T‑525/13. sz. ügy
H&M Hennes & Mauritz BV & Co. KG
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Kézitáskát ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Korábbi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Egyéni jelleg – A 6/2002/EK rendelet 6. cikke – Indokolási kötelezettség”
Összefoglalás – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2015. szeptember 10.
1. Közösségi formatervezési minták – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – A 6/2002 rendelet 62. cikkének első mondata – Az EUMSZ 296. cikkével azonos hatály – A fellebbezési tanács hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 296. cikk; 6/2002 tanácsi rendelet, 62. cikk)
2. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban nem kelt a korábbi formatervezési minta által keltettől eltérő összbenyomást – Tájékozott használó – Fogalom
(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban nem kelt a korábbi formatervezési minta által keltettől eltérő összbenyomást – Kézitáskák ábrázolása
(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban nem kelt a korábbi formatervezési minta által keltettől eltérő összbenyomást – Értékelési szempontok – Alkotói szabadság
(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (2) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban nem kelt a korábbi formatervezési minta által keltettől eltérő összbenyomást – Az összbenyomásnak az áru használatának módjára tekintettel történő meghatározása
(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 15., 16. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 22., 24., 25. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 23., 26., 27., 30., 40. pont)
4. A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendeletnek az egyéni jelleg értékelésére vonatkozó 6. cikkének szövege annak (1) bekezdésében tartalmazza az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomás szempontját, a (2) bekezdésében pedig kiemeli, hogy e célból figyelembe kell venni az az alkotói szabadság fokát. E rendelkezésekből, különösen a 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjából az következik, hogy a közösségi formatervezési minták egyéni jellegének értékelését lényegében egy négy lépésből álló vizsgálattal kell elvégezni. E vizsgálat abból áll, hogy meg kell határozni elsőként azt a termékágazatot, amelynek a formatervezési minta majd a részét képezi vagy amelynek tekintetében azt alkalmazni kívánják, másodszor felhasználási területük szerint az említett termékek tájékozott használóját és – e tájékozott használót véve alapul – az előbb említett iparág ismeretének fokát, valamint a minták – lehetőleg közvetlenül történő – összehasonlításánál fennálló figyelmi szintet, harmadszor az alkotónak a minta kialakításánál rendelkezésre álló alkotói szabadságának fokát, negyedszer pedig a szóban forgó minták összehasonlításának eredményét, figyelembe véve az érintett ágazatot, az alkotói szabadság fokát, valamint a vitatott minta és valamennyi, nyilvánosságra jutott korábbi minta által a tájékozott használóra tett összbenyomásokat.
Így az alkotói szabadság fokára vonatkozó tényező „megerősítheti” (vagy a contrario árnyalhatja) a szóban forgó egyes minták által keltett összbenyomásra vonatkozó következtetést. Az alkotói szabadság fokának értékelése nem a szóban forgó egyes minták által keltett összbenyomás összehasonlításának előzetes és elvont szakaszát képezi.
Ami a formatervezési minta alkotója alkotói szabadságának fokát illeti, azt többek között a terméknek vagy a termék valamely elemének műszaki funkciója által megkövetelt jellegzetességekhez társuló kötöttségek, illetve a termékre vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg. E kötöttségek bizonyos jellegzetességek szabványosodását eredményezik, amelyek így az érintett termék tekintetében alkalmazott formatervezési minták közül számos mintában közössé válnak.
Ennélfogva, minél nagyobb alkotói szabadsággal rendelkezik a szerző (alkotó) a minta kialakításakor, annál kevesebb apró eltérésre van szükség az ütköző minták között ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást keltsenek. Ezzel szemben minél korlátozottabb a szerző (alkotó) alkotói szabadsága a minta kialakításakor, annál több apró eltérésre van szükség az ütköző minták között ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást keltsenek. Így a minta kialakításánál rendelkezésre álló nagyfokú alkotói szabadság megerősíti azon megállapítást, miszerint az olyan formatervezési minták, amelyek nem mutatnak jelentős eltéréseket, azonos összbenyomást gyakorolnak a tájékozott használóra.
(vö. 28., 29., 32., 33. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 39. pont)