C‑61/14. sz. ügy
Orizzonte Salute – Studio Infermieristico Associato
kontra
Azienda Pubblica di Servizi alla persona San Valentino – Città di Levico Terme és társai
(a Tribunale regionale di giustizia amministrativa di Trento [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 89/665/EGK irányelv – Közbeszerzés – Nemzeti jogszabály – A közigazgatási bírósági út igénybevételének díja a közbeszerzések területén – Hatékony jogorvoslathoz való jog – Visszatartó hatású illetékek – Közigazgatási aktusok bírósági felülvizsgálata – A tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elve – Hatékony érvényesülés”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2015. október 6.
1. Bírósági eljárás – Beavatkozás – Előzetes döntéshozatali eljárás – Az eljárási szabályzatban kifejezetten nem említett természetes vagy jogi személy beavatkozási kérelme – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 267. cikk; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 96. cikk, (1) bekezdés)
2. Bírósági eljárás – Beavatkozás – Előzetes döntéshozatali eljárás – Az alapeljárásban részt vevő felek részvétele – A Bíróságnak az e fél eljárásból való kizárására vonatkozó hatásköre – Korlátok
(EUMSZ 267. cikk; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 96. cikk, (1) bekezdés, és 97. cikk, (1) bekezdés)
3. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás – 89/665 irányelv – Jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség – A bírósági illeték megállapítása – Tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének, valamint a 89/665 irányelv hatékony érvényesülésének tiszteletben tartása
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; a 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv; 1. cikk, és 2. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás – 89/665 irányelv – Jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség – A bírósági illeték megállapítása – Olyan nemzeti szabályozás, amely a jogorvoslat kezdeményezésekor bírósági illeték megfizetését írja elő – Megengedhetőség – Feltételek
(A 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, és 2. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Jogszabályok közelítése – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás – 89/665 irányelv – Jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség – A bírósági illeték megállapítása – Olyan nemzeti szabályozás, amely többszörös bírósági illeték beszedését írja elő azon jogalannyal szemben, aki ugyanazon közbeszerzési eljárás tekintetében több jogorvoslatot kezdeményez – Megengedhetőség – Feltételek
(A 2007/66 irányelvvel módosított 89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, és 2. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 32. pont)
2. Az előzetes döntéshozatal területén az alapeljárásban részt vevő felek azok, akiket az eljárási szabályzat 97. cikkének (1) bekezdése alapján a nemzeti bíróság a nemzeti eljárási szabályok alapján ekként határoz meg. Következésképpen e bíróság feladata, hogy a nemzeti eljárási szabályok alapján az előtte folyamatban lévő alapeljárásban részt vevő feleket meghatározza. E tekintetben nem a Bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a nemzeti bíróság e szabályoknak megfelelően hozta‑e meg azon határozatát, amely engedélyezte az előtte folyamatban lévő eljárásba való beavatkozást. A Bíróságot mindaddig köti az ilyen határozat, amíg azt nem vonják vissza a nemzeti jog által lehetséges jogorvoslatok keretében.
Azonban az eljárási szabályzat – a Bíróság alapokmányának 23. cikkével összefüggésben értelmezett – 96. cikkének (1) bekezdése értelmében vett alapeljárásban részt vevő féli minőség nem ismerhető el valamely személlyel szemben, és e személy nem léphet be a Bíróság előtt az EUMSZ 267. cikk alapján folyamatban lévő eljárásba, ha a nemzeti bíróság előtti beavatkozási kérelmét nem azért nyújtja be, hogy a nemzeti bíróság előtti eljárásban aktív szerepet töltsön be, hanem kizárólag azért, hogy részt vegyen a Bíróság előtti eljárásban.
Továbbá a Bíróság abba a helyzetbe kerülhet, hogy az alapeljárásba belépett beavatkozó fél számára csak azon határidőn belül engedélyezze az írásbeli észrevételeinek előterjesztését, amely a Bíróság alapokmányának 23. cikke értelmében vett, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről eredetileg értesített érintettek számára e célból rendelkezésre áll. Ugyanis a megfelelő igazságszolgáltatás elvével és az előzetes döntéshozatali ügyek ésszerű határidőn belül történő elbírálásának követelményével lenne ellentétes, ha az eljárás Bíróság előtti írásbeli szakaszát a beavatkozó felek későbbi belépése és a Bíróság alapokmánya 23. cikkének második bekezdésében az e beavatkozó felek írásbeli észrevételeinek a benyújtására előírt két hónapos határidő miatt nem lehetne lezárni, vagy ha az eljárást ismét meg kellene indítani.
(vö. 32., 33., 35., 37., 39. pont)
3. A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv nem tartalmaz semmiféle rendelkezést, amely kimondottan a jogalanyok által akkor fizetendő bírósági illetékre vonatkozik, amikor az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján egy állítólagosan jogellenes és a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárására vonatkozó határozattal szemben megsemmisítés iránti keresetet indítanak. E tekintetben, az ilyen tárgyú uniós jogszabályok hiányában az egyes tagállamok feladata a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján meghatározni a közigazgatási eljárás és a bírósági eljárás azon szabályait, amelyek célja, hogy biztosítsák a jogalanyok uniós jogból eredő jogainak védelmét. Ezen eljárási szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló jellegű, a belső jogrendből eredő jogok védelmére szolgáló keresetekre vonatkozóak (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).
Ezenkívül, mivel az ilyen bírósági illetékek az uniós jog által a jelentkezők és az ajánlattevők részére az ajánlatkérő döntései által megsértett jogaik szavatolása céljából biztosított bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályoknak minősülnek, azoknak nem szabad akadályozniuk a 89/665 irányelv hatékony érvényesülését. Hasonlóképpen az irányelv 1. cikkét szükségszerűen az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogok, és különösen az annak 47. cikkében foglalt, a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog fényében kell értelmezni.
(vö. 45–47., 49. pont)
4. A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikkét, valamint az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatnak a közigazgatási bíróságok előtti megindításakor olyan bírósági illeték megfizetését írja elő, mint a pertárgy értékének az arányában megállapított egységes illeték.
Abban az esetben ugyanis, ha valamely nemzeti szabályozás azt írja elő, hogy a jogorvoslatok közigazgatási eljárásokban történő megindításáért fizetendő bírósági illetékek nem haladják meg az érintett szerződés értékének 2%‑át, az ilyen illetékek nem teszik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által a közbeszerzések területén biztosított jogok gyakorlását. Ezenkívül, ha ezen egységes illeték a formáját és az összegét illetően megkülönböztetés nélkül kötelező valamennyi olyan jogalany tekintetében, akik az ajánlatkérő szervek által elfogadott határozattal szemben jogorvoslattal kívánnak élni, az ilyen rendszer nem teremt hátrányos megkülönböztetést az ugyanazon ágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők között.
Ami az egyenértékűség elvét illeti, az a körülmény, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásának területén a fizetendő egységes illeték magasabb, mint egyrészt a rendes eljárások alá tartozó közigazgatási perek esetében fizetendő összegek, másrészt pedig mint a polgári eljárásokban felszámított bírósági illetékek, önmagában nem bizonyíthatja az említett elv megsértését. Ugyanis ez az elv a nemzeti jog megsértésére alapított keresetek és az uniós jog megsértésére alapított hasonló keresetek egyenlő bánásmódját, és nem azon nemzeti eljárási szabályok egyenértékűségét jelenti, amelyek eltérő jellegű peres eljárásokra – mint egyfelől a polgári peres eljárás, másfelől pedig a közigazgatási peres eljárás – vagy két különböző jogágra vonatkozó peres eljárásokra alkalmazandók.
(vö. 58., 62., 63., 66., 67., 79. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
5. A 2007/66 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikkével, valamint az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvével nem ellentétes sem a többszörös bírósági illeték azon jogalany esetében való felszámítása, aki ugyanazon közbeszerzési eljárás tekintetében több bírósági jogorvoslatot indít, sem az, ha e jogalany kiegészítő bírósági illetéket köteles fizetni a célból, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárás keretében ugyanazon közbeszerzési eljárás vonatkozásában kiegészítő jogalapokat hozhasson fel. Azonban, ha ezt valamelyik érintett fél vitatja, a nemzeti bíróság feladata az ugyanazon eljárás keretében a jogalany által indított keresetek vagy az általa felhozott jogalapok tárgyának a vizsgálata. Ha a nemzeti bíróság megállapítja, hogy az említett tárgyak nem különböznek egymástól, vagy nem minősülnek a már folyamatban lévő per tárgya jelentős kiterjesztésének, e bíróságnak mentesítenie kell e jogalanyt a halmozott bírósági illetékek megfizetésének kötelezettsége alól.
Ugyanis a többszörös és halmozott bírósági illetéknek az ugyanazon közigazgatási bírósági eljárás keretében történő beszedése főszabály szerint hozzájárul az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működéséhez, mivel a tagállamok igazságszolgáltatási tevékenysége finanszírozásának a forrását képezi, és visszatart olyan kérelmek benyújtásától, amelyek nyilvánvalóan megalapozatlanok, vagy csak az eljárás késleltetésére irányulnak. E célkitűzések csak akkor igazolhatják a bírósági illetékek többszöri alkalmazását, ha a keresetek vagy a kiegészítő jogalapok tárgyai valóban különböznek egymástól, és a már folyamatban lévő per tárgya jelentős kiterjesztésének minősülnek. Ha azonban nem ez az eset áll fenn, az ilyen bírósági illetékek ilyen keresetek indítása vagy jogalapok előterjesztése miatti további fizetésének kötelezettsége ellentétes a jogorvoslatok 89/665 irányelvben biztosított elérhetőségével és a tényleges érvényesülés elvével.
(vö. 72–75., 79. pont és a rendelkező rész 2. pontja)