2024. április 2-án benyújtott kereset – Novis kontra Bizottság
(T-179/24. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Novis Insurance Company, Novis Versicherungsgesellschaft, Novis Compagnia di Assicurazioni, Novis Poisťovňa a.s. (Pozsony, Szlovákia) (képviselők: A. Börner és S. Henrich ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az alperes 2022. szeptember 13-i C(2022)6455 final hivatalos véleményét (a továbbiakban: megtámadott aktus), és
az alperest kötelezze az eljárás összes költségének viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap azon alapul, hogy megsértették a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghallgatáshoz való jogát, mivel az alperes nem tette lehetővé a felperes számára, hogy a megtámadott aktus elfogadása előtt meghallgassák.
Mivel az alperes titokban tartotta a felperes előtt a megtámadott aktust és annak előkészítését, a felperest nem tájékoztatták, és nem is volt lehetősége arra, hogy megismerje az alapul szolgáló tényeket és információkat, éppen ellenkezőleg, az alperes által elfogadott, megtámadott aktusról csak az alperes 2022. szeptember 13-i sajtóközleményéből szerzett tudomást, ami a felperesnek a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghallgatáshoz való joga megsértésének minősül.
A második jogalap azon alapul, hogy megsértették a felperes azon jogát, hogy a Charta 41. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján hozzáférjen az alperes ügyirataihoz.
Mivel az alperes titokban tartotta a felperes előtt a megtámadott aktust és annak előkészítését, megakadályozta, hogy a felperes hozzáférjen a rá vonatkozó iratokhoz, ami a felperesnek a Charta 41. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti iratbetekintéshez fűződő alapvető joga megsértésének minősül.
A harmadik jogalap a felperes tisztességes közigazgatási eljáráshoz való jogának megsértésén alapul, ideértve a felperesnek a Charta 41. cikkének (1) és (2) bekezdésén alapuló részvételi jogait, valamint a mérlegelési jogkör gyakorlását.
Mivel az alperes titokban tartotta a felperes előtt a megtámadott aktust és annak előkészítését, az alperes nem tartotta tiszteletben a tisztességes közigazgatási eljárás alapelveit, ideértve a felperes részvételi jogait és a mérlegelési jogkör méltányos gyakorlását, ami sérti a pártatlan bánásmódhoz való jogot, különösen a közigazgatási határozatok előkészítése során a gondossági kötelezettséget, a Charta 41. cikkének (1) bekezdését. Az alperes a megtámadott határozatát kizárólag a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság, a Národná Banka Slovenska (hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által szolgáltatott információkra alapította. Az EIOPA és/vagy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság részéről kapott információk ellenőrzése különös jelentőséggel bírt volna tekintettel a megtámadott aktus felperessel szembeni egzisztenciális következményeire.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy megsértették a felperesnek a Charta 47. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát.
Mivel az alperes titokban tartotta a felperes előtt a megtámadott aktust és annak előkészítését, az alperes jogellenesen hiúsította meg a felperes azon lehetőségeit, hogy gyakorolja a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában biztosított alapvető jogát a meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez. Az alperes ezzel egyidejűleg megsérti a felperesnek a Charta 47. cikkében biztosított, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát.
Az ötödik jogalap az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 17. cikkének megsértésén alapul, mivel az alperes nem vizsgálta meg, nem állapította meg és nem értékelte megfelelően azokat a releváns tényeket, amelyek alapján a megtámadott aktust meghozták.
Az 1094/2010 rendelet 17. cikke (3), (4) és (7) bekezdése háromszintű közvetett eljárást ír elő, az EIOPA, az alperes és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság feladatköreivel együtt, amelyek a három szervezet között oszlanak meg, átfedik egymást, sőt többszöröződnek. A téves kommunikáció és a hibák megnövekedett kockázatára vonatkozó egyértelmű jelek, valamint a megtámadott aktus súlyos következményei ellenére az alperes elmulasztotta a megfelelő vizsgálatot.
A hatodik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott aktus hatáskörrel való visszaélésnek minősül, mivel túllépi az 1094/2010 rendelet 17. cikke szerinti hatáskörének eredendő korlátait.
Azáltal, hogy szándékosan egy de facto határozatot hozott, amelyben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság számára konkrét utasítást adott egy konkrét tevékenységi engedély visszavonására (ahelyett, hogy az 1094/2010 rendelet 17. cikke (6) bekezdése alapján az EIOPA által hozott határozat vagy az EUMSZ 258. cikk szerinti eljárás útján jártak volna el), az alperes szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy a hivatalos vélemények az EUMSZ 288. cikk (5) bekezdése értelmében nem kötelező erejűek, és jelentősen túllépte az 1094/2010 rendelet 17. cikke által ráruházott hatáskör korlátait. Ez az uniós jog értelmében hatáskörrel való visszaélésnek minősül.
____________
1 Az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2010. L 331., 48. o.).