T‑558/08. sz. ügy
Eni SpA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Paraffinviasz‑piac – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – Az árak rögzítése – A jogsértés bizonyítása – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Egyenlő bánásmód – Súlyosító körülmények – Visszaesés – Indokolási kötelezettség – Enyhítő körülmények – Kifejezetten csekély mértékű részvétel – Gondatlanságból elkövetett jogsértés – Védelemhez való jog – Korlátlan felülvizsgálat”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2014. december 12.
1. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Fogalom – A tanúsítandó piaci magatartásra vonatkozó szándékegység – Bennfoglaltság – A korlátozás bizonyos elemeire vonatkozó tárgyalások folytatása – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
2. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Versenyellenes cél vagy hatás – Vélelem – Feltételek
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítás – A jogsértés különböző megnyilvánulásaiból következő bizonyíték – Megengedhetőség – Valószínűsítő körülmények csoportjának igénybevétele – Az egyenként vizsgált valószínűsítő körülmények bizonyító erejének megkövetelt szintje – Okirati bizonyítékok – Szempontok – A szolgáltatott bizonyítékok hitelessége – A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
4. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Versenyfelügyeleti eljárás – Alkalmazhatóság – Terjedelem – Következmények
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Valamely kartell fő résztvevői által az engedékenységi közlemény alkalmazásából eredő előnyökben való részesülés érdekében valamely vállalkozás terhére önként szolgáltatott bizonyítékok bizonyító ereje – Az említett vállalkozás érdekeivel ellentétes nyilatkozatok – Jelentős bizonyító erő
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)
6. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Fogalom – Versenyellenes célú találkozókon való részvétel – Bennfoglaltság – Feltétel – A meghozott döntésektől való elhatárolódás hiánya – Értékelési szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – Versenyellenes megállapodás megkötésében megnyilvánuló jogsértést megállapító bizottsági határozat – Okirati bizonyítékokon alapuló határozat – A szankcionált vállalkozás említett megállapodáshoz fűződő üzleti érdekének hiánya – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
8. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A jogsértés súlyának mérlegelésekor figyelembe veendő tényezőkkel arányos bírságkiszabás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 49. cikk, (3) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
10. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az egyenlő bánásmód elve – Objektíve eltérő helyzetben lévő vállalkozások közötti különbségek – Megengedhetőség
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
11. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Passzív szerep – Kifejezetten csekély mértékű részvétel – A kartell végrehajtásának tényleges elkerülése – Értékelési szempontok
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 3. pont, első francia bekezdés, és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, harmadik francia bekezdés)
12. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményei alapján való értékelése
(EK 253. cikk)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Súlyosító körülmények – Visszaesés – Olyan anyavállalat, amelyet valamely leányvállalattal szemben hozott korábbi határozatban nem szankcionáltak, és amelyhez ennek keretében kifogásközlést sem címeztek – Kizártság
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 28. pont, első francia bekezdés)
14. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető vélelem – Az e vélelmet megdönteni kívánó társaság bizonyítási kötelezettségei
(EK 81. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 25–27., 133. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 28., 29., 149., 150. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 30., 34–45., 65., 116., 143., 251. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 31–33. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 46–51., 63., 86. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 69., 70., 104., 106. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 111–113. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 160–162., 314. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 165–170., 175., 186. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 181–185. pont)
11. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 29. pontjának harmadik francia bekezdése szerint a bírság alapösszege csökkenthető, ha a Bizottság enyhítő körülményeket állapít meg, így többek között akkor, amikor az érintett vállalkozás bizonyítékkal szolgál arra, hogy részvétele a jogsértésben kifejezetten csekély, és következésképpen bizonyítja azt is, hogy mialatt részt vett a jogsértő megállapodásokban, a piacon versenyző magatartás tanúsításával ténylegesen elkerülte azok végrehajtását. E két körülmény együttes feltételt képez. Ugyanezen pont szerint annak puszta ténye, hogy egy vállalkozás a jogsértésben rövidebb ideig vett részt, mint a többi vállalkozás, nem számít enyhítő körülménynek, hiszen ez a tény már az alapösszegben is tükröződik.
A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 3. pontjának első francia bekezdése szerint valamely vállalkozásnak a jogsértés megvalósításában betöltött „kizárólag passzív […] vagy »a vezetőt követő« szerep[e]” enyhítő körülménynek minősülhetett. A 2006. évi iránymutatásban szereplő „kifejezetten csekély mértékű részvétel” fogalmát az 1998. évi iránymutatásban szereplő „kizárólag passzív szerep” fogalmával analóg módon kell értelmezni.
Így a passzív szerep az érintett vállalkozás által „visszafogottabb magatartás” elfogadását, azaz a versenyellenes megállapodás vagy megállapodások kidolgozásában játszott aktív részvételtől való tartózkodást feltételezi. Hasonlóképp a vállalkozás kartellben betöltött passzív szerepét alátámasztó tényezőként figyelembe lehet venni azt, ha a vállalkozás a kartell többi rendes tagjához képest jelentősen ritkábban vett részt a megbeszéléseken, ha később lépett arra a piacra, ahol a jogsértés történt, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a jogsértésben, vagy ha a jogsértésben részt vevő más vállalkozás képviselője erre vonatkozóan kifejezetten nyilatkozatot tesz. Ezenkívül az a tény, hogy az egy és ugyanazon kartellben részt vevő más vállalkozások esetleg aktívabbak voltak, mint az adott résztvevő, nem jelenti ugyanakkor azt, hogy ez utóbbi kizárólag passzív vagy követő szerepet töltött be. Ugyanis egyedül a teljes passzivitást lehetne számításba venni, és azt az arra hivatkozó félnek kell bizonyítania. Márpedig ilyen teljes passzivitást nem lehet abból levezetni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás maga nem szervezett titkos versenyellenes találkozókat.
Egyébiránt azon tényt, hogy valamely vállalkozás – amely esetében bizonyított, hogy versenytársaival együtt árakra vonatkozó összehangolásban vett részt – olyan piaci magatartást tanúsított, amely nem felelt meg annak, amelyben a versenytársaival megegyezett, nem kell feltétlenül enyhítő körülményként figyelembe venni a kiszabandó bírság összegének meghatározásakor. Ugyanis az olyan vállalkozás, amely a versenytársakkal való összehangolás ellenére többé‑kevésbé független piaci politikát folytat, lehet, hogy egyszerűen csak a saját előnyére próbálja felhasználni a kartellt. Ezzel összefüggésben azt kell megvizsgálni, hogy ilyen körülmények alapján megállapítható‑e, hogy azon időszak alatt, amíg a felperes tartotta magát a jogsértő megállapodásokhoz, a piacon versenyző magatartást folytatva ténylegesen kivonta‑e magát a végrehajtásuk alól, vagy legalább egyértelműen és nagymértékben megszegte‑e az e kartell végrehajtására irányuló kötelezettségeket olyannyira, hogy ezáltal megzavarta annak működését.
(vö. 189–191., 195., 196., 215., 216., 245., 246. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 234. pont)
13. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 28. pontja szerint a bírság alapösszege emelhető, ha a Bizottság súlyosító körülményeket állapít meg. A súlyosító körülmények egyike a visszaesés.
A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve értelmében nem fogadható el, hogy a Bizottság a visszaesés mint súlyosító körülmény megállapítása keretében úgy ítélje meg, hogy valamely társaságot felelősnek kell nyilvánítani olyan korábbi jogsértésért, amelynek vonatkozásában a Bizottság nem szankcionálta őt határozattal, és amelynek megállapítása keretében nem címzett hozzá kifogásközlést. Az ilyen társaságnak ugyanis a korábbi jogsértést megállapító határozat elfogadásához vezető eljárás során nem tették lehetővé, hogy előadja érveit annak érdekében, hogy a saját vonatkozásában vitassa a korábbi határozattal érintett többi társasággal való gazdasági egység esetleges fennállását. E következtetés annál is inkább indokolt, mert – noha kétségtelen, hogy az arányosság elve megköveteli, hogy a szóban forgó jogsértés és egy, a versenyszabályokba ütköző korábbi jogsértés között eltelt időt figyelembe vegyék annak értékelése során, hogy a vállalkozás mennyire hajlamos e szabályok megsértésére – a visszaesés megállapítása tekintetében a Bizottságot nem kötheti esetleges elévülési idő, és mert ennélfogva e megállapítást sok évvel valamely jogsértés megállapítása után is meg lehet tenni, olyan időpontban, amikor az érintett vállalkozás legalábbis képtelen az ilyen gazdasági egység fennállását vitatni.
Végül nem fogadható el, hogy ha az anyavállalat a leányvállalat tőkéjének szinte teljes egészében tulajdonosa, akkor az anyavállalat is címzettje legyen annak a figyelmeztetésnek, amelyet a leányvállalat kapott a Bizottság egy olyan korábbi határozata alapján, amelyben versenyjogi jogsértés miatt a Bizottság e leányvállalatot szankcióval sújtotta. Ugyanis, noha valóban ésszerű következtetés lehet, hogy az anyavállalatnak ténylegesen tudomása van a Bizottság által azon leányvállalata részére címzett korábbi határozatról, amely tőkéjének szinte teljes egészével rendelkezik, e tudomás nem orvosolhatja azt a tényt, hogy a korábbi határozatból hiányzik annak megállapítása, hogy ezen anyavállalat és leányvállalata gazdasági egységet alkot, hogy ez alapján az említett anyavállalatot felelőssé lehessen tenni a korábbi jogsértésért, és a vele szemben kiszabott bírságok összegét visszaesés címén növelni lehessen.
(vö. 274., 295–298. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 282–285. pont)