2010. szeptember 3-án benyújtott kereset - Rubinetteria Cisal kontra Bizottság

(T-368/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Rubinetteria Cisal SpA (Alzo Frazione di Pella, Olaszország) (képviselő: M. Pinnarò ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg a 2010. június 23-i C (2010) 4185 végleges határozatot;

másodlagosan a Törvényszék - amennyiben nem semmisíti meg a kiszabott bírságot - csökkentse annak összegét megfelelőbb mértékre;

a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen eljárásban megtámadott határozat megegyezik a T-364/10. sz. Duravit és társai kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal.

Kérelmei alátámasztására a felperes az alábbi jogalapokat hozza fel:

I. Az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének megsértése és téves alkalmazása

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a határozat a Cisalt érintő részében teljes egészében téves, mivel a Cisal nem vett részt (még önkéntelenül sem) kartellben, tekintettel arra, hogy nem érzékeny, nem bizalmas, (csaknem minden esetben) önállóan kiválasztott, a piacon már elterjedt üzleti információk cseréjére szorítkozott.

II. Az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének megsértése

A felperes szerint a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni, hogy az egyes gyártók egymás közötti szerepe, részvétele, felelőssége, az őket illető előnyök stb. jelentősen különböznek. Konkrétan: az alperes nem tesz különbséget, és nem fejti ki, hogy miért kell maximális bírságot kiszabni a Cisállal szemben, mivel a Cisal i) a két társulás egyikében egyáltalán nem vett részt (Michelangelo), ii) soha nem volt kétoldalú kapcsolata, iii) mindhárom terméket érintő találkozókon nem (hanem csak a szerelvényeket és a szaniterkerámiát érintőn) vett részt, iv) piaci részesedése soha nem volt jelentős.

A bírságkiszabással kapcsolatban a felperes úgy érvel, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna venni a jogsértés piacra gyakorolt tényleges hatását és az érintett földrajzi piac kiterjedését, valamint tekintettel kellett volna lennie a Cisal tényleges piactorzító gazdasági erejére és sajátos súlyára.

A felperes felhozza továbbá, hogy téves a bírságösszeg megállapítása során alkalmazott számítási alap, valamint hogy a Bizottság nem vette figyelembe az enyhítő körülményeket.

____________