Language of document : ECLI:EU:T:2015:877

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2015. november 24.

T‑670/13. P. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Luigi D’Agostino

„Fellebbezés – Csatlakozó fellebbezés – Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – A meghosszabbítást mellőző határozat – Gondoskodási kötelezettség – A személyzeti szabályzat 12a. cikke (2) bekezdésének megsértése – Indokolási kötelezettség – Az ügyiratok elferdítése”

Tárgy: A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2013. október 23‑i D’Agostino kontra Bizottság ítéletével (F‑93/12, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:155) szemben benyújtott és az ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Határozat: A Törvényszék megsemmisíti az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) 2013. október 23 i, D’Agostino kontra Bizottság ítéletét (F‑93/12) annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a gondoskodási kötelezettséget. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék a D’Agostino kontra Bizottság ítéletet megsemmisíti annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék elmulasztott határozni a második jogalap első részéről és elferdítette azt. A Törvényszék a csatlakozó fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Az érintett alkalmazott érdekeinek és a szolgálati érdek figyelembevétele – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. és 3a. cikk)

2.      Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – A meghosszabbítás elmaradásának indoka – Bizonyítási teher

3.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának bármely zaklatástól távol álló, jogszerű okból történő elmaradása – A személyzeti szabályzat 12a. cikke (2) bekezdésének megsértése – Hiány

Személyzeti szabályzat, 12a. cikk, (2) bekezdés

1.      A Törvényszék által az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének megfelelően felvett alkalmazottakkal kapcsolatban és a gondoskodási kötelezettség terjedelmét illetően kifejtett érvelés a fortiori átültethető az említett alkalmazási feltételek 3a. cikke alapján felvett alkalmazottakra, vagyis a szerződéses alkalmazottakra.

E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az ideiglenes alkalmazott szerződése meghosszabbításának lehetősége egyszerű lehetőség, amelynek mérlegelése a hatáskörrel rendelkező hatóságra tartozik, mivel az intézmények széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban a tekintetben, hogy saját szervezeti egységeiket a rájuk bízott feladatoknak megfelelően alakítsák ki, valamint a rendelkezésükre álló személyi állományt ennek megfelelően osszák be, azzal a feltétellel, hogy e beosztás a szolgálati érdeknek megfelelően történik. Ezenfelül a hatáskörrel rendelkező hatóság valamely alkalmazott helyzetéről való döntés során köteles figyelembe venni minden olyan tényt, amely kihathat határozatára, tehát nemcsak a szolgálati érdeket, hanem különösen az érintett alkalmazott érdekét is. Ez következik ugyanis az adminisztráció gondoskodási kötelezettségéből, amely a személyzeti szabályzat és analógia alapján az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által az intézmény és alkalmazottai közötti viszonyok tekintetében meghatározott kölcsönös jogok és kötelezettségek egyensúlyát tükrözi. Mindenesetre az intézményeket ezzel összefüggésben megillető széles mérlegelési jogkörre tekintettel a bírósági felülvizsgálat a nyilvánvaló hiba, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányára korlátozódik.

E tekintetben az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem írnak elő az adminisztráció számára az ideiglenes alkalmazott visszahelyezése lehetőségének megvizsgálására vonatkozó előzetes kötelezettséget, sem a határozatlan időre szóló szerződés felmondása, sem a határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának elmaradása esetére.

Márpedig ha az adminisztrációt nem terheli azon előzetes kötelezettség, hogy megvizsgálja az általa a beosztásjegyzékben szereplő állások betöltése céljából felvett alkalmazottak visszahelyezésének lehetőségét, nem lehet ez másként az említett jegyzékben nem szereplő állásokra beosztott szerződéses alkalmazottak esetében sem. Ezzel szemben az adminisztráció még az alkalmazottak e csoportjának esetén is – noha nem az e jegyzékben szereplő állást töltenek be – az adminisztráció köteles valamely alkalmazott helyzetéről való döntés során figyelembe venni minden olyan tényt, amely kihathat határozatára, tehát nemcsak a szolgálati érdeket, hanem különösen az érintett alkalmazott érdekét is.

(lásd a 32–34. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1994. június 29‑i Klinke kontra Bíróság ítélet, C‑298/93 P, EBHT, EU:C:1994:273, 38. pont.

Törvényszék: 1996. április 18‑i Kyrpitsis kontra Gazdasági és Szociális Bizottság ítélet, T‑13/95, EBHT‑KSZ, EU:T:1996:50, 52. pont; 2008. október 15‑i Potamianos kontra Bizottság ítélet, T‑160/04, EBHT‑KSZ, EU:T:2008:438, 30. pont; 2009. szeptember 8‑i ETF kontra Landgren ítélet, T‑404/06 P, EBHT, EU:T:2009:313, 162. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2013. december 4‑i ETF kontra Schuerings ítélet, T‑107/11 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2013:624, 98. pont; 2013. december 4‑i ETF kontra Michel ítélet, T‑108/11 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2013:625, 99. pont; 2014. május 21‑i Bizottság kontra Macchia ítélet, T‑368/12 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2014:266, 57. pont.

2.      Annak a félnek kell bizonyítania, hogy a határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának mellőzéséről szóló határozat meghozatalára más okból került sor, mint amelyet az adminisztráció a megtámadott határozatban megjelölt, aki erre hivatkozik.

(lásd a 66. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: 2014. január 13‑i Lebedef kontra Bizottság végzés, T‑116/13 P és T‑117/13 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2014:21, 41. pont.

3.      A személyzeti szabályzat 12a. cikkének (2) bekezdése, melynek értelmében azt a tisztviselőt, aki lelki vagy szexuális zaklatás áldozatává vált, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás, és azt a tisztviselőt, aki lelki vagy szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyítékkal szolgál, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás, feltéve hogy a tisztviselő tisztességesen járt el, nem akadályozza meg az adminisztrációt abban, hogy bármely zaklatástól távol álló, jogszerű okból megszüntessen valamely szerződéses viszonyt.

(lásd az 59. és 60. pontot)