2010. március 1-jén benyújtott kereset - Prionics kontra Bizottság és EÉBH

(T-112/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Prionics AG (képviselők: H. Janssen és M. Franz ügyvédek)

Alperesek: Európai Bizottság és Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH)

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg az EÉBH és a Bizottság "Scientific Opinion on Analytical sensitivity of approved TSE rapid tests" című tudományos szakvéleményét, amennyiben az a felperes által gyártott két teszt, a Prionics(r)-Check LIA és a Prionics(r)-Check PrioSTRIP alkalmazását nem javasolta a BSE-ellenőrzés keretében;

a Törvényszék az EÉBH-t és a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes vitatja az EÉBH-nek az engedélyezett TSE-gyorstesztek analitikai érzékenységére vonatkozó, 2009. december 10-i tudományos szakvéleményét (a továbbiakban: EÉBH-szakvélemény). E szakvéleményben többek között a felperes BSE tesztrendszerei (Prionics(r)-Check LIA és Prionics(r)-Check PrioSTRIP) analitikai érzékenységének megfelelő kísérletekkel való újraértékelését javasolják.

A felperes keresete alátámasztására négy jogalapot terjeszt elő.

Az első jogalap keretében a felperes a gondos ügyintézés elvének megsértésére hivatkozik, mivel az alperesek az EÉBH-szakvéleményben tett javaslatukat a tényállás téves értékelésére és egymásnak ellentmondó adatokra alapították.

Második jogalapja keretében a felperes azt kifogásolja, hogy azokban az eljárásokban, amelyek valamelyik érintett félre nézve sérelmet okozó aktushoz vezethetnek, biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot. E tekintetben továbbá előadja, hogy megsértették az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem általános jogelveit, mivel az EÉBH - közzétett saját igazgatási szabályaival ellentétben - nem biztosította a felperesnek a meghallgatáshoz való jogot az EÉBH-szakvélemény közzétételét megelőzően.

Harmadrészt, a felperes az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem általános jogelvének megsértésére hivatkozik, mivel az EÉBH az EÉBH-szakvéleményben - közzétett saját igazgatási szabályaival ellentétben - nem tájékoztatott az e szakvéleménnyel szembeni jogorvoslati lehetőségekről.

Végül a felperes előadja, hogy azáltal, hogy az EÉBH-szakvéleményt a felperesre káros következmények mérlegelése nélkül tették közzé, megsértették a foglalkozás megválasztásának szabadságához és a vállalkozási szabadságához való alapjogokat.

____________