával kapcsolatos, valamint a Bizottság által a dömpingmagatartás fennállására és az abból eredő kárra vonatkozóan tett állításnak az alátámasztására felhasznált bizonyítékokkal kapcsolatos álláspontjukat.

Az uniós intézményeket a dömping elleni küzdelem területén terhelő tájékoztatási kötelezettséget össze kell egyeztetni a bizalmas információk tiszteletben tartásának a kötelezettségével. Ugyanakkor a bizalmas információk tiszteletben tartásának a kötelezettsége nem foszthatja meg a védelemhez való jogot az alapvető tartalmától. Az uniós intézmények által rendelkezésre bocsátott információk elégséges jellegét a kért információk konkrét jellegének szintje alapján kell értékelni.

Ami különösen azt a helyzetet illeti, hogy a Bizottság megtagadta az érintett termékek rendes értékének meghatározásával kapcsolatos információknak valamely dömpingellenes vizsgálat alá vont vállalkozással való közlését, a Bizottság által végzett részletes számításoknak és az e számításokhoz felhasznált adatoknak az ismerete általánosságban lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy a védelmük érdekében hasznosabb észrevételeket tegyenek. Ebben az esetben ugyanis pontosan ellenőrizni tudják azt, hogy a Bizottság hogyan használta fel ezeket az adatokat, és azokat összehasonlíthatják a saját számításaikkal, ami lehetővé teheti a számukra a Bizottság által esetlegesen vétett azon hibák azonosítását, amelyek egyébként nem észlelhetők. Ezenfelül az érintett vállalkozás nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy az intézmények ezt követően hozott határozata eltérő lett volna, ha e vállalkozás rendelkezett volna az említett információkkal, hanem csak azt kell bizonyítania, hogy ez a lehetőség nem zárható ki teljes mértékben, mivel a védelemhez való jogot ily módon konkrétan érintő eljárási szabálytalanság hiányában jobban tudta volna biztosítani a védelmét.

(vö. 138–140., 142., 143., 156., 157. pont)

7.      Valamely jogi aktus jogszerűségét az aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi elemek függvényében kell elbírálni, így a Törvényszék nem helyettesítheti a dömpingellenes vizsgálati eljárás során hivatkozott indokokat olyan más indokokkal, amelyeket először előtte hoztak fel.

Következésképpen az, ha a Bizottság megtagadja az érintett termékek rendes értékének meghatározásával kapcsolatos információk hozzáférhetővé tételét valamely dömpingellenes vizsgálat alá vont vállalkozással szemben, nem igazolható az eljárásnak a Törvényszék előtti szóbeli szakasza során hivatkozott indokkal, azaz az említett vállalkozás versenytársa kereskedelmi érdekeinek a védelmével.

(vö. 153. pont)