2010. március 8-án benyújtott kereset - Németország kontra Bizottság

(T-114/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller, C. Blaschke meghatalmazottak és U. Karpenstein ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék nyilvánítsa semmisnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által az 1997. december 18-i C (97) 3742 ( ERFA 970010008) bizottsági határozat címén a Rajna-Meuse árvízvédelem elnevezésű közösségi Interreg II/C kezdeményezési program keretén belül a Belga Királyságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, a Luxemburgi Nagyhercegségnek és a Holland Királyságnak nyújtott pénzügyi támogatásának csökkentésére vonatkozóan 2009. december 23-én hozott C (2009) 10712 bizottsági határozatot;

A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság a megtámadott határozattal csökkentette az EFA által az 1994. január 1-jétől 1999. december 31-ig terjedő időszakra a "Rajna-Meuse árvízvédelem" elnevezésű Interreg II/C közösségi kezdeményezési program keretén belül a Belga Királyságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, a Luxemburgi Nagyhercegségnek és a Holland Királyságnak nyújtott támogatást.

A felperes keresetének alátámasztására három jogalapra hivatkozik.

A felperes első jogalapként arra hivatkozik, hogy a 4253/88/EGK tanácsi rendelet¹ 24. cikkének (2) bekezdése értelmében vett pénzügyi korrekció feltételei nem teljesülnek. A felperes szerint ez a rendelkezés nem jogosítja fel a Bizottságot arra, hogy a közigazgatási illetve ellenőrző rendszer adminisztratív hibái vagy azokban felfedezett hiányosságok miatt pénzügyi korrekcióval éljen. Továbbá a felperes azt állítja, hogy még ha a Bizottság a 4253/88 rendelet 24. cikke alapján a közigazgatási, illetve ellenőrző rendszer adminisztratív hibáit vagy azokban felfedezett hiányosságokat tár fel, ezek miatt nincs helye pénzügyi korrekciónak. Egyrészt a "szabálytalanságokat" - amint azt a Bizottság állítja - csak akkor lehet pénzügyi korrekcióval helyrehozni, amennyiben e szabálytalanságok hátrányos hatással vannak vagy voltak az Európai Unió költségvetésére. A felperes álláspontja szerint a Bizottság által kifogásolt intézkedések nem jártak ilyen hatással. Másrészt a felperes arra hivatkozik, hogy az e tekintetben ugyancsak kifogásolt számos projektnél nem került sor a közösségi jog megállapítására.

Második jogalapként arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem volt jogosult a 4253/88 rendelet alapján lineáris és kivetített pénzügyi korrekciókat végezni. Ezen túlmenően a felperes azt állítja, hogy a hivatkozott rendelet 24. cikkének világos szövegezése konkrét helyzetekre és mérhető mennyiségekre vonatkozik.

Harmadik jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, és azt állítja, hogy a tagállamok közötti kivetítés - amelynek alapján az egyik tagállam köteles a másik tagállam hibáiért fennálló felelősséget viselni - megengedhetetlen.

____________

¹ - A 2052/88 rendeletnek egyrészt a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, másrészt az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o.)