A Landgericht Duisburg (Deutschland) által 2023. december 29én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – YK kontra Volkswagen AG
(C801/23. sz. ügy, Volkswagen)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landgericht Duisburg
Az alapeljárás felei
Felperes: YK
Alperes: Volkswagen AG
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.Az Európai Unió valamely tagállamának polgári bírósága jogosulte olyan esetekben, amikor egy gépjárműtípusra EKtípusjóváhagyást adtak ki, a gyártó szerint az EKtípusjóváhagyás alapján gyártott és forgalomba hozott gépjármű vásárlójának kártérítési igényt ítélni a gyártóval szemben azon az alapon, hogy az adott gépjármű bizonyos körülmények miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mert nem felel meg a jóváhagyott típusnak és/vagy maga az EKtípusjóváhagyás jogellenes volt, anélkül, hogy az EKtípusjóváhagyásról az EKjogilag kötelező érvényű nyilatkozatot adtak volna ki az EKjogszabály 5. cikkében említett hatóságok valamelyike által. (EU) 2018/858 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján, hogy a szóban forgó jármű éppen az említett körülmények és okok, nevezetesen a jóváhagyott típusnak való meg nem felelés és/vagy magának az EKtípusjóváhagyásnak a jogellenessége miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek, törölni vagy legalábbis korlátozni kell?1
2.Az 1. kérdésre adott igenlő válasz esetén:
Pontosan mely esetekben és milyen mértékben akadályozza meg valamely tagállam polgári bíróságait abban, hogy a gyártó előírásai szerint az EKtípusjóváhagyás alapján gyártott és forgalomba hozott gépjármű vásárlójának kártérítési igényt ítéljenek meg a gyártóval szemben azon az alapon, hogy a szóban forgó gépjármű bizonyos körülmények miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mert nem felel meg a jóváhagyott típusnak és/vagy mert maga az EKtípusjóváhagyás jogellenes?
3.Az 1. kérdésre adott igenlő válasz esetén:
Meghatározzae az uniós jog a bizonyítási és bizonyítási teher megoszlására, a bizonyítási kötelezettségre és a felek bizonyítási kötelezettségére vonatkozó szabályokat a bizonyítással összefüggésben azon feltételek fennállásával kapcsolatban, amelyek alapján valamely tagállam polgári bírósága kártérítést ítélhet meg egy gépjármű vásárlójának azon az alapon, hogy a szóban forgó gépjármű bizonyos körülmények miatt maga nem felel meg az uniós típusjóváhagyás követelményeinek? a gépjármű vásárlója és a gyártója közötti polgári jogvitában, amely a gyártónak a vásárlóval szembeni kártérítési kötelezettségére vonatkozik, mivel a szóban forgó gépjármű bizonyos körülmények miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mivel nem felel meg a jóváhagyott típusnak és/vagy maga az EKtípusjóváhagyás jogellenes volt?
4.A 3. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben az uniós jogban előírt követelmények fennállnak:
Hogyan oszlik meg a bizonyítási teher az uniós jog alapján?
Hogyan kell a bizonyítási terhet megosztani az uniós jog alapján?
Különösen, meg kelle könnyíteni a bizonyítást akár az egyik, akár a másik fél számára? Amennyiben igen: Milyen könnyítésekkel?
A bizonyítás során az egyik vagy a másik felet terhelike kötelezettségek a szóban forgó feltételekre vonatkozó bizonyítás során? Amennyiben igen: Milyen kötelezettségek? Amennyiben a kötelezettségeknek fenn kell állniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog szerint, ha az egyik vagy másik fél nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket?
5.Kizárhatóe vagy legalábbis korlátozhatóe valamely uniós tagállam polgári bíróságának az a lehetősége, hogy ha a 2018/858 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett szervek valamelyike jogilag kötelező erejű nyilatkozatot tesz arról, hogy a gépjármű nem felel meg az Európai Unió tagállamának jogszabályaiban foglalt követelményeknek, mert bizonyos körülmények miatt nem felel meg a jóváhagyott típusnak és/vagy mert maga az EKtípusjóváhagyás nem felel meg az uniós jog rendelkezéseinek, akkor az említett gépjármű vásárlójának a gyártóval szembeni kártérítési igényét azzal az indokkal utasítsa el, hogy a szóban forgó gépjármű e jogilag kötelező erejű nyilatkozat ellenére ténybeli és/vagy jogi okokból mégis megfelel az uniós jog követelményeinek?
6.Ha az 5. kérdésre adott válasz igenlő:
Pontosan mely ilyen esetekben és milyen mértékben akadályozottak valamely tagállam polgári bíróságai abban, hogy az említett gépjármű vásárlójától megtagadják a gépjármű gyártójával szembeni kártérítési igényt azon az alapon, hogy a szóban forgó gépjármű e jogilag kötelező erejű nyilatkozat ellenére ténybeli és/vagy jogi okokból mégis megfelel az uniós jog követelményeinek?
Különösen: A tagállami polgári bíróság hatáskörének korlátozása ilyen esetekben csak a kártérítési igény ténybeli alapon történő elutasítására, vagy csak a kártérítési igény jogi alapon történő elutasítására, vagy a kártérítési igény ténybeli és jogi alapon történő elutasítására egyaránt kiterjed?
7.Milyen feltételek mellett alkalmazandók a 715/2007/EK rendeletben az Euro 6 kibocsátási norma hatálya alá tartozó gépjárművekre megállapított kipufogógázkibocsátási határértékek?1
8.Amennyiben az 1–6. kérdésre adott válaszok tartalma szerint olyan esetek jönnek szóba, amelyekben egy tagállam polgári bírósága jogosult önállóan megállapítani, hogy a gépjármű vásárlója és a gyártója közötti jogvitában, amely a gépjárműnek az uniós joggal állítólagosan ellentétes állapota miatt a gépjárművel szemben az uniós jog követelményeivel szemben támasztott kártérítési igénye miatt az előbbi által az utóbbival szemben támasztott kártérítési igényről szól, az érintett gépjármű megfelele a kipufogógázok határértékeinek betartására vonatkozó uniós jog követelményeinek:
Egy gépjármű vásárlója és a gyártója közötti polgári jogvitában, amely a gépjármű vásárlója által a gyártóval szemben azon az alapon indított kártérítési keresetre vonatkozik, hogy a gépjármű állítólagosan túllépi a kipufogógázkibocsátásra vonatkozó jogszabályban előírt határértékeket azon feltételek mellett, amelyek mellett azokat be kellene tartani, az uniós jog tartalmaze szabályokat a bizonyítási teher megosztására, a bizonyítási kötelezettségre és a felek kötelezettségeire vonatkozóan a bizonyítással kapcsolatban arra vonatkozóan, hogy a gépjárművek kipufogógázkibocsátása megfelele a határértékeknek azon feltételek mellett, amelyek mellett a számukra előírt határértékeket be kellene tartani?
9.A 8. kérdésre adott igenlő válasz esetén, és ha az uniós jog előírásai fennállnak:
Hogyan kell a bizonyítási terhet megosztani az uniós jog alapján?
Különösen, meg kelle könnyíteni a bizonyítást akár az egyik, akár a másik fél számára? Amennyiben igen: Milyen könnyítésekkel?
A bizonyítás során az egyik vagy a másik felet terhelike kötelezettségek? Amennyiben igen: Milyen kötelezettségek?
Amennyiben a kötelezettségeknek fenn kell állniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog szerint, ha az egyik vagy másik fél nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket?
10.Csökkenthetie a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja szerint a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságát, és ezáltal a 3. cikk 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésnek minősülhete a gépjármű olyan szerkezeti eleme, amely érzékeli a hőmérsékletet, a jármű sebességét, a motor fordulatszámát (a percenkénti fordulatszámot), a sebességfokozatot, a kipufogó és szívócsővezetékben keletkező vákuumot vagy bármely más paramétert, hogy ennek eredményétől függően megváltoztassa a motorban zajló égési folyamat paramétereit, ha egyrészt az égési folyamat paramétereinek az e szerkezeti elem általi érzékelés eredménye általi megváltoztatása egyrészt növeli egy vagy több káros anyag, például nitrogénoxidok kibocsátását, másrészt egyidejűleg csökkenti egy vagy több más káros anyag, például részecskék, szénhidrogének, szénmonoxid és/vagy széndioxid kibocsátását?
11.A 10. kérdésre adott igenlő válasz esetén:
Milyen feltételek mellett minősül a konstrukciós rész ilyen esetben hatástalanító berendezésnek?
11a. A 10. kérdésre adott igenlő válasz esetén:
A 24 °C alatti külső hőmérséklet a 715/2007/EK rendelet 3. cikkének 10. pontja szerinti, a jármű szokásos körülmények közötti üzemeltetése és használata során észszerűen várható feltételek közé tartozike?
12.Az uniós jog szerint tekinthetőe a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésre vonatkozó szempontoktól eltérő szempontok alapján hatástalanító berendezésnek az olyan, gépjárműben lévő áramkör vagy vezérlőrendszer, amely az égési folyamat paramétereinek megváltoztatásával egyrészt növeli egy vagy több káros anyag, például nitrogénoxidok kibocsátását, másrészt egyidejűleg csökkenti egy vagy több más káros anyag, például részecskék, szénhidrogének, szénmonoxid és/vagy széndioxid kibocsátását?
13.Az 12. kérdésre adott igenlő válasz esetén:
Milyen körülmények között?
14.A 10. kérdésre adott igenlő válasz esetén:
A 715/2007 rendelet 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának második mondata alapján az említett rendelet 3. cikkének (10) bekezdése értelmében vett leállítóberendezés akkor is megengedette, ha az nem a motor sérülés vagy baleset elleni védelméhez szükséges, de a gépjármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges?
15.Amennyiben az 1–6. kérdésre adott válaszok tartalmának megfelelően olyan esetek jönnek szóba, amelyekben egy tagállam polgári bírósága jogosult arra, hogy egy gépjármű vásárlója és a gyártója közötti jogvitában, amely a gépjárműnek az uniós jog követelményeivel állítólag ellentétes állapota miatt az előbbi által az utóbbival szemben előterjesztett kártérítési igényre vonatkozik, független megállapításokat tegyen arra vonatkozóan, hogy a kérdéses gépjármű megfelele az uniós jog követelményeinek a benne elhelyezett áramkörök és kezelőszervek tekintetében.
és ugyanakkor
a 10. kérdésre igenlő választ kell adni:
Vannake az uniós jognak a bizonyítási teherre, a bizonyítási teher könnyítésére és a felek bizonyítási kötelezettségére vonatkozó rendelkezései a gépjármű vásárlója és a gyártója közötti polgári jogvitában a gépjármű vásárlójának a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja szerinti, állítólagosan a gépjárműbe beépített, nem engedélyezett hatástalanító berendezés miatt az utóbbival szemben fennálló kártérítési igénye tárgyában a felek között fennálló bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatban, amennyiben a hatástalanító eszköz meglétét és jogellenességét megalapozó tények a felek között vitatottak?
16.Ha a 15. kérdésre adott válasz igenlő, és ha az uniós jog alapján fennállnak követelmények:
Hogyan oszlik meg e tekintetben a bizonyítási teher az uniós jog alapján?
Különösen, meg kelle könnyíteni a bizonyítást akár az egyik, akár a másik fél számára? Amennyiben igen: Milyen könnyítésekkel?
A bizonyítás során az egyik vagy a másik felet terhelike kötelezettségek? Amennyiben igen: Milyen kötelezettségek?
Amennyiben a kötelezettségeknek fenn kell állniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog szerint, ha az egyik vagy másik fél nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket?
17.Amennyiben az 1–6. kérdésre adott válaszok tartalmának megfelelően olyan esetek jönnek szóba, amelyekben egy tagállam polgári bírósága jogosult arra, hogy egy gépjármű vásárlója és a gyártója közötti jogvitában, amely a gépjárműnek az uniós jog követelményeivel állítólag ellentétes állapota miatt az előbbi által az utóbbival szemben előterjesztett kártérítési igényre vonatkozik, független megállapításokat tegyen arra vonatkozóan, hogy a kérdéses gépjármű megfelele az uniós jog követelményeinek a benne elhelyezett áramkörök és kezelőszervek tekintetében.
és ugyanakkor
a 12. kérdésre igenlő választ kell adni:
Vannake az uniós jogban olyan rendelkezések a bizonyítási teher megosztására, a bizonyítási teher könnyítésére és a felek bizonyítási kötelezettségére vonatkozóan, amelyek a bizonyítással kapcsolatosak egy gépjármű vásárlója és a gyártója közötti polgári jogvitában, amely a gépjármű vásárlójának az utóbbival szembeni kártérítési igényével kapcsolatos, a gépjárműbe állítólagosan beépített olyan áramkör vagy vezérlőrendszer miatt, amely ugyan nem a 715/2007 rendelet 3. cikkének (10) bekezdése szerinti, de egyéb okokból állítólag jogellenes, amennyiben a felek között vitatottak azok a tények, amelyekből az áramkör vagy vezérlőrendszer megléte és jogellenessége következik?
18.A 17. kérdésre adott igenlő válasz esetén, és amennyiben az európai uniós jogban előírt követelmények fennállnak:
Hogyan oszlik meg e tekintetben a bizonyítási teher az uniós jog alapján?
Különösen, meg kelle könnyíteni a bizonyítást akár az egyik, akár a másik fél számára? Amennyiben igen: Milyen könnyítésekkel?
A bizonyítás során az egyik vagy a másik felet terhelike kötelezettségek? Amennyiben igen: Milyen kötelezettségek?
Amennyiben a kötelezettségeknek fenn kell állniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog szerint, ha az egyik vagy másik fél nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket?
19.A 2007/46/EK irányelv rendelkezései, különösen a 18. cikk (1) bekezdése, a 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a (3) bekezdés 36. pontja, valamint a tagállamok által ezek alapján elfogadandó rendelkezések azt a célt is szolgáljáke, hogy a gépjármű egyéni vásárlóját – függetlenül attól, hogy kitől vásárolta a gépjárművet, annak gyártójával szemben is – mindig vagy legalábbis bizonyos esetekben megvédjék attól, hogy olyan gépjárművet vásároljon gazdaságilag hátrányosan, amely nem felel meg az uniós jog követelményeinek, és amelyet nem vásárolt volna meg, ha tudta volna, hogy az nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mert nem akarta azt megvenni (az ilyen adásvételi szerződés megkötésének mellőzéséhez fűződő, ún. negatív érdek védelme)?1
Ha ez csak bizonyos esetekben és/vagy csak korlátozott mértékben van így: Milyen esetekben és/vagy milyen mértékben van ez így?
20.A 19. kérdésre adott első kérdésre adott igenlő válasz esetén:
A 2007/46 irányelv rendelkezéseinek, különösen annak 18. cikke (1) bekezdése, 26. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, (3) bekezdésének 36. pontja, valamint a tagállamok által ezek alapján elfogadandó rendelkezéseknek céljae az is, hogy a gépjármű egyéni vásárlója – függetlenül attól, hogy kitől szerezte meg a gépjárművet – mindig, vagy legalábbis bizonyos esetekben
a)védelmet élvezzen e gépjármű gyártójával szemben azzal szemben is, hogy akár csak részben is kénytelen legyen az uniós jog követelményeinek nem megfelelő járművet vásárolni gazdaságilag hátrányos módon, amelyet a jármű uniós jog követelményeinek való nem megfelelőségének ismeretében nem tett volna meg, mert nem akarta, és hogy a következményeket akár csak részben is viselnie kelljen, valamint
b)védelmet élvezzen azzal szemben, hogy az ilyen nem kívánt beszerzés alóli teljes mentesítés igénylésével kapcsolatban észszerűen felmerült költségekkel terheljék?
Ha a fentiek csak bizonyos esetekben és/vagy csak korlátozott mértékben állnak fenn: Milyen esetekben és/vagy milyen mértékben van ez így?
21.A 19. kérdésre adott első kérdésre adott igenlő válasz esetén:
A fenti 20. kérdésre adott választól függetlenül, egyéb okokból az Európai Unió jogának a 2007/46 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése, 26. cikke (1) bekezdésének első albekezdése és (3) bekezdésének 36. pontja alapján elfogadott tagállami rendelkezéseknek a gépjármű gyártója általi megsértése esetén, amennyiben a gépjármű gyártója megsérti a valótlan megfelelőségi tanúsítvány kiállítására vonatkozó tilalmat, a gyártót mindig, vagy bizonyos esetekben kötelezni kelle arra, hogy
a)kártalanítsa a vásárlót, függetlenül attól, hogy az kitől szerezte meg a járművet, az európai uniós jog követelményeinek nem megfelelő gépjármű megszerzésének következményei miatt, amelyet az nem akart volna megszerezni, ha tudta volna, hogy az nem felel meg az európai uniós jog követelményeinek, különösen, ha a vásárló kéri, térítse meg neki a jármű megszerzésének költségeit, adott esetben a jármű egyidejű átadása és tulajdonjogának átruházása ellenében, és figyelembe véve a vevő által a jármű megszerzéséből származó egyéb előnyök értékét is, valamint
b)térítse meg a vevőnek azokat az észszerű költségeket is, amelyek a járművásárlás költségeinek megtérítése iránti igénye érvényesítésével kapcsolatban felmerültek?
Ha a fentiek csak bizonyos esetekben és/vagy korlátozott mértékben: Milyen esetekben és/vagy milyen mértékben van ez így?
22.Ha a 20. pont első kérdésére csak bizonyos esetekben adható igenlő válasz:
Meghatározzae az uniós jog a bizonyítási teher megosztására, a bizonyítás megkönnyítésére és a felek bizonyítási kötelezettségére vonatkozó szabályokat arra vonatkozóan, hogy fennállnake olyan eset feltételei, amelyben a 2007/46 irányelv rendelkezései, különösen annak 18. cikkének (1) bekezdése és (3) bekezdésének (36) pontja, valamint az ezek alapján a tagállamok által elfogadandó rendelkezések a gépjármű egyéni vásárlójának védelmét is szolgálják, függetlenül attól, hogy kitől vásárolta a gépjárművet, a gépjármű gyártójával szemben
a)annak érdekében, hogy a gépjármű vezetőjét megóvják attól, hogy az uniós jog követelményeinek nem megfelelő gépjárművet vásároljon gazdaságilag hátrányosan, és ha tudta volna, hogy a gépjármű nem felel meg az uniós jog követelményeinek, akkor sem vásárolta volna meg, mert nem akarta, és ne kelljen viselnie ennek csak bizonyos következményeit, valamint
b)attól, hogy az ilyen nem kívánt beszerzés alóli teljes mentesség igénylésével észszerűen felmerülő költségekkel terheljék,
a jármű vásárlója és a gyártó közötti polgári jogvitában, amelyben a jármű állítólagos jogellenessége miatt az előbbi kártérítési igényt támaszt az utóbbival szemben?
23.Amennyiben a 22. kérdésre adott válasz igenlő, és amennyiben az uniós jog alapján vannak kötelezettségek:
Hogyan oszlik meg e tekintetben a bizonyítási teher az uniós jog alapján?
Különösen, meg kelle könnyíteni a bizonyítást akár az egyik, akár a másik fél számára? Amennyiben igen: könnyítésekkel?
A bizonyítás során az egyik vagy a másik felet terhelike kötelezettségek? Amennyiben igen: Milyen kötelezettségek?
Amennyiben a kötelezettségeknek fenn kell állniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog szerint, ha az egyik vagy másik fél nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket?
24.Ha a 21. kérdésre adott első kérdésre csak bizonyos esetekben kell igennel válaszolni:
Ade iránymutatást az uniós jog a bizonyítási teher, a bizonyítási kötelezettség és a felek bizonyítási kötelezettségének megosztására vonatkozóan a bizonyítással összefüggésben arra vonatkozóan, hogy fennállnake a feltételek olyan esetben, amikor az uniós jog szerint a 20. kérdésben leírtaktól eltérő okokból az uniós jog alapján a gépjármű gyártója által a tagállamok által az Art. 18. cikkének (1) bekezdése, 26. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, 3. cikkének (36) bekezdése alapján a gépjármű gyártója által a hibás megfelelőségi tanúsítvány kiállítására vonatkozó tilalom megsértése formájában a gyártónak köteleznie kell,
a)teljes mértékben kártalanítsa a vásárlót – függetlenül attól, hogy a vásárló kitől szerezte meg a járművet – az uniós jog követelményeinek nem megfelelő gépjárműnek az említett jogsértés alapján történő megszerzéséből eredő következményekkel szemben, amelyet a vásárló nem kívánt volna megszerezni, ha tudta volna, hogy a jármű nem felel meg az uniós jog követelményeinek, és különösen, ha kéri, térítse meg neki a jármű megszerzésének költségeit – adott esetben a jármű tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg és a vásárló által a jármű megszerzéséből származó egyéb előnyök értékének figyelembevételével – és a jármű átadásával és tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg, és figyelembe véve a vevő által a jármű megszerzése következtében szerzett egyéb előnyök értékét, és
b)meg kelle téríteni a felperesnek azokat az észszerű költségeket is, amelyek a járművásárlás költségeinek megtérítése iránti igénye érvényesítésével kapcsolatban felmerültek
egy gépjármű vásárlója és a gyártója közötti polgári peres eljárásban, amely a gépjármű állítólagos jogellenes állapota miatt az előbbi által az utóbbival szemben támasztott kártérítési igényre irányul?
25.A 24. kérdésre adott igenlő válasz esetén és amennyiben az uniós jog alapján fennállnak az erre vonatkozó követelmények:
Hogyan oszlik meg e tekintetben a bizonyítási teher az uniós jog alapján?
Különösen, meg kelle könnyíteni a bizonyítást akár az egyik, akár a másik fél számára? Amennyiben igen: Milyen könnyítésekkel?
A bizonyítás során az egyik vagy a másik felet terhelike kötelezettségek? Amennyiben igen: Milyen kötelezettségek?
Amennyiben a kötelezettségeknek fenn kell állniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog szerint, ha az egyik vagy másik fél nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket?
____________
1 A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 151., 1. o.).
1 A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 171., 1. o.).
1 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (HL L 263., 1. o.).