A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2015. január 16.

T‑107/13. P. sz. ügy

Cornelia Trentea

kontra

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

„Fellebbezés – Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – A pályázatot elutasító, és egy másik pályázót kinevező határozat – Első alkalommal a tárgyaláson felhozott jogalap – A bizonyítékok elferdítése – Indokolási kötelezettség – A költségek viselésére való kötelezés vitatása”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) az F‑112/10. sz., Trentea kontra FRA ügyben 2012. december 10‑én hozott ítélete (EU:F:2012:179) ellen benyújtott, annak hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Cornelia Trentea maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Az eljárásgátló okokra alapított és a többi, érdemi jogalap közötti különbségtétel – A nem az eljárásgátló okokra alapított jogalapok közé tartozó jogalap elutasítása

2.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)

3.      Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Törvényszék hatásköre

4.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – Az indokolás elégtelensége – Hiánypótlás a peres eljárás során – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk)

5.      Bírósági eljárás – A Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás időtartama – Ésszerű határidő

1.      A fellebbezési szakaszban – a felperes azon érvelését illetően, amely szerint a Közszolgálati Törvényszéknek hivatalból határoznia kellett volna a kiválasztási bizottságba a személyzeti bizottság által kijelölt tag távollétére vagy állítólagos szereptévesztésére vonatkozóan – elegendő megállapítani azt, hogy a felperes nem bizonyítja, hogy az ilyen jogalap eljárásgátló okokon alapul.

Ezenkívül erre vonatkozóan – többek között a tárgyalás során – az ügy irataihoz csatolt bármilyen ténybeli információ hiányában a Közszolgálati Törvényszék ítéletét jogilag kellően indokolta azáltal, hogy csupán annak kiemelésére szorítkozott, hogy az ilyen jogalap nem tartozik azon jogalapok közé, amelyeket a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell.

(lásd a 45. és 46. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2013. október 3‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, C‑617/11 P, EU:C:2013:657, 22. pont.

2.      A tények Közszolgálati Törvényszék általi értékelése – a bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a Törvényszéknek felül kellene vizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.

(lásd a 61–63. és 69. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2007. július 12‑i Beau kontra Bizottság végzés, T‑252/06 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2007:230, 45–47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Az indokolási kötelezettség terjedelmének kérdése olyan jogkérdést képez, amely a Közszolgálati Törvényszék ítéletével szemben benyújtott fellebbezés keretében a Törvényszék felülvizsgálatának hatálya alá tartozik.

(lásd a 76. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2010. március 2‑i Doktor kontra Tanács ítélet, T‑248/08 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2010:57, 92. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.      Először is az indokolás elégtelensége – de nem a teljes hiánya – orvosolható akár a bírósági eljárás során is, amennyiben keresetének benyújtása előtt az érintett már rendelkezett indokoláskezdeménynek tekinthető tényekkel, másodszor a határozat megfelelően indokoltnak tekinthető, ha annak hátterét az érintett tisztviselő ismeri, és abból megértheti annak terjedelmét, valamint harmadszor különösen az előléptetést vagy pályázatot elutasító határozatok esetén a panaszt elutasító határozat indokolása kiegészíthető, mivel ezen elutasító határozat indokolásának egybe kell esnie annak a határozatnak az indokolásával, amely ellen a panasz irányult.

(lásd a 77. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: Doktor kontra Tanács ítélet, fent hivatkozott 76. pont, EU:T:2010:57, 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5.      A közel kétéves határidő, amelyen belül a Közszolgálati Törvényszéknek ítéletet kell hoznia, nem minősíthető ésszerűtlennek.

Az eljárás túlzott időtartama mindenesetre nem eredményezheti az ítélet hatályon kívül helyezését bármiféle olyan bizonyíték hiányában, amely arra utal, hogy az eljárás időtartama hatással lett volna a jogvita kimenetelére.

(lásd a 84. és 85. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2009. március 26‑i EFKON kontra Parlament és Tanács végzés, C‑146/08 P, EU:C:2009:201, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.