Language of document :

2010. december 16-án benyújtott kereset - HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping kontra Tanács

(T-562/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH (Hamburg, Németország) (képviselők: J. Kienzle és M. Schlingmann ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A Törvényszék a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletet;

a Tanácsot kötelezze az eljárási költségek, és különösen a felperesnél felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A keresete alátámasztására a felperes két jogalapot hoz fel.

Első jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése

A felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a Tanács a felperes hatékony jogvédelemhez való jogát, különösen pedig az indokolás követelményét sértette meg azáltal, hogy nem indokolta meg kellőképpen a felperesnek a megtámadott rendelet VIII. Mellékletébe való felvételét.

A felperes továbbá úgy érvel, hogy a Tanács a felperes kifejezetten kérése ellenére nem nevezte meg azokat az okokat vagy szempontokat, illetve nem terjesztette elő a megfelelő bizonyítékokat, amelyek a felperesnek a megtámadott rendelet VIII. Mellékletébe való felvételét igazolják.

Végül az első jogalap keretében felhozza, hogy a Tanács megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, amennyiben nem biztosította a felperes számára a megtámadott rendelet 36. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt azon lehetőséget, hogy a szankciós jegyzékbe vételről észrevételt tegyen, és ennek révén tanácsi felülvizsgálatot kezdeményezzen.

Második jogalap: a tulajdon tiszteletben tartásához való alapvető felperesi jog megsértése

A felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a megtámadott rendelet VIII. Mellékletébe való felvétele a tulajdonhoz való alapvető jogába való indokolatlan beavatkozást jelent, mivel a Tanács elégtelen indokolásából a felperes számára nem világos, hogy mely okokból vették fel a megtámadott rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti szankciókkal érintett személyek jegyzékébe.

A felperes továbbá úgy érvel, hogy a megtámadott rendelet VIII. Mellékletébe való felvétele azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvalóan tévesen ítélte meg a felperes helyzetét és tevékenységeit.

Végül a felperes a második jogalap keretében felhozza, hogy a megtámadott rendelet VIII. Mellékletébe való felvétele nyilvánvalóan nem alkalmas a rendelettel követett cél elérésére, ezenfelül pedig a tulajdonjogába való aránytalan beavatkozást is kimeríti.

____________