A Törvényszék (tizedik tanács) T-39/22. sz. OA kontra Parlament ügyben 2023. november 8-án hozott ítélete ellen OA által 2024. január 17-én benyújtott fellebbezés
(C-32/24. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: OA (képviselők: G. Rossi és F. Regaldo avvocati)
A másik fél az eljárásban: Európai Parlament
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
fogadja el a fellebbezést;
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
semmisítse meg mindkét megtámadott határozatot (kivéve a második megtámadott határozat azon részét, melyben az alperes elfogadta a nyugdíjkorhatárra vonatkozó kifogást);
amennyiben a Bíróság megsemmisíti a megtámadott határozatokat, a felperes azt kéri a Bíróságtól, hogy kötelezze az alperest a felperesnek okozott, a keresetlevél 74. pontjában hivatkozott formula szerint meghatározott összegű, vagy bármely más, a Bíróság által igazságosnak és méltányosnak ítélt kártérítés megfizetésére;
az alperest kötelezze mindkét eljárás költségének viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék súlyosan tévesen értelmezte a fellebbező hatodik jogalapját, mivel a fellebbező nem azt kérte, hogy a nyugdíját „a pályafutása során kapott díjazás átlaga alapján határozzák meg”. A fellebbező ténylegesen azt kérte, hogy a személyzeti szabályzat 77. cikkének harmadik bekezdése szerinti “első pro rata számítást” alkalmazzák.
A Törvényszék azon állításával, hogy a személyzeti szabályzat 77. cikkének harmadik bekezdése csak tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra alkalmazandó, akkreditált parlamenti asszisztensekre azonban nem, jogtalanul hátrányos megkülönböztetést alkalmazott ez utóbbiakkal kapcsolatban.
A Törvényszék nem veszi figyelembe, hogy a váltakozó mértékű illetmények esetén a személyzeti szabályzat 77. cikkének harmadik bekezdése alkalmazandó.
A Törvényszék azáltal, hogy a folyamatosan növekvő illetményben részesülő tisztviselők helyzetét azonos módon kezeli az akkreditált parlementi asszisztensek helyzetével, akikre ez nem igaz, megsérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.
A Törvényszék annak elfogadásával, hogy miután valamely uniós intézmény kimondja, hogy a személyi állomány valamely tagjának nyugdíját pro rata elv alapján kell kiszámítani, amint az az uniós jog előírja, e módszert teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatja, jelentősen aláássa a bizalomvédelem elvének az uniós jogon belüli alkalmazását.
____________