A Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Valenciana (Spanyolország) által 2023. november 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Asociación Española de Fabricantes de Máquinas Recreativas y de Juego (Aseseam) és társai kontra Conselleria de Hacienda y Modelo Económico de la Generalitat Valenciana

(C-719/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Valenciana

Az alapeljárás felei

Felperesek: Asociación Española de Fabricantes de Máquinas Recreativas y de Juego (Aseseam), Asociación de Empresarios de Máquinas Recreativas de la Comunidad Valenciana (Andemar CV), Asociación Provincial de Empresas Comercializadoras de Empresas de Máquinas Recreativas y de Azar de Alicante (Apromar-Alicante) y Federación Empresarial de Hostelería de Valencia

Alperes: Conselleria de Hacienda y Modelo Económico de la Generalitat Valenciana

Az eljárásban részt vesz: Organización Nacional de Ciegos Españoles (ONCE)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 26., az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal ellentétes a 97/2021. sz. rendeletnek a B kategóriás játékgépek üzemeltetésére vonatkozóan az 1/2021. sz. törvény hatálybalépését megelőző kiadott engedélyeknek az említett törvény hatálybalépését követő megújításának lehetőségét kizáró 9. cikkében, valamint a Ley 1/2020, de 11 de julio de la Generalitat Valenciana, de regulación del juego y de prevención de la ludopatía en la Comunidad Valenciana (Valencia autonóm közösség kormányzatának a szerencsejátékok szabályozásáról és a játékszenvedély megelőzéséről szóló, 2020. július 11-i 1/2020. sz. törvénye) tizedik átmeneti rendelkezésében foglalthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a már említett törvény hatálybalépésétől számított öt évre szóló moratóriumot állapított meg a szerencsejáték-létesítményekre és a B kategóriás játékgépek működtetésére vonatkozó új engedélyek kiadása tekintetében, mivel e korlátozások összeegyeztethetetlenek a vállalkozás és a letelepedés szabadságának, valamint a tevékenység szabad gyakorlása és a piachoz való hozzáférés fent említett elveivel?

Az előző kérdésre adott választól függetlenül: Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 26., az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal ellentétes a 97/2021. sz. rendelet 9. cikkében és az 1/2020. sz. törvény tizedik átmeneti rendelkezésében előírthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amennyiben azok csak a magánszektort (az ezeket felállító vendéglátóipari és hasonló vállalkozásokat, valamint közvetve az ilyen B kategóriás gépek gyártóit) érintik, amelyek tekintetében a működtetéssel összefüggő korlátozások kerültek előírásra, és nem érintik az állami szerencsejáték-létesítményeket és fogadóhelyeket, amelyek az általuk támogatott fogadások és szerencsejátékok típusa miatt mentesülnek ezek alól?

Ellentétesek-e a piac egységességének, az egyenlő és egységes bánásmódnak, valamint a szerencsejáték ágazat szereplői közötti megkülönböztetés és a velük szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmának az elvével a nemzeti szabályozás e rendelkezései?

Az ismertetett helyzet olyan előnyt jelent-e, amely hátrányosan befolyásolja és torzítja a versenyt az ágazatban?

____________