2010. február 22-én benyújtott kereset - COLT Télécommunications France kontra Bizottság
(T-79/10. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: COLT Télécommunications France SAS (Párizs, Franciaország) (képviselő: M. Debroux ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék az eljárási szabályzat 49., 64. és 65. cikke szerinti pervezető és bizonyítás-felvételi intézkedésekkel kötelezze a Bizottságot a C(2009) 7426 végleges bizottsági határozatban (N 331/2008 állami támogatás - Franciaország) említett bizonyos dokumentumok bemutatására;
a Törvényszék semmisítse meg a határozatot annyiban, amennyiben az úgy ítélte meg, hogy a "bejelentett intézkedés nem minősül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak";
a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az eljárás összes költségének a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes azon 2009. szeptember 30-i C (2009) 7426 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amely megállapítja, hogy a Hauts-de-Seine megyében nagyteljesítményű elektronikus távközlési hálózat kialakításához és működtetéséhez (THD 92 projekt) a közszolgáltatással összefüggő terhek ellentételezése érdekében a francia hatóságok által egy vállalkozáscsoportnak nyújtott, 59 millió eurót kitevő kompenzáció nem minősül állami támogatásnak.
Keresetének alátámasztására a felperes egyetlen, arra alapított jogalapra hivatkozik, hogy a Bizottság nem indította meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. E jogalap hét részből áll:
a jogalap első része azon a megállapításon nyugszik, hogy a határozathozatalt megelőző, különösen hosszú (15 hónapos) vizsgálati időszak maga is a kérdés összetettségét és a hivatalos vizsgálati eljárás megindításának szükségességét bizonyítja;
a jogalap második részében a felperes úgy érvel, hogy a hálózat kétszakaszos fejlesztési ütemtervéből a Bizottságnak legalábbis arra kellett volna következtetnie, hogy a hálózatnak az igen sűrű és megtérülő területekre összpontosító első fejlesztési szakasza nem igényel semmilyen állami támogatást;
a jogalap harmadik része annak a bemutatásán nyugszik, hogy a határozatban az állítólagos "meg nem térülő területek" meghatározása érdekében követett módszertan igencsak bírálható, és ellentmondásban áll az ARCEP, a francia ágazati szabályozó hatóság megállapításaival; ezen ellentmondásoknak és ezen módszertani hibáknak a második fázisú vizsgálati eljárás megindításához kellett volna vezetniük;
a jogalap negyedik része számos, a versenytárs gazdasági szereplők által megfogalmazott, érvekkel alátámasztott kifogáson nyugszik, amelyeknek a Bizottságot szintén a második fázisú vizsgálati eljárás megindítására kellett volna ösztönözniük;
a jogalap ötödik részében a felperes előadja, hogy a Bizottság még minimális ellenőrzést sem végzett, hogy meggyőződjék arról, hogy a francia hatóságok különösen a piac nem megfelelő működése miatt nem követtek-e el nyilvánvaló mérlegelési hibát az állítólagos általános gazdasági érdekű szolgáltatás létrehozása során;
a jogalap hatodik része szintén azon - akár minimális - ellenőrzés hiányára vonatkozik, hogy a francia hatóságok különösen a tervezett állami beavatkozás különleges jellegének hiánya miatt nem követtek-e el nyilvánvaló mérlegelési hibát az ÁGÉSZ létrehozása során;
végül a jogalap hetedik részében a felperes előadja, hogy a határozat nem vette figyelembe a hivatkozott közszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggő állítólagos többletköltségek túlkompenzációjának tényleges veszélyét.
____________