Language of document :

A Törvényszék (ötödik tanács) T-586/22. sz., Thomas Heidmann kontra Parlament és Tanács ügyben 2022. november 18-án hozott végzése ellen Heidmann által 2023. január 28-án benyújtott fellebbezés

(C-43/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Thomas Heidmann (képviselő: S. Manna avocate)

A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a 2022. november 18-án hozott T-586/22. sz. végzést azzal az indokkal, hogy az Európai Unió Törvényszéke több ízben is tévesen alkalmazta a jogot.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik:

Az első jogalap az Európai Unió Törvényszéke által a T. Heidmann által felhívott jogalapok elferdítésével elkövetett hibán alapul. A Törvényszék úgy határozott az ügyben, mintha T. Heidmann az Unión belüli szabad mozgásra hivatkozott volna, holott keresetlevelét az egészséghez és az élethez való jogra alapította.

A második jogalap az arra vonatkozó feltétellel kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul, hogy a megtámadott rendeletnek közvetlen joghatásokat kell gyakorolnia a fellebbező jogi helyzetére. A Törvényszék azzal az indokkal állapította meg, hogy a megtámadott rendeletek nem gyakoroltak hatást a fellebbező jogi helyzetére, hogy azok csupán egy technikai keretet határoznak meg.

Bár az (EU) 2022/1034 rendelet technikai keretet határoz meg, e keret közvetlen hatást gyakorol a fellebbező és minden olyan uniós polgár jogi helyzetére, aki részesülni kíván az uniós digitális Covid19-igazolvány előnyeiben.

A harmadik jogalap a megtámadott jogi aktus címzettjeinek mérlegelési jogkörére vonatkozó feltételre vonatkozó téves jogalkalmazáson alapul. A Törvényszék kimondta, hogy a vitatott rendeletek mindössze olyan technikai keretet határoznak meg, amelynek az alkalmazása terén a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, ezért az említett rendeleteket nem tekinthetők automatikusan alkalmazandónak.

Ugyanakkor a jelen esetben olyan általános hatályú rendeletről van szó, amely meghatározza a nemzeti jogban közvetlenül alkalmazandó digitális Covid19-igazolvány bármely európai polgár számára történő kiállítását lehetővé tévő technikai keretet. A tagállamoknak semmilyen mérlegelési jogkörük nincs: a nemzeti Covid19-igazolványuk vagy megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek, és az állampolgár részesül az európai digitális Covid19-igazolványban, vagy pedig nem felel meg, és az állampolgár nem szerzi meg az európai digitális COVID19-igazolványt.

A negyedik jogalap a fellebbezés arra való alkalmasságával kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul, hogy az azt benyújtó fél számára előnnyel járjon. A Törvényszék kimondta, hogy a megtámadott rendeletek megsemmisítése semmilyen előnnyel nem járhat a polgárokra nézve, mivel a megtámadott rendeletek csupán egy technikai keretet rögzítenek. Nem tagadható azonban, hogy a megtámadott rendeletek megsemmisítése – az európai digitális Covid19-igazolványt a tesztet nem végzett személyek számára biztosító rendelkezései tekintetében – lehetővé teszi az uniós polgárok egészségének és életének védelmét.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a mechanizmus időtartamának 2023. június 30-ig történő meghosszabbításáról szóló határozat nem tartja tiszteletben az arányosság elvét. A Törvényszék megállapítása szerint tiszteletben tartották az arányosság elvét, „figyelembe véve a világjárvány jövőbeli alakulásával kapcsolatban továbbra is meglévő bizonytalanságokat”. A Törvényszék azonban itt az elővigyázatosság elvére hivatkozik, amely eltér az arányosság elvétől, amely utóbbi – a jelen esetben – tudományos indokolást igényel, nem pedig homályos feltételezéseket.

____________