A HL-ben megjelent közlemények

 

A KM Europa Metal AG, Tréfimétaux S.A. és az Europa Metalli S.p.A. által 2004. április 1-jén az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-127/04. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: angol)

A KM Europa Metal AG, Osnabruck (Németország), a Tréfimétaux S.A., Courbevoie Cedex (Franciaország) és az Europa Metalli S.p.A., Firenze (Olaszország), képviseli M. Siragusa, A. Winckler, G. Cesare Rizza, T. Graf és Piergiovanni ügyvédek, 2004. április 1-jén keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperesek a következő döntés meghozatalát kérik az Elsőfokú Bíróságtól:

jelentős mértékben csökkentse a Bizottság COMP/E-1/38.240. sz. ügyben 2003. december 16-án hozott határozatában kiszabott pénzbírságot;

kötelezze a Bizottságot a perköltségek, valamint a KME-re kiszabott pénzbírság megfizetésének biztosítására a felperesek által, a bírósági eljárás idejére, létrehozott bankgarancia költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felperesek megsértették -, többek között - az EK-Szerződés 81. cikkét és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését, amikor olyan megállapodásokban vettek részt, illetve olyan összehangolt magatartásokat folytattak, amelyek a tekercselt ipari rézcsövek EGT piacát érintik. Ezen az alapon szabott ki a Bizottság együttesen és egyenként a felperesekre összesen 18 990 000 euró pénzbírságot.

A felperesek az EK és az EGT versenyszabályok megsértése tekintetében nem vitatják a Bizottság határozatában foglalt megállapításokat, de azt állítják, hogy a pénzbírság összegének megállapítása során a Bizottság több ténybeli és jogi hibát követett el. Először is azt állítják, hogy a pénzbírság alapösszege és az időtartam elem meghatározása során a Bizottság megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód alapelvét, mivel nem vette figyelembe a kérdéses megállapodások piacra gyakorolt hatásának statisztikailag jelentéktelen voltát, sem a kartell tevékenységében történt változásokat.

Emellett a felperesek állítása szerint a jogsértés súlyosságának mérlegelése során, mivel a feldolgozóipari szolgáltatások piaca helyett a félkész termékek piacának (ipari rézcsövek) méretét vette figyelembe, a Bizottság nagymértékben túlértékelte a kérdéses megállapodások gazdasági hatását.

A felperesek azt is állítják, hogy a Bizottság tévesen elmulasztott figyelembe venni bizonyos enyhítő körülményeket, nevezetesen a megállapodások felperesek általi végrehajtásának korlátozott voltát, a jogsértés önkéntes és azonnali abbahagyását, az ipari rézcső gyártás strukturális válságát, és a felperesek együttműködését a Bizottsággal. A felperesek azt állítják, hogy a pénzbírság összegének 30%-os csökkentése téves ténymegállapításon alapul és nincs összhangban sem a Bizottság, sem a Bíróság joggyakorlatával. Emellett azt állítják, hogy a Bizottság jogtalanul tett különbséget közöttük és egy másik vállalkozás között, amikor bizonyos enyhítő körülményeket csak ez utóbbi vállalkozás tekintetében vett figyelembe és így azt minden objektív ok nélkül kedvezőbb elbánásban részesítette.

____________