Language of document :

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2023. december 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Cairo Network Srl kontra Ministero delle Imprese e del Made in Italy, Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni

(C- 764/23. sz. ügy, Cairo Network)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Cairo Network Srl

Ellenérdekű felek: Ministero delle Imprese e del Made in Italy, Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1) Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen az EUSZ 6. cikk és EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második részét az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”1 ) 4. cikke (1) bekezdése 1. pontjának, valamint az (EU) 2018/1972 irányelv2 31. cikkének tükrében, hogy azzal ellentétes az olasz jogban irányadó szabályozáshoz (a Legge n. 205/2017 [205/2017. sz. törvény] 1. cikkének 1037. bekezdéséhez) hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely közösségi jelentőségű helyzetben korlátozza a megsemmisítés iránti kereset joghatásait azáltal, hogy megakadályozza a természetben történő megtérítést vagy a konkrét teljesítést, és – a hatékony bírói jogvédelmet aláásva – ideiglenes összeg megfizetésére korlátozza a biztosítási intézkedést?

2) Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2009/140/EK irányelvvel1 módosított 2002/21/EK irányelv (úgynevezett „Keretirányelv”) 3. cikkének (3) és (3a) bekezdését, 8. és 9. cikkét, valamint az (EU) 2018/1972 irányelv 5., 6., 8., 9. és 45. cikkét, hogy azokkal ellentétes az Olasz Köztársaságban a Legge di Bilancio 2018 (2018. évi költségvetési törvény) 1. cikkének 1031-bis. bekezdése által bevezetett típusúhoz hasonló, a Legge di Bilancio 2019 (2019. évi költségvetési törvény) 1. cikkének 1105. bekezdése által bevezetett olyan rendszer, amely megfosztja a független közigazgatási hatóságot a szabályozási funkcióitól vagy azokat legalábbis jelentős mértékben korlátozza azáltal, hogy műsorterjesztési többletkapacitásnak a piacon már jelen lévő gazdasági szereplők részvételével, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történő odaítélésére irányuló visszterhes eljárás útján történő kiosztását írja elő?

3) Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”) 8. és 9. cikkét, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2020. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Engedélyezési irányelv”1 ) 3., 5., 7. és 14. cikkét, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv2 2. és 4. cikkét, az (EU) 2017/899 határozat (11) és (20) preambulumbekezdését, valamint a méltányosságnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a verseny védelmének és a bizalomvédelemnek az elvét, hogy azzal ellentétes az irányadó nemzeti szabályozás (a 205/2017. sz. törvény 1. cikkének 1030., 1031., 1031-bis., 1031-ter. és 1032. bekezdése), valamint az A. G.Com (hírközlési szabályozó hatóság, Olaszország) 39/19/CONS., 128/19/CONS. és 564/2020/CONS. sz. határozata és a digitális televíziós szolgáltatásra szánt frekvenciák használati jogainak kiosztására vonatkozó határozatok által bevezetett rendszerhez hasonló olyan rendszer, amely a „frekvenciahasználati jogok” „műsorterjesztésikapacitás-használati jogokká” történő átalakítása céljából nem egyenértékre való átváltást ír elő, hanem a kapacitás egy részét visszterhes eljárásra tartja fenn, ezáltal az idővel jogszerűen megszerzett előjogok megőrzésének biztosítása céljából további költségeket ró a gazdasági szereplőre?

4) Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”) 8. és 9. cikkét, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2020. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Engedélyezési irányelv”) 3., 5., 7. és 14. cikkét, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv 2. és 4. cikkét, az (EU) 2017/899 határozat (11) és (20) preambulumbekezdését, a méltányosságnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a verseny védelmének és a bizalomvédelemnek az elvét, valamint az arányosságnak és a megfelelőségnek az elvét, hogy azzal ellentétes az irányadó nemzeti szabályozás (a 205/2017. sz. törvény 1. cikkének 1030., 1031., 1031-bis., 1031-ter. és 1032. bekezdése), valamint a hírközlési szabályozó hatóság 39/19/CONS., 128/19/CONS. és 564/2020/CONS. sz. határozata és a digitális televíziós szolgáltatásra szánt frekvenciák használati jogainak kiosztására vonatkozó határozatok által bevezetett rendszerhez hasonló olyan [rendszer], amely nem alkalmaz strukturális jellegű intézkedéseket a nemzeti és nemzetek feletti ítélkezési gyakorlatban korábban megállapított szabálytalanságokra is tekintettel korábban kialakult egyenlőtlen helyzet helyreállítására, és nem különbözteti meg a frekvenciát visszterhes versenyeljárás eredményeként az e frekvencia megtartása jogának biztosítása mellett megszerző gazdasági szereplő helyzetét, vagy megfelelőek és arányosak-e a hírközlési szabályozó hatóság által az eredetileg úgynevezett túllépő hálózatokkal rendelkező, piacon már jelen lévő gazdasági szereplők helyzetében lévő vállalkozásokkal szemben hozott nem strukturális intézkedések?

5) Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”) 8. és 9. cikkét, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2020. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Engedélyezési irányelv”) 3., 5., 7. és 14. cikkét, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv 2. és 4. cikkét, az (EU) 2017/899 határozat (11) és (20) preambulumbekezdését, a méltányosságnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a verseny védelmének és a bizalomvédelemnek az elvét, valamint az arányosságnak és a megfelelőségnek az elvét, hogy azzal ellentétes az irányadó nemzeti szabályozás (a 205/2017. sz. törvény 1. cikkének 1030., 1031., 1031-bis., 1031-ter. és 1032. bekezdése), valamint a hírközlési szabályozó hatóság 39/19/CONS., 128/19/CONS. és 564/2020/CONS. sz. határozata és a digitális televíziós szolgáltatásra szánt frekvenciák használati jogainak kiosztására vonatkozó határozatok által bevezetett rendszerhez hasonló olyan [rendszer], amely nem veszi figyelembe az olyan gazdasági szereplőben keltett jogos bizalmat, amely a frekvenciahasználati jogot – kifejezetten hasonló lefedettségű frekvenciát a használati jogénak megfelelő időtartamra biztosító – visszterhes versenyeljárás eredményeként szerezte meg?

____________

1 HL 2002. L 108., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.

1 Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018., L 321., 36. o.).

1 Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. november 25‑i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 337., 37. o.; helyesbítés: HL 2013. L 241., 8. o.).

1 HL 2002. L 108, 21. o.

1 HL 2002. L 249, 21.o.